Balogh Csaba
Balogh Csaba

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter hétfői budapesti látogatásán a Huawei témája is előkerül. Az Egyesült Államok azt nem nézi jó szemmel, hogy a kínai technológiai vállalat egyre hangsúlyosabban van jelen Magyarországon. Honnan ered ez az egész ügy? Mik a lehetséges kimenetelei? Kérdések és válaszok.

Túl sokan vesznek itthon Huawei mobilt?

Az amerikai vezetést elsősorban nem az zavarja, hogy a világ más országaiban élőkhöz hasonlóan a magyar emberek zsebében egyre több a Huawei által gyártott telefon. (A Huawei a Samsung után már a második legkedveltebb okostelefon-márka a világon, miután megelőzte az Apple-t.) Hivatalosan főleg az aggasztja a Trump-adminisztrációt, hogy a kínai vállalat stratégiai szempontból is számol Magyarországgal, az európai logisztika és kutatás-fejlesztés területén egyaránt. Nem mellesleg a hazai mobilszolgáltatók, a Telekom, a Telenor és a Vodafone is előszeretettel használják a Huawei által gyártott hálózati infrastruktúrát. Az Egyesült Államok szerint ezzel azért van baj, mert a kínai vállalat a hálózati eszközökkel kémkedik.

Ezt mégis mire alapozzák?

Ez egy jó kérdés.

Az amerikai képviselőház hírszerzési bizottsága még 2012-ben tett le az asztalra egy olyan jelentést, amely szerint egyes amerikai vállalatok – melyeket nem neveztek meg – a Huawei és a ZTE berendezéseinek használata közben „furcsa és aggodalomra okot adó” jelenségekre figyeltek fel. Ezeket szintén nem nevezték meg.

Van bizonyíték is a Huawei kémkedésére?

Az évek óta göngyölődő ügyben soha senki nem állt elő semmilyen bizonyítékkal. Fontos: ez önmagában nem feltétlenül azt jelenti, hogy nem létezik bizonyíték. Az azonban tény, hogy minden állítás erejét gyengíti, ha valaki éveken át csak hangoztatja, de soha nem mutat mellé semmit.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közzétett képen Orbán Viktor kormányfő (b3) és Guo Ping, a Huawei csoport elnöke (j3) tárgyal Sanghajban 2018. november 5-én.
©

De azért vádat már emeltek a cég ellen?

Január végén Matthew Whitaker ügyvezető igazságügyi miniszter közölte: az egyik ügyben tizenhárom rendbeli, a másikban pedig tízrendbeli bűncselekmény gyanúja miatt kérte a vádemelést a Huawei és annak pénzügyi igazgatója ellen. Az amerikai nemzetbiztonságot aláásó, a politikusok vagy akár az átlagfelhasználók utáni kémkedésnek se híre, se hamva a vádpontok között. Éppen ezért nem számíthatunk rá, hogy ebben az eljárásban bármilyen vonatkozó bizonyíték nyilvánosságra kerül majd a kémváddal kapcsolatban. Pedig azt az USA vezető politikusai évek óta kisebb-nagyobb, az utóbbi időben látványosan felerősödött intenzitással hangoztatják.

Most arról az Egyesült Államokról van szó, amelyikről az NSA-botrány kapcsán 2013-ban bebizonyosodott az, hogy informatikai eszközök segítségével világszerte megfigyelési hálózatot működtetett, azzal tömegesen kémkedett átlagemberek után, és még a szövetséges országok legfelsőbb vezetőit is lehallgatta?

Igen.

Tehát bagoly mondja verébnek? Akkor most mi a baj?

A világ ennél jóval összetettebben működik. Míg az Egyesült Államok szeretné megőrizni a világpolitikában és világgazdaságban betöltött meghatározó szerepét, Kína tovább szeretné erősíteni a mára egyébként sem elhanyagolható nagyhatalmi pozícióját. Fogalmazzunk úgy, hogy nem lenne példa nélküli a világtörténelemben, ha bebizonyosodna, hogy – most éppen technológiai vállalatokon át – mindkét ország kémkedik a másik után.

