Az egyre unalmasabb telefonokkal együtt is egyre érdekesebb a Mobile World Congress szakkiállítás. Bár ilyen elnevezéssel elsőre logikusnak tűnhet a telefonokra koncentrálni, de aki a mobilokat figyeli, az tévúton jár: egyre kevésbé fajsúlyos kérdés, hogy milyen eszközzel érünk el dolgokat. Ami fontos: mit, és főleg az, hogy hogyan.
Aki az érdekes telefonokért ment idén február végén Barcelonába, az remélhetőleg vitt magával ilyen készüléket – merthogy a legnagyobb mobilszakmai eseményként számon tartott MWC igencsak szűkölködött érdekes telefonokban. Pedig idén már a világ harmadik legnépszerűbb okosmobilos márkájává avanzsált Huawei is a katalán kiállításon mutatta be zászlóshajónak szánt P-szériája új modelljét.
Saját módszerével előzik a Huaweit
De a P10 egy picit unalmas lett. Félreértés ne essék: a Huawei új csúcskészüléke egy nagyon jó androidos telefon, de nem izgalmas. Értjük ezt egyrészt a bekerült technológiai újításokra, melyek közül maga a gyártó azt tartja legfontosabbnak, hogy szép portrékat lehet vele fotózni, mint eddig. (Halkan tesszük hozzá, hogy ha olyan az alany, ha olyanok a fényviszonyok és főleg: ha olyan látású a fotós.)
De értjük a “nem izgalmas” kitételt sajnos az árra is. A Huawei többek között azért válhatott a harmadik legnagyobbá, mert éveken át nagyon nyomott áron kínált elég jó mobilokat – ami nagyon komoly fegyvertényt jelentett az árban addigra már az Apple mellé felzárkózott Samsunggal szemben. A jó Huawei mobilok maradtak, a nyomott ár viszont eltűnt mellőlük.
Nem is lenne ez veszélyes, ha senki más nem alkalmazná az árfegyvert. De az a helyzet, hogy az Oppo, Vivo és OnePlus márkák mögött is álló BKK nem csinál semmi mást, csak továbbviszi a Huawei korai sikerreceptjét. És hát az “olcsón jót” még mindig működik, a vállalatcsoport ugyanis összesen már több okostelefont értékesített, mint a Huawei: a gyártók ötös toplistáján a negyedik és az ötödik helyen is ők állnak.
Az LG-t alulértékelik a felhasználók
A fenti márkákat úgy is összefoglalhatnánk, hogy “akik kiszorították a toplistáról az LG-t”. Pedig a Samsung árnyékában felnövő, mindig csak “kisebbik dél-koreai telefongyártóként” emlegetett vállalatra igazán nem lehet azt mondani, hogy ne igyekezne felkavarni az állóvizet. Az LG évről évre valami teljesen új ötlettel rukkol ki – de legyünk őszinték, ebben a felfokozott innovációs kedv mellett az is szerepet játszik, hogy nem nagyon tudják a tavalyit ismételni. Az előző évi fejlesztés ugyanis sosem hozza meg a kívánt sikert. A cég próbálkozott már hajlított/ívelt képernyővel, öngyógyító hátlappal, részben moduláris telefonnal, most pedig éppen a szokatlanul magas/hosszú képernyővel jöttek ki.
Nekünk ugyan mindegyik ötlet szimpatikus, és bennük éreztük az x-faktort, de a piac eddig nem igazán ugrott rá egyik újításra sem. Az LG telefonjai kétségtelenül többet indokolnának a gyártó egy-két százalékos piaci részesedésénél.
A Sony sem tud kiugrani
A Sony viszont mintha már fel is adta volna az okostelefonos próbálkozást. Nem rossz, kifejezetten szép, de kissé ötlettelen telefonokkal állnak elő. A két és fél éve ígért stratégiai újragondolást még mindig nem érezzük, pedig most már itt lenne az ideje, szimplán csak jó telefonokkal ugyanis nem lehet a szabad szemmel láthatatlan részesedésről (felfele) elmozdulni.
A virtuálisvalóság-szemüvegekhez jól használható Ultra HD kijelző egyelőre biztosan nem jött be, de gyanúnk szerint nem is fog: a VR talán nem kartondobozokba helyezett mobiltelefonokkal robbanhat be igazán. Az pedig még egyértelműen látszik, hogy hiába uralja a PlayStation a konzolpiacot, ezt többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült sikertényezőre váltani a mobilpiacon.
