Az alumíniummal kapcsolatos aggodalom néhány tudományos publikációnak tulajdonítható. Kutatók azt vették észre, hogy emlőrákos nők mellében gyakran éppen a hónaljhoz közelebbi részen alakult ki tumor, abban pedig sok alumíniumot lehetett kimutatni. Logikus, hogy ez az alumíniumos izzadásgátlás eredménye. Erről leginkább Philippa Darbre brit biológus tanulmányait szokás idézni a 2000-es évek elejéről. Ugyanazokban az években Kris McGrath amerikai orvosprofesszor kiderítette, hