Ami az első ipari forradalomnál a gépiesítést, a másodiknál a tömegtermelést, a harmadiknál pedig a robotokkal történő munkavégzést jelentette, az az Ipar 4.0-ban az intelligens gyártórobotok megjelenését hozza el – és legalább akkora hatással lehet az életünkre, mint amekkorával az eddigi ipari forradalmak voltak.

Hogy milyen lesz a jövő gyártási technológiája, azt már a saját szemünkkel is láthatjuk: 2015 júliusában a kínai Dongguan városban található Changying Precision Technology lett a világ első olyan gyára, ahol már csak robotok dolgoznak. Az üzemben az összes munkafolyamatot gépek végzik: a gyártósori robotokat számítógépek vezérlik, a termékeket sofőr nélküli robotok szállítják, a raktárban pedig automatizált berendezések teszik azokat a helyükre.

A fejlődésnek azonban van egy másik vonala is, ami nem (feltétlenül) az emberi erőforrás lecserélésével, sokkal inkább a munka elvégzéséhez használt szerszámok felokosításával adja meg a lehetőséget – akár egy kkv szintjén is – a hosszú távú versenyképességre. A vezeték nélküli adatkapcsolatnak, valamint a különböző szenzoroknak köszönhetően már a mindennapi munka során használt szerszámok is felokosodnak: jelez a fúró, információt küld a kalapács, figyelmeztet a fűrész. De milyen előnyünk származhat abból, ha minden szerszám okos?

Később megy tönkre az eszköz

Egy adott szerszámmal, például egy fúróval többféle munkát is el lehet végezni, ám a különböző feladatokhoz a legtöbbször különböző módon kell használni az eszközt. A hagyományos gépeket csak egy előre meghatározott teljesítménnyel lehet működtetni, amitől nemigen lehet eltérni. Ha viszont egy olyan munkafolyamathoz használunk egy magas fordulatszámon működő eszközt, ahol a nagy teljesítmény nem lenne indokolt – vagy fordítva –, az egyértelműen a szerszám korai meghibásodásához, az élettartamának a csökkenéséhez vezethet. Lánczeth József, a Milwaukee demonstrátora szerint egy ilyen tipikus problémára is választ adnak az okoseszközök, melyekkel nemrég bővítette portfólióját a szerszámgyártó vállalat. Az egyes vezeték nélküli fúró- és ütvefúró-csavarozókhoz előre konfigurált, gombnyomásra aktiválható profilok hozhatóak létre, melyek megkönnyítik a munkavégzést, és csökkentik az esetleges túlterhelésből fakadó selejtet.

A One-Key névre keresztelt platformhoz nem csak gépek, hanem alkalmazások is tartoznak, melyek lehetővé teszik a kéziszerszámok pontos nyilvántartását, és követik azok elhasználódását. “Mivel ma már mindenkinek ott lapul a zsebében az okostelefon, így a technológia elterjedéséhez a feltételek is adottak. Az eszközök továbbítják a jelet a telefonon lévő alkalmazásnak, amiket aztán egy közös adatbázis fésül össze. Ennek köszönhetően bárhol, bármikor meg lehet mondani, melyik szerszám épp milyen kihasználtsággal üzemel, illetve meddig lehet még vele dolgozni” – teszi hozzá Lánczeth József.

Eszközhiba természetesen így is előfordul majd, de nagyon nem mindegy, hogy mikor. Mivel a szenzorokból kinyerhető adatoknak köszönhetően a karbantartás idejét lehet percre pontosan ki lehet számítani, a munkavégzés is optimalizálhatóvá válik. Egy vállalkozás az adatok ismeretében már jó előre fel tud készülni rá, hogy legyen pótszerszám arra az időszakra is, amikor a saját eszközök épp szervizben vannak, vagy a javítások idejére olyan munkafolyamatokat ütemezzen be, amelyekhez nincs szükség az adott készülékre.

De kinek éri meg?

Bár a technológiát első körben minden bizonnyal a legnagyobb vállalatok alkalmazzák majd, ez nem azt jelenti, hogy a kis- és középvállalkozások számára ne lenne előnyös az okos szerszámok használata.

“Maga a technológia rendkívül hasznos, ám azt minden cégnek fel kell mérnie, hogy számukra van-e értelme egy ilyen rendszer integrálásának” – mondta a hvg.hu-nak Takács Zoltán, a szegedi T-Z Autószerviz ügyvezetője. Szerinte az elmúlt években szerzett tapasztalata alapján úgy látja, a családi, vagy csak néhány főt foglalkoztató cégeknek nem biztos, hogy megéri a váltás, ám egy 100-200 fővel dolgozó középvállalkozásnak már érdemes elgondolkodnia azon, hogy invesztáljon a technológiába. “Ha egy olyan munkahelyről van szó, ahol rendszeresen kell ugyanazt a csavarozási munkát elvégezni, ott hasznos lehet az okos szerszámok alkalmazása” – teszi hozzá a szakember.

Hasonlóan látja a helyzetet Lanczeth József is. Mint mondja, azoknak is érdemes lehet elgondolkodni a fejlesztésen, akik valamilyen szervizelési szolgáltatást nyújtanak. “Ahol több szervizkocsi van, ott könnyebben előfordulhat, hogy egy-egy szerszám elkavarodik. Mivel ezeknek az eszközöknek van saját, beépített GPS-nyomkövetőjük, az okostelefonon keresztül bármikor meg lehet nézni, hol használták utoljára. Ennek köszönhetően nemcsak az eszközök felhasználása, a logisztikája és a raktározása is sokkal könnyebbé válik.”