A Nature, valamint a Nature Geoscience című folyóiratokban publikált munkák szerzői 700 közvetett forrás – köztük fák évgyűrűi, korallok és tavak üledékrétegeinek elemzése – révén rekonstruálták az elmúlt két évezred éghajlati eseményeit és megállapították, hogy azok egyike sem volt globális kiterjedésű – írja a BBC.

A 14. századtól a 19. századig tartó viszonylag hűvös időszak, az úgynevezett kis jégkorszak például a 15. században a Csendes-óceán térségében, míg a 17. században már Európában volt a legerősebb.

A kutatók szerint az általuk felvázolt hosszú távú hőmérséklet-változások egyike sem terjedt ki egy adott időben a bolygó felénél nagyobb területre. A 950-től 1250-ig tartó középkori meleg időszakban például a Föld felszínének mindössze 40 százalékán emelkedett meg jelentősen a hőmérséklet.

[Ezt olvasta már? A globális felmelegedés már nem csak a jövőnket veszélyezteti, hanem a múltunkat is]

A mostani felmelegedés ezzel szemben a bolygó döntő részét érinti. "Megállapítottuk, hogy az elmúlt két évezred legforróbb periódusa a 20. században volt, a bolygó több mint 98 százalékát érintve" – húzták alá a szakemberek. Hozzátették: "ez erős bizonyíték arra, hogy az ember okozta globális felmelegedés nem csupán az abszolút hőmérséklet tekintetében, hanem térbeli kiterjedésében is példa nélkülinek számít az elmúlt kétezer évben".

A kutatók szerint az iparosodást megelőzően a vulkánok voltak a legnagyobb hatással az éghajlatra, a napsugárzás változásai azonban a jelek szerint nem befolyásolták a globális átlaghőmérsékletet.

A jelenlegi éghajlatváltozás jelentősen túlmutat a környezet természetes változékonyságán. A Berni Egyetemen dolgozó Raphael Neukom szerint a műszeres vizsgálatok adatai és a saját eredményeik azt mutatják, hogy a közelmúltbeli melegedés üteme egyértelműen meghaladja a természetes melegedés – általuk kalkulált – ütemét. A szakemberek ugyan nem vizsgálták külön, hogy valóban az ember felelős-e a jelenlegi klímaváltozásért, de az eredményeik egyértelműen ezt támasztják alá.

[És ezt? Ha júniusban melege volt, akkor most készüljön: július végül még forróbb lesz]

A University College London munkatársaként dolgozó Mark Maslin szerint a mostani tanulmányok nyomán a klímaváltozás tagadóinak fel kellene végre hagyniuk annak a hajtogatásával, hogy a jelenlegi globális felmelegedés egy természetes éghajlati körforgás része.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.