Az északi sirályhojszának (Fulmarus glacialis) a Kanada északi részén lévő Prince Leopold-szigeten rakott tojásait vizsgálva találtak hormonbontó ftalátokat. Ezeket a kémiai anyagokat műanyagkészítéshez használják, hogy az anyag rugalmas maradjon. Ez az első alkalom, hogy ilyen adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madarak tojásaiban – írja a The Guardian online kiadása.

A fertőzés valószínűleg műanyagszemétből származik, amellyel a madarak akkor találkoztak, amikor halra, rákra és tintahalra vadásztak az Északnyugati átjáró bejáratánál lévő Lancaster tengerszorosnál. A madarak életük nagy részét a tengeren töltik táplálkozással, fészkeikhez csakis költeni térnek vissza.

Az északi sirályhojszák gyomrában olajos folyadék található, amellyel leköpik a fészkeiket fenyegető támadókat. A tudósok szerint a ftalátok utat találhattak ebbe a folyadékba, innen bekerültek a véráramba és a nőstények tojásaiba.

Jennifer Provencher, a kanadai vadvédelmi szolgálat munkatársa szerint aggasztó eredmény, hogy adalékanyag található egy ilyen távol eső környezetben költő madár tojásaiban. Az északi sirályhojszák jóval kevesebb műanyaggal találkoznak az Északi-sarkvidéken, mint más madarak.

Provencher kutatásai szerint a tojók átörökítik az adalékanyagok keverékét meg nem született fiókáiknak. "Ez valóban tragikus. Egy ilyen madár fejlődése kezdettől fogva magában hordozza ezeket a szennyezőanyagokat" – mondta el a kutató az Amerikai Egyesület a Tudomány Haladásáért (AAAS – American Association for the Advancement of Science) éves közgyűlésén Washingtonban.

A ftalátok bomlasztják a hormonokat vagy a belső szervrendszert, születési rendellenességeket, termékenységi problémákat és rengeteg emésztőszervi betegséget okozhatnak. A ftalátok több formáját biztonsági okokból kitiltották a gyerekjátékokból is.

Provencher szerint további kutatásokra van szükség annak megállapítására, hogy milyen károkat okozhatnak az adalékanyagok.

További vizsgálatok során más műanyag szennyezőanyagokat is találtak északi sirályhojszák és háromujjú csüllők (Rissa tridactyla) tojásaiban, melyeket ugyanazon a költőhelyen gyűjtöttek. Mindkét madár esetében találtak két olyan egyéb adalékanyagot is, amelyet azért adnak a műanyaghoz, hogy gátolják a lebomlását és azt, hogy kifakuljon a napfény hatására.

Mivel az északi sirályhojszák a negyvenéves kort is megérhetik, csak néhány generáció óta vannak kitéve a megnövekedett műanyagszemét hatásainak. Ezeknek a madaraknak tehát nem volt idejük, hogy alkalmazkodjanak a megváltozott környezethez – magyarázta a kutató.