Szél Bernadett független országgyűlési képviselő beperelte a Palkovics László vezette Információs és Technológiai Minisztériumot, amiért azok közérdekű adatigénylés után sem volt hajlandók kiadni azokat a háttértanulmányokat, melyekre hivatkozva a kormány június végén – több ország mellett – megvétózta az európai uniós klímacélt.

A javaslat lényege az volt, hogy az uniós tagállamok együttes erővel klímasemlegessé tegyék Európát 2050-re, ám több ország, köztük a magyar kormány nem támogatta azt. A magyar vétó miatt óriási felháborodás indult, a Greenpeace Magyarország közleményében akkor azt írta: Magyarország a világátlagnál gyorsabban melegszik, a klímaváltozás súlyosan érinti, ezért érthetetlen és felháborító az uniós klímamegállapodás megakadályozása.

A Greenpeace álláspontja szerint a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez elsősorban a szén felhasználásának visszaszorítása szükséges, ezen belül mindenekelőtt a mátrai szénerőmű bezárása

– írták akkor. A közleményben azt is jelezték: online petíciót indítanak az erőmű bezárásáért, amit 2025-ig akarnak elérni legkésőbb.

A klímacél leszavazása után Szél Bernadett szerette volna megtudni, milyen szakmai megfontolások alapján döntött úgy a kormány, hogy leszavazza az uniós klímavállalást, ám nem jutott előrébb, az ITM ugyanis azt közölte: a vonatkozó dokumentumokat nem adják ki. Válaszukban akkor azt írták, hogy a végső döntést a klímavédelmi vállalásokról még nem hozták meg, mert lehet, hogy csak 2020-ban dönt róluk az Európai Tanács. Szerintük csak arról határoztak, hogy az idén szeptemberi ENSZ-klímacsúcsra milyen vállalásokkal menjen az EU. Mivel a minisztérium szerint ez a döntés még nem a végleges döntés,

ezért döntést előkészítő anyagokat sem közölhetnek róla.

Szél válaszul beperelte a minisztériumot. A 24.hu által ismertetett keresetlevél szerint

a magyar vétó egyben azt is jelenti, hogy a kormány a 2019. szeptember 23-i klímacsúcson is a 2050-es céldátumban rögzített karbonsemlegesség ellen fog állást foglalni, ami hatással lesz a kibocsátáscsökkentési vállalásaira, és a klímaváltozás elleni globális fellépés eredményességére is.

A LMP korábbi társelnöke szerint azért is jó lenne megismerni a dokumentumokat, mert azoknak hosszú távú következményei vannak a klímaváltozás elleni harcra.

A képviselő mindemellett kikérte azokat a társadalmi egyeztetés körében beszerzett civil, szakmai véleményeket és megvalósíthatósági tanulmányokat is, amelyek a szintén már megszületett és az Európai Bizottságnak megküldött, nyilvános (bár még nem véglegesített) Nemzeti Energia- és Klímatervhez (NEKT) kapcsolódtak.

Palkovics minisztériuma azonban ezeket az információkat döntés-előkészítő anyagoknak minősítette, ezért nem adta ki.

Szél úgy összegzett: a klímavétót megalapozó tanulmányok nem titkosíthatók, mert azok megismerése nem befolyásolja érdemben a döntést. A NEKT háttértanulmányait pedig azért kellene kiadni szerinte, mert „a dokumentum maga is hivatkozik a nyilvánosan lefolytatott társadalmi egyeztetésre, így annak megismerése szintén a nyilvános vita része kell, hogy legyen”.

A klímaváltozás hatása egyébként nem csak a világ távolabbi részein érezhető: már Budapesten, Miskolcon, Pécsett, Szegeden és Szombathelyen is kopogtat.

[Lehet, hogy a klímakatasztrófa közelebb van, mint gondolnánk]

Ha érdeklik a klímavédelemmel, és klímaváltozással kapcsolatos hírek, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.