A „baj” az, hogy ahogy a háború erőszakosabb fajtájában, úgy a hideg- és a kereskedelmi háborúban is azt várják el a nagyhatalmak, hogy minden ország „mondja meg, kivel van”. Az USA és Kína között zajló, jelentős mértékben Donald Trump által fűtött kereskedelmi háború kontextusából pedig, valljuk be, nagyon nehéz kiragadni a Huawei-ügy előretolását.

Mi kivel vagyunk?

A The Wall Street Journal értesülései szerint az amerikai külügyminiszter budapesti látogatását az indokolja, hogy az USA bizalma megingott Magyarországban, mert a magyar kormány – az Orbán Viktornak tulajdonított szavak szerint – „semlegesebben” áll Kínához és Oroszországhoz, mint azt az Egyesült Államok kívánatosnak tartja.

Változtathat ezen hétfő estére Mike Pompeo, van erre reális esély?

Van. Elég csak visszagondolnunk arra az augusztusi kormányhatározatra, amely megtiltotta Magyarországon a Kaspersky Lab vírusvédelmi szoftvereinek kormányzati szervezeteknél és állami tulajdonú vállalatoknál történő felhasználását. Az orosz tulajdonban álló kiberbiztonsági vállalattal kapcsolatban amerikai politikusok korábban szintén egyre intenzívebben hangoztatták a kémvádat, majd Donald Trump elnök 2017 decemberében írta alá a Kaspersky-szoftverek kormányzati alkalmazásának tilalmát. Erre rezonált aztán tavaly nyáron egy európai parlamenti jelentés, majd a magyar döntés is.

Mivel a Kaspersky Lab és a Huawei ellen éppen ugyanúgy azt a vádat hozták fel, hogy informatikai termékeik adatokat küldenek az orosz/kínai kormányközpontokba, egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy az amerikai nyomásnak végül most is enged majd a magyar kormányzat.

Kaspersky Lab
©

De azért ez nem is magától értetődő. Például azért, mert a két ügy – nyilvánosságra nem hozott – részletei alapvetően eltérhetnek egymástól.

És ne hagyjuk ki a számításból azt sem, hogy a magyar kormányzati Kaspersky-tiltás akár taktikai okból is megszülethetett. Meglépése után ugyanis a kormány joggal hivatkozhat arra mind a Trump-adminisztrációnál, mind nyilvános kommunikációjában, hogy nem Nyugat-ellenes és Kelet-barát, hiszen máskor hasonló ügyben már igazodott az amerikai sorvezetőhöz. A Kaspersky Lab érdekeltségei majdhogynem eltörpülnek a készülékpiac mellett a sokmilliárdos mobilhálózatok építésében is érdekelt Huawei biznisze mellett, így – ezt az egyelőre csak elképzelt forgatókönyvet feltételezve – ez „jó csere” lehetett.

Vannak már példák a Huawei-tiltásra?

Vannak, és azt is megmagyarázzák, miért éppen most hangosították fel a cég ellen a vádakat. A mobilszolgáltatók világszerte nagyban készülnek az 5G hálózatok bevezetésére, ami azt jelenti, hogy az utóbbi évek legnagyobb hálózatfejlesztési reformja zajlik éppen: mindenhol át kell alakítani a mobilhálózatokat. Ezen a pályán az Ericsson, a Nokia Networks és a Huawei rúghat labdába.

Az Egyesült Államok hadjáratához csatlakozott már Ausztrália, Japán, Tajvan és Új-Zéland is, ezekben az országokban így-úgy ellehetetlenítették a Huawei részvételét az 5G hálózatok építésében. A The Sun brit napilap pénteken írta meg, hogy értesülései szerint hasonló törvények készülnek az Egyesült Királyságban is. Németországban is hallani ezt sürgető hangokat.

Értem, hogy világpolitikai meg gazdasági érdekek… De nem kellene itt valahogy mégis igazságot tenni? Honnan tudhatjuk meg, hogy igazából kémkedik-e a Huawei?

