Sok száz oldalnyi belső dokumentum alapján a The New York Times szellőztette meg, hogy a Facebook óriásvállalatokkal szövetkezett, hogy a felhasználói adatokat "értékesítve" mások is profitálhassanak abból, amibe az oldal beletenyerelt. Apple, Spotify, Netflix – csak néhány név, akik extra bánásmódban részesültek.
Az amerikai napilap által megszerzett dokumentációk, illetve nagyjából 50 korábbi Facebook-alkalmazott során derült fény arra, hogy a közösségi oldal kiemelt üzeleti partnereinek éveken át sokkal több információk nyújtott át rólunk, mint amiről a felhasználóknak tudomásuk volt.
A szerződések mindkét irányban kedvező felételeket teremtettek a NYT szerint: egyrészt lehetővé tette a Facebook számára, hogy soha folyamatosan bővülni tudjanak, másrészt a velük partnerségi viszonyban álló cégek állandó reklámhoz jutottak, hogy szolgáltatásaikat vonzóbbá tegyék. Ilyen megállapodást több mint 150 céggel kötött meg a Facebook, ezek között autógyártók, médiavállalatok, de főleg technológiai vállalatok szerepelnek, mint amilyen az Apple, a Spotify és a Netflix is.
A NYT azt is részletezte a megszerzett a dokumentumok alapján, ki milyen extra bánásmódban részesült:
A megkötött szerződések 2010-ig nyúlnak vissza, ezek között bőségesen akadnak olyanok is, amelyek 2017-ben is érvényesek voltak. A közösségi oldal egy esetben sem kért pénzt a megosztott információkért, egyszerűen csak nagyobb kaput nyitott azoknak, akikkel korábban szerződéseket kötöttek.
Ha ezek után úgy döntene, törli magát az oldalról, itt elolvashatja, hogyan teheti ezt meg. Ha marad, ezt az öt beállítást okvetlenül végezze el, hogy adatai nagyobb biztonságban legyenek.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
A Voks 2025 árából akár kétszáz Tisza-szavazás is kijöhetett volna, ám van olyan mutató, amiben még így is alulmarad a lehengerlő kormánypárti akció a számháborúban.
A Tisza Párt elnöke arra kérte a magyar rendőröket, hogy a szombati Pride-on a magyar embereket védjék meg.
Hosszú távon nem fenntartható az, hogy a bankok negatív kamatfelárral nyújtanak lakáshiteleket, az egyre kisebb önerő és az egyre nagyobb hitelek azonban nem jelentenek a korábbinál nagyobb kockázatot – véli Kói Tibor, a CIB Bank lakossági hiteltermékekért felelős munkatársa.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A képviselő szerint legalább 250 millió forintot érhet az ingatlan.
Szekér Gergő szerint hazugságvizsgálóra kötötték.
