A Universidade Lutherana do Brasil kutatói Sergio Furtado Cabreira paleontológus és Lucio Roberto da Silva biológus vezetésével Dona Francesca mellett, Porto Alegrétől, Rio Grande do Sul szövetségi terület fővárosától 260 kilométerre találták az őskövületet. 

A Prestosuchus chiniquensis nevű szörny majdnem hét méter hosszú volt, súlya pedig megközelítette a tonnát, állkapcsában "fűrészfogak" sorakoztak. A fosszíliára olyan üledékes kőzetben bukkantak, amely évmilliókkal ezelőtt tó volt. A tudósok feltételezése szerint a krokodilszerű ragadozó a vízben rejtőzködve leshetett a szomjukat oltó növényevőkre.

"Olyasmi lehetett, amit elképzelni sem tudtunk" - hangsúlyozta a lelettel kapcsolatban Lucio Roberto Da Silva, aki egyaránt szenzációsnak nevezte mind a krokodilszerű lény méreteit, mind azt, hogy milyen tökéletes állapotban maradt fenn a fosszília.

A brazil biológus szerint a felfedezés segít jobban megérteni a prestosuchus anatómiáját, precízebben felvázolni a csontvázát. A mostani kövület az egyetlen olyan fosszília, amelyben megőrződött a csúcsragadozó hátsó lába, így a lelet segítségével a tudósok megérthetik, hogy miként mozgott a prestosuchus.

A Prestosuchidae a triász időszakban élt húsevő archoszauruszok (uralkodó gyíkok) egyik csoportja. Nagy méretű, körülbelül 2,5-7 méter hosszú, aktív szárazföldi csúcsragadozók voltak. Az Erythrosuchidae családot követték, amelybe a kor legnagyobb archoszauruszai tartoztak. Bár a méretük, valamint a koponyájuk és a csontvázuk egyes jellemzői hasonlítottak, felegyenesedett testhelyzetük és krokodilszerű bokájuk jóval fejlettebb volt, és valószínűleg hatékonyabb mozgást tett lehetővé. A prestosuchidák virágzása a középső triászt követően a késő triász elején is folytatódott, fosszíliáik Európából, Indiából, Afrikából és Argentínából kerültek elő.