A klímaváltozás lesz hosszú távon a kínai gazdaságot és a kínai emberek jólétét, egészségét és élelmiszerellátását leginkább veszélyeztető tényező – derül ki a globális felmelegedés hatásait és költségeit részletező legújabb jelentésből, amelyet a központi vezetőség adott ki.

Ha semmilyen intézkedéssel nem próbálják meg ellensúlyozni a környezeti hatásokat, az ország gabonatermelése 2050-re akár 20 százalékkal is visszaeshet - áll a dokumentumban. Változnak az élelmiszertermelés feltételei is, biztosan emelkedik ugyanis az átlaghőmérséklet, a csapadék pedig a nyári és őszi időszakban koncentrálódik majd. A módosulások hatására akár teljesen eltűnhetnek egyes, ma még jelentős mezőgazdasági központok.     

A tanulmány szerint az évszázad közepére a közigazgatási egységek felében vízhiány alakulhat ki, negyedükben súlyos, ami éves szinten kevesebb mint 500 köbméter egy főre jutó készletet jelent. Az alacsonyfekvésű parti városokra - ilyen például Sanghaj is - az óceán emelkedő vízszintje, a gyakori dagály és az extrém időjárási jelenségek, így például a tájfunok számának emelkedése fokozott veszélyt jelent majd. Az azokat védő töltések nem nyújtanak elegendő védelmet - hívják fel a figyelmet a szakértők. 

Kína most a világ legnagyobb károsanyag-kibocsátója, szén-dioxid kibocsátásának csökkenése azonban a következő években nem várható, az 2030-ig biztosan növekedik. A jelentés becslése szerint a kelet-ázsiai ország évente körülbelül 10,4 százalékkal többet füstöl majd, vagyis az általa a levegőbe eresztett szén-dioxid mennyisége 2020-ra a 9-9,5 milliárd tonnát is elérheti. A British Petrol olaj- és gázóriás korábban hasonló számokat jósolt, hozzátéve, az emisszió elleni küzdelem Kínában a következő évtized elején akár a 10 ezer milliárd jüant (372 ezer milliárd forint) is elérheti.

A kelet-ázsiai országban ez a második globális felmelegedésről szóló hivatalos tanulmány, a 2011 végére datált jelentés készítői a korábbi, 2007-es kiadást aktualizálták, egészítették ki.