Az ESET Global Trends Report e havi kiadásában napjaink kártevőiről kapunk egy áttekintő összefoglalót David Harley kutatási főmunkatárstól. A szakember szerint a korábbi, klasszikus vírusmeghatározástól mára nagyon eltávolodtak a kártevők, hiszen a fertőzés, önreprodukció és terjedés már gyakorlatilag egyáltalán nem a korábbról ismert módokon történik, hanem gyakran csak spamek mellékleteiben kapjuk a kártevőket, vagy az azokra mutató linkeket.

Maguk a kártevők is sokat változtak az idők folyamán, manapság már a banki trójaiak a legnépszerűbbek, a Zeus és Carberp család számos verziója igyekszik megcsapolni a felhasználók bankszámláját, de ismét divatba jöttek az úgynevezett zsaroló kártevők is. Ugyancsak jellemző lett a botnetes kártevők tömeges terjedése, amelyek segítségével nem csak az adatok lophatók el a fertőzött számítógépekről, hanem távolról vezérelve különféle, például weblapok elleni elosztott elárasztásos támadásokra (DDoS) is felhasználhatóak, tömeges spam levelek terjesztésére is alkalmasak, így a bűnözők az ilyen fertőzött zombi gépekből álló botnet hálózatokat jellemzően jó pénzért bérbe adják.

Az aktuálisan legelterjedtebb vírusok között olyan széleskörű általános kártevőosztályokat találunk, mint az automatikus futtatáson alapuló INF/Autorun vírus, vagy a böngészőt észrevétlenül kártékony linkekre átirányító HTML/ScrInject trójai. A mai kártevők esetében a hangsúly legtöbbször az észrevétlenségen, a rejtőzködésen van. Számos híres-hírhedt jelentős kártevő mégsem kerül bele ebbe toplistába, ami abból adódik, hogy egyrészt a felfedezés első szakaszában általában nevesítés nélkül a heurisztikus észlelésen akad fenn, és csak később készülnek olyan pontosított felismerések, melyek specifikusan erre a családra vonatkoznak, illetve az ilyen kártevőket nem nagy számban, hanem gondosan megtervezve célzottan vetik be. Emellett a toplista aktuális helyezettjeinek százalékai jellemzően mindig magasabb értéken állnak, mint amit például a Stuxnet valaha is elért.

Az ESET szerint a mai kártevőáradat ellen nem létezik egyszerű megoldás. Az egyik, amit mindenképpen ki kell emelni, az a felhasználói tudatosság fontossága, hiszen a social engineering (megtévesztés) segítségével operálnak igen sok esetben. Ez lehet állítólagos hiányzó videokodek, állítólagos banki vagy csomagküldésről szól értesítő, és a variációk száma végtelen. Ugyancsak jellemző a kéretlen levelek mellékleteiben küldött preparált, sebezhetőséget kihasználó kódot (úgynevezett exploitot) tartalmazó PDF vagy ZIP állományok használata, legutóbb éppen a Telenor norvég központja esett áldozatul ilyen célzott támadásnak. Ez egyben arra is felhívja a figyelmet, hogy vállalati környezetben milyen óriási jelentősége van a hatékony spamszűrésnek.

Az aktuálisan legjobb vírusvédelmi szoftverekről itt olvashat.