szerző:
hvg.hu/MTI
Tetszett a cikk?

A magyar-japán-svájci doubleNegatives Architecture csoport Corpora in Si(gh)te című projektjével nyílt meg péntek délután a 11. Velencei Építészeti Biennálé magyar pavilonja.

A Corpora-projekt
Szélből, fényből, levegőből, egy algoritmus terve alapján, itthon csak a szűk IT-elit által használt eszközök felhasználásával „épül” a magyar pavilon. A virtuális épület a valós térbe lépteti ki a virtuális valóságot, hogy a környezettel harmóniában élő, ránk simuló víziót valósítson meg.

Interjúnk a pavilont megálmodó csapat magyar tagjával.

Az Icsikava Szota építész, Maróy Ákos szoftverművész, Max Rheiner szoftver- és hardverfejlesztő művész és Kobata Kaoru grafikus közreműködésével készült projekt a biennálé területén elhelyezett mintegy 40 miniatűr szenzor működésén alapul.

Az apró szerkezetek a mért hőmérsékletre, fényre, páratartalomra és hangra vonatkozó adatokat folyamatosan továbbítják egy központi egységnek. A kapott információkból egy vetítésrendszer hozza létre azokat a virtuális tereket, amelyek azután organikusan változnak aszerint, hogy a látogatók hogyan lépnek az érzékelőkre, milyenek a fényviszonyok, a hanghatások vagy hogyan alakul a hőmérséklet.

A szecessziós magyar pavilon Maróti Géza 1909-es tervei alapján készült. A Corpora-projekttel az alkotók egy jövőképet szeretnénk felvázolni, bemutatni, milyen lehet az építészet száz év múlva.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!