„Ebbe a tükörbe nehéz belenézni” – unokájuk fotózta végig Marika és Sándor tízéves búcsúját
Szajki Bálint fotóriporter éveken át dokumentálta, ahogy nagymamája otthon ápolja súlyos beteg nagypapáját.
Feltehetően nem lett volna szükséges 6,5 millió haszonállat elpusztítása – ez is lehetne a következtetés abból a friss tanulmányból, amelyet a Science magazinban publikáltak brit tudósok. Ám ezt nem mondják ki egyértelműen a szerzők.
Mindez azért érdekes, mert 2001-ben járvány tört ki Angliában, és a száj- és körömfájás terjedése miatt végül is marhák, birkák és sertések millióit vágták le a szigetországban, körülbelül 800 millió és 2,4 milliárd font sterling kárt okozva a gazdáknak. Az idegenforgalom visszaesése miatt további 2-3 milliárd font bevételtől estek el az Egyesült Királyság lakói a BBC számításai szerint.
A tíz évvel ezelőtti drasztikus intézkedésekre azonban nem biztos, hogy szükség lett volna. Egyszerűbb ma már folyamatosan követni a haszonállatok fertőzöttségét, meg kell előzni azt, és minél gyorsabban beavatkozni, ha ez szükséges. Nem általános vágásra, hanem csak a fertőzött állatok elpusztítására van szükség. Igaz, a tömeges 2001-es járvány idején a hatóságoknak nem volt elég kiterjedt megelőzési hálózatuk, sőt az állatorvosok azt hitték, hogy az immunitást adó vakcina beadásával gyorsítják a járvány terjedését, mert a legyengített kórokozót hordozó állatok a be nem oltott társaikat könnyen megfertőzhetik. (Azóta az is kiderült: hogy ez téves hiedelem volt, még a szakértők körében is.)
Most azonban az új kutatás nyomán világossá vált, hogy egészen mások a száj- és körömfájás járvány tulajdonságai, mint ahogyan azt korábban hitték. Így például ma már tudni lehet, hogy a vírusfertőzést csak azok az állatok adják tovább, amelyek maguk is megbetegedtek. A lappangási idő sem 4-8 nap, hanem kevesebb, mint két nap, vagyis nem szükséges egész csordákat levágni, elég ha a beteg állatokat elkülönítik – az elkülönített marhák, birkák, sertések kényszervágása azonban így sem kerülhető el feltehetően.
Mindez a surrey-i Institute for Animal Health (Állategészségügyi Intézet) és az Edinburgh-i Egyetem közös vizsgálatából derült ki. Ugyanakkor a mostani eredmények nem minden szakértő szerint alkalmazhatók tömeges járvány idején. Olyankor nincs sem idő, sem pénz, sem kapacitás állatok millióinak átvizsgálására, főleg, ha egyszerre 30-50 nagyobb farmon törnek ki a járványok, mint ahogy az tíz éve történt.
Ha viszont csak szűk területen terjed el egy vírus – ahogyan az 2007-ben fordult elő -, akkor könnyen és gyorsan megakadályozható a szétterjedése; ezt valóban bizonyította már az élet is Angliában, amikor egy kutatólaboratóriumból véletlenül kikerült kórokozó viszonylag kis területen okozott megbetegedéseket.
