szerző:
Szegő Iván Miklós
Tetszett a cikk?

Kilencven évvel ezelőtt írták alá a trianoni békeszerződést. A hvg.hu-n percről percre követhették az akkori eseményeket, amelyek itthon és Franciaországban, Versailles-ban történtek.

Most érkezett

Szentbeszéd a Bazilikában

A lipótvárosi Bazilikában impozáns rendben áll a hatalmas menet, a szentélyhez legközelebb a három elszakított országrész zászlaja, mögöttük a menekültek. A főváros közönsége oly nagy számban jelenik meg, hogy a legnagyobb templom sem tudja valamennyiüket befogadni. A templomban Veni sancte után Kovács Kálmán apátplébános csendes szentmisét mond, amely alatt a templom énekkara régi magyar énekeket, köztük a „Boldogasszony Anyánk” kezdetűt énekli. A mise után imát mondanak a haza jóvoltáért, majd a beteg Zadravecz István püspök helyett Kovács apátplébános beszél. Rámutat arra, hogy az igazságnak előbb-utóbb diadalmaskodnia kell, s a Szent István által korát meghaladó bölcsességgel megalkotott államegységnek helyre kell állnia.

- Ez a remény jövendő fennmaradásunk alapja, ez az a gyökér, amelyből ki fog emelkedni Magyarország évezredes fája. Nem a keserűség, nem a gyűlölet fog bennünket vezetni. De hogy a számadás ideje nem késik sokáig, azt minden magyar ember érzi. Arra az időre tartogassuk azt az elszántságot, amely minden nagy ügynek kísérője, amely nélkül nagy dolgokat létrehozni nem lehet - mondja Kovács.

A hvg.hu a korabeli sajtó alapján megpróbálta rekonstruálni a kilencven évvel ezelőtti eseményeket. A békeszerződés aláírásakor Magyarországon tíz percre megállt az élet, néhány helyen egy órára is felfüggesztették a munkát. A Nemzetgyűlés rendes ülését elhalasztották, de tartottak egy rövid tanácskozást a Magyarország szétdarabolását eredményező szerződés aláírása előtt. Közben Párizs mellett, Versailles-ban nagy volt a készülődés, még a szökőkutakat is beindították a Nagy-Trianon palota környékén. A szerződést délután fél ötkor írták alá, bár a pecsétek már az előző nap rákerültek a megállapodásra. Este a magyar kormány statáriumot hirdetett.

Percről percre
Sorrend megfordítása

1 2 3 4 5

Mise az Egyetemi templomban

Az Egyetemi templomban hivatalos istentiszteletet tartanak, amelyen Ballagi Aladár rektor és a dékánok vezetésével megjelenik az egyetemi tanács, valamint az egyetem tanári kara teljes számban. A szentmisét Ámon Pál prelátus-kanonok, a Központi Papnevelő Intézet rektora celebrálja "fényes papi segédlettel". Az első evangélium után Wolkenberg Alajos, a hittudományi kar dékánja, lép a szószékre, és szentbeszédet mond.

Istentiszteletek a Deák és a Kálvin téren

A református Kálvin téri és az evangélikus Deák téri templomokban istentiszteletek kezdőnek tíz órakor. A reformátusokhoz Barabás Samu kolozsvári menekült esperes mond beszédet. Vázolja a magyarságnak ezer éven át keresztényi önfeláldozással teljesített hivatását a nyugati műveltség szakadatlan védelmében. Ezek után zúdítotják most ránk "az emberi poklok minden gonoszságát és szenvedését. Ám a magyarság ősereje nem törik ezeken" - mondja.

Megérkezett a menet a Bazilikához

Megérkezett a menekültek menete a lipótvárosi Bazilikához, ahol szentmise kezdődik. Az elüldözöttek transzparensein ilyen feliratok olvashatók: "Erdély hontalan fiai és leányai követelik vissza békés otthonukat!" és "Az otthonából kiűzött tizenkétezer waggonlakó tiltakozik a békeszerződés ellen!"

Bezártak az üzletek, nincs tanítás

Az üzletek zárva maradtak, tíz órakor a főváros összes vendéglője és kávéháza is bezárt, az iskolákban nincs tanítás.

Tíz percre megáll az élet tízkor

A főváros tanácsa egy órára felfüggeszti ülését – Bódy Tivadar polgármester megnyitotta ugyan a tanácskozást, de azt csak 11 órakor kezdik újra. A törvényszéken tíz percre felfüggesztik a tárgyalásokat. A hivatalokban a hivatalnokok tíz percre "leteszik a tollat". Tíz órakor leállnak a villamosok, a harangok pedig fél órán át zúgnak Budapesten és az ország többi pontján. (A békét egyébként ekkor még nem írták alá, arra délután négy után kerül majd sor.)

Elmenekült MÁV-osok a menetben

Az erdélyiek után a menekült MÁV-osok külön jelvény alatt vonulnak, az erdészek, majd a "waggonlakók" és a tömegszállások lakói jönnek sorrendben. A menet további részei az észak-magyarországi, majd a dél-magyarországi menekültekből állnak, kik közül a bácskaiak külön nemzeti színű zászlóval vonulnak. A menetben valamennyien zöld gallyakkal, integritási jelvényekkel vesznek részt. (Az integritás a történelmi Magyarország teljes helyreállításának követelését jelenti. Észak- és Dél-Magyarország szintén a történelmi Magyarországon belüli tájegységeket jelenti a korabeli szóhasználatban.)

"Még az ég is velünk gyászol"

Esik az eső Budapesten, a menekültek menetében sokszor hangzik el a megjegyzés: „Még az ég is velünk gyászol." Az Andrássy út mentén bámészkodók, az ott lakók és a járókelők némán nézik a menetet. A korabeli tudósítások szerint megilletődéssel és együttérzéssel szemlélődnek.

Némán halad a menet

Néma oszlopban halad a menet az Andrássy úton. A menet élén Kelet-Magyarország felírású lobogó, mellette Magyarország és Erdély uniójának zászlója. A zászló mögött közvetlenül a megszállott törvényhatóságok tisztviselői és követői. (Ezután a cenzúra kihúzott egy szakaszt a Pesti Napló 1920-as tudósításából.)

Elindult a menet a milleniumi emlékműtől

Elindult az elcsatolt területekről érkezett menekültek menete az ezeréves emlékműtől. Az Andrássy úton mennek, a Bazilikáig, négyes sorokba rendeződve.

1 2 3 4 5
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!