A hírneves Báthory család ecsedi ágából származott, anyjának testvére Báthory István erdélyi fejedelem, lengyel király, unokatestvére Báthory Gábor fejedelem volt. Tizenegy éves korában jegyezték el a nála öt évvel idősebb Nádasdy Ferenc gróffal, a világra szóló lakodalmat 1575-ben ülték meg. Erzsébet állítólag eközben a kelleténél szorosabb kapcsolatba került egy jobbággyal, a nem kívánt következményt, egy lánygyermeket eltüntették, őt pedig az esküvőig szigorúan őrizték. Rendkívül bátor, ugyanakkor rendkívül kegyetlen ura gyakran és sokáig hadakozott a török ellen, ezalatt a magányos és zárkózott asszony visszavonultan élt a csejtei kastélyban. Nádasdy 1604-ben halt meg, a házasságból öt gyermek született, de csak három élte meg a felnőtt kort.

Számos legenda él Báthory Erzsébetről

www.urbanlegends.hu

Báthory Erzsébetről már férje életében is tudni vélték, hogy okkult tudományokkal foglalkozik, szolgálókat kínoz, megözvegyülése után pedig még hátborzongatóbb híresztelések keltek szárnyra. A legenda szerint egyszer ráfröccsent egy megütött szolgáló vére, s ettől szebbnek érezte bőrét. Az öregedéstől rettegő asszony úgy érezte, rátalált az örök ifjúság titkára: a lányt ott helyben megölte és megfürdött vérében. Hamarosan a környék minden szüzét várába vitette, ahol kegyetlenül megkínozta őket, majd vérüket vette, sőt ivott is a vérből, olykor egyenesen a megcsonkított testekből. Amikor birtokáról mindenki elmenekült, női szeretőjével akadémiát létesített, s végzett az ide küldött lányokkal is, állítólag hatszáznál is több áldozat vére száradt a lelkén.

Az akkor ötvenéves Nádasdynét 1610. december 29-én tartóztatta le személyes ellensége, Thurzó György nádor. A helyszínen kínvallatás alá vetett cselédei ellene vallottak, őket egy héttel később lefejezték vagy máglyán elégették. A főúri családból származó Báthory Erzsébetet per és ítélet nélkül a csejtei várban befalazva tartották fogva, itt halt meg 1614. augusztus 21-én, valóban elborult elmével. Ügyében szabályszerű tárgyalásra nem került sor, korai halála mindenkinek kapóra jött. Mai szemmel nézve koncepciós perről beszélhetünk, hiszen az igazi kérdéseket fel sem tették, a vádat cáfoló iratokat és leveleket figyelmen kívül hagyták. A több száz áldozat lehetetlenség, miként a hírhedt vérben fürdés is, az emberi vér gyors alvadása miatt. A vámpírlegendák magyarázatául a parasztoknak nyújtott, vagy nyújtani kísérelt kezelések szolgálhattak, hiszen akkoriban a gyógyítás érvágásból és a sebek kiégetéséből állt.

Báthory Erzsébet a köztudatban vérszívó szadista szörnyetegként él, legfeljebb azon vitatkoznak, vámpírnak vagy vérfarkasnak tekinthető-e. A tárgyilagosabb történészek úgy vélik, hogy politikai bűnügy áldozata lett: Thurzó nádornak vagyonára fájt a foga, de a Báthoryak elleni sértődöttsége is motiválhatta.

Báthory Erzsébet alakja számos irodalmi mű, vers, regény és film ihletőjéül szolgált (csak a közelmúltban a cseh-szlovák Juraj Jakubisko a legdrágább közép-európai filmet rendezte róla, a francia Julie Delpy görög sorstragédiaként dolgozta fel), hiszen együtt van benne titok, vágy és erotika, szadizmus és szexualitás.