A 2001-es angliai száj- és körömfájás járvány nyomán 6,5 millió állatot: birkát, szarvasmarhát és sertést kellett levágni. A tömeges mészárlásra ma már nem biztos, hogy szükség lenne egy a Science magazinban megjelent új tanulmány szerint. Az akkori intézkedéseket azonban nem kérdőjelezik meg utólag a tudósok.
Feltehetően nem lett volna szükséges 6,5 millió haszonállat elpusztítása – ez is lehetne a következtetés abból a friss tanulmányból, amelyet a Science magazinban publikáltak brit tudósok. Ám ezt nem mondják ki egyértelműen a szerzők.
Mindez azért érdekes, mert 2001-ben járvány tört ki Angliában, és a száj- és körömfájás terjedése miatt végül is marhák, birkák és sertések millióit vágták le a szigetországban, körülbelül 800 millió és 2,4 milliárd font sterling kárt okozva a gazdáknak. Az idegenforgalom visszaesése miatt további 2-3 milliárd font bevételtől estek el az Egyesült Királyság lakói a BBC számításai szerint.
A tíz évvel ezelőtti drasztikus intézkedésekre azonban nem biztos, hogy szükség lett volna. Egyszerűbb ma már folyamatosan követni a haszonállatok fertőzöttségét, meg kell előzni azt, és minél gyorsabban beavatkozni, ha ez szükséges. Nem általános vágásra, hanem csak a fertőzött állatok elpusztítására van szükség. Igaz, a tömeges 2001-es járvány idején a hatóságoknak nem volt elég kiterjedt megelőzési hálózatuk, sőt az állatorvosok azt hitték, hogy az immunitást adó vakcina beadásával gyorsítják a járvány terjedését, mert a legyengített kórokozót hordozó állatok a be nem oltott társaikat könnyen megfertőzhetik. (Azóta az is kiderült: hogy ez téves hiedelem volt, még a szakértők körében is.)
Most azonban az új kutatás nyomán világossá vált, hogy egészen mások a száj- és körömfájás járvány tulajdonságai, mint ahogyan azt korábban hitték. Így például ma már tudni lehet, hogy a vírusfertőzést csak azok az állatok adják tovább, amelyek maguk is megbetegedtek. A lappangási idő sem 4-8 nap, hanem kevesebb, mint két nap, vagyis nem szükséges egész csordákat levágni, elég ha a beteg állatokat elkülönítik – az elkülönített marhák, birkák, sertések kényszervágása azonban így sem kerülhető el feltehetően.
Mindez a surrey-i Institute for Animal Health (Állategészségügyi Intézet) és az Edinburgh-i Egyetem közös vizsgálatából derült ki. Ugyanakkor a mostani eredmények nem minden szakértő szerint alkalmazhatók tömeges járvány idején. Olyankor nincs sem idő, sem pénz, sem kapacitás állatok millióinak átvizsgálására, főleg, ha egyszerre 30-50 nagyobb farmon törnek ki a járványok, mint ahogy az tíz éve történt.
Ha viszont csak szűk területen terjed el egy vírus – ahogyan az 2007-ben fordult elő -, akkor könnyen és gyorsan megakadályozható a szétterjedése; ezt valóban bizonyította már az élet is Angliában, amikor egy kutatólaboratóriumból véletlenül kikerült kórokozó viszonylag kis területen okozott megbetegedéseket.
Magyarországon már szinte hagyománya van az asztronauták köszöntésének, de az utolsó óta is eltelt 45 év. Nem tudni, Kapu Tibort mivel fogják fogadni, mindenesetre az MNB már rárepült az űrrepülésére.
Politikusokat, és résztvevőket kérdeztük Tusványoson arról, hogy el tudják-e képzelni, hogy a Fidesz 2026-ban ellenzékbe kerül.