Azért volt mit nézni az MWC-n?
A Nokiának viszont sikerült még egyszer lefölöznie az anno nagyon jól összerakott 3310-est. Igaz, a régi-új kiadás talán túlságosan is új lett, de mégis a 3310-es asztalánál volt a legnagyobb tolongás – nem csak a Nokia standon belül, hanem az összes készülékgyártó új mobiljainak körében is ez vitte a pálmát.
Az igazán érdekes dolgokat azonban idén már egyértelműen nem a mobiltelefonok terén kellett keresni. A szakkiállításon járva azt éreztük, hogy indokolt lenne egy MWC-NWC névcsere, ahol az N a “network”, azaz hálózat kifejezésre utal. Az újgenerációs hálózatokról, azaz az 5G-ről van szó, ami igen nagy változásokat hoz majd el az életünkbe.
Jól mutatja ezt két hasonlat is. Az egyiket a norvég Telenor műszaki vezérigazgató-helyettese hozta, Magnus Zetterberg szerint az 5G “olyan, mintha 1000 km/órás sebességgel száguldanánk egy nyolcsávos autópályán”. Tremmel János, a Magyar Telekom hálózatfejlesztési igazgatója ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy nem csak a sebesség a lényeg. A szakember a hidegháború levegőben zajló fegyverkezésével talált hasonlóságot. A vállalat sajtóreggelijén úgy fogalmazott: bár a szovjet MIG-ek kisebb körben tudtak megfordulni és nehezeben estek szét, de az amerikai vadászrepülők 50 km-rel messzebbre láttak és a rakétáik is ennyivel messzebbre vittek el. Az 5G is legalább ennyire fontos előnyökkel rendelkezik a jelenlegi rendszerhez képest, és a sebességen túl ott van a hálózat rendkívül alacsony válaszideje is.
Válaszidő? Azt mivel eszik?
A kifejezés az időintervallumot jelöli, amely alatt egy-egy adatcsomag megfordul a hálózaton, azaz egy gép fogadja a szerver által küldött adatpakkot, majd visszaküldi erről a nyugtát. Nem másodpercekben, hanem milliszekundumokban mérik, és a jelenlegi, 4G-s hálózatok 50 ms-a már elég soknak számít. Ha ennyivel több idő alatt kap egy balesethelyzet felé közelítő önvezető autó “megállj” jelzést a hálózaton át, az nagyon megnöveli a féktávot. Ha egy műtétet távolról irányít egy orvos, és a kamera képe 50 ms-mal később jut el az orvoshoz, majd az ő kézmozudulatára ugyanennyi késleltetés után reagál csak a műtétet végző robotkar, az ellehetetleníti a távolsági orvoslás továbbfejlődését. Ha egy gyárban az egyik robot csak 50 ms-mal később értesül csak arról, hogy a társa, amely átvenné a neki nyújtott alkatrészt, meghibásodott és nem tud elfordulni felé, akkor az alkatrész leesik és megáll a teljes gyártósor. Ez csak néhány példa az Ericsson és a Huawei standjairól.
Mit hozhat az MWC 2018?
A következő évek szakkiállításai várhatóan még több és még látványosabb példát hoznak majd. A nagyvállalatok már most is rengeteg kisebb céggel lépnek partnerségre ennek érdekében, de Dobó Mátyás, a Telekom termékfejlesztési igazgatója úgy látja, hogy az 5G elterjedéséig hátra lévő három-négy évben pedig felgyorsul a tempó, és esettanulmányok tömkelege mutatja majd be, hogyan alakít át szinte minden iparágat az újgenerációs hálózat.
Mi magunk is ezt éreztük, és megerősödött bennünk, hogy ön is epekedni fog az 5G-s internet után, ha megmutatjuk, hogy mire jó.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát. Nem tudja megvédeni légterét, és esélye sincs arra, hogy ehhez szükséges eszközöket szerezzen be. Izrael pedig csak azért áll le, mert Donald Trump úgy akarja.
Az Átlátszó által indított per tárgyalására mást küldött maga helyett a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője.
Szerinte a telek a Balaton-felvidéki Nemzeti Park védett területén fekszik.