Az eddigi legéletszerűbbnek tűnő megoldási javaslat szintén Németországból érkezett. A sok más mellett a Magyar Telekomot is birtokló Deutsche Telekom két hete felvetett ötlete szerint a kritikus telekommunikációs infrastruktúrák építésében részt vevő vállalatok megfelelőségét egy független tesztlabornak kellene tanúsítania. A javaslat részletezéséből kiderült, hogy a hálózatieszköz-gyártóknak a labor rendelkezésére kellene bocsátaniuk rendszereik forráskódját, majd a szakemberek annak átvizsgálása után kimondhatnák az áment vagy éppen a tiltást.

©

Ez jól hangzik. Mikor vezetik be?

Egyelőre ez csak egy javaslat, melynek sorsáról nem ismertek fejlemények, így csak a lehetséges forgatókönyveket tudjuk számba venni.

Ha az Egyesült Államokról azt feltételezzük, hogy jóhiszemű és csak túlzott óvatosságból gyanakvó, valamint a Huaweiről is ártatlanságot feltételezünk, akkor könnyen belátható: egy technológiai átvizsgálás után az amerikaiak és szövetségeseik is nyugodtan alkalmazhatnák (tovább) a piacvezető beszállító megoldásait, és a Huawei is tisztázódna a gyanú alól. Egy Deutsche Telekom által javasolt rendszer ráadásul nem csak a mostani vitát rendezné, hanem megelőzne későbbi, hasonló eseteket is.

Ha a Huaweinek valóban van titkolnivalója vagy az Egyesült Államok csupán az amerikai–kínai kereskedelmi háború egyik fegyvereként vetette be a „fekete pr-t” a vállalat ellen – ebben az esetben valamelyik fél feltétlenül megpróbálja majd megakadályozni egy tesztlaboros rendszer kialakítását.

Ha pedig mindkét fél agyonhallgatással próbálja elfeledtetni a német ötletet, akkor már csak a Deutsche Telekom európai uniós lobbierejében bízhatunk. Hogy mindent erejüket be fogják vetni, abban biztosak lehetünk. Mert míg az Egyesült Államokban már régóta elvannak a Huawei nélkül, és a Huawei is az amerikai piac mellőzésével nőtt a B2B piac legnagyobb, valamint a B2C piac második legnagyobb szereplőjévé, a Deutsche Telekomnak a legnagyobb európai telekommunikációs vállalatcsoportként van félnivalója. A Bloomberg által megszerzett belső értékelés szerint a cég szakértői arra jutottak, hogy ha valamilyen formában nem bizonyosodik be, hogy a Huawei eszközei „tiszták”, és közben kizárják a céget az hálózatfejlesztési tenderekből, az legalább két évvel késleltetheti Európában az 5G-s mobilhálózatok bevezetését. Az 5G technológiai és üzleti perspektíváit ismerve ennek pedig egyik európai telkócég vezetői, részvényesei és ügyfelei sem örülnének – így valakinek most már tényleg illene előállnia a pró vagy a kontra bizonyítékkal.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Tisztáztuk, hogy lehet-e a Növekedési Hitelből lakóingatlant vagy telket venni

Tisztáztuk, hogy lehet-e a Növekedési Hitelből lakóingatlant vagy telket venni

Hatalmasat kaszál az állam a kaparós sorsjegyeken

Hatalmasat kaszál az állam a kaparós sorsjegyeken

Tizenhat amerikai állam perelte be a kormányt a rendkívüli állapot miatt

Tizenhat amerikai állam perelte be a kormányt a rendkívüli állapot miatt

Furmintos hétvége

Furmintos hétvége

67 milliárd forint hitelt vesz fel a főváros

67 milliárd forint hitelt vesz fel a főváros

IDEA: A kormánypárti szavazók nagy csoportja soha nem menne el tüntetni

IDEA: A kormánypárti szavazók nagy csoportja soha nem menne el tüntetni