Tengerek is lehettek rajta © sxc.hu

A kőmintákat még három milliárd évvel ezelőtt szórták szét a Hold vulkánjai az objektum kialakulása környékén, amit egy Mars méretű aszteroida és a Föld összeütközése okozott. A mintákat 1969 és 1972 között gyűjtötték be, az iontömegspektrométeres vizsgálathoz szükséges anyagi háttér összegyűjtése három évet vett igénybe.

Különféle illékony anyagok, többek között fluor, klór, kén, szén-dioxid és víz nyomait találták meg a mintákban. A hidrogénmolekulák rádadásul a minták közepén voltak, ami egyértelmű bizonyíték arra, hogy a Hold még fiatal időszakában látott vizet, így az nem például egy aszteroidabecsapódásnak köszönhetően került az objektumra. A vizsgálatot végző Alberto Saal geológus szerint az illékony anyagok alapvető szerepet játszanak a bolygók kialakulásában azzal, hogy befolyásolják az olvadási mechanizmusokat, az alacsonyabb olvadási hőmérséklet pedig különböző kristályosodási folyamatokhoz vezethet.

Saal véleménye szerint amennyiben a Hold felszíne alatt ténylegesen víz található, azt örömmel hasznosítanák a jövő holdkolóniái, akik lélegezhető oxigént, illetve hidrogénüzemanyagot állíthatnának elő - egyelőre azonban nem ismert, hogy a bolygón mennyi víz és milyen koncentrációban található. A témával kapcsolatban több vizsgálati anyagot a Hold déli pólusát vizsgáló Lunar Reconaissance Orbiter, illetve a jövőre indítandó Lunar Crater Observation and Sensing Satellite ad majd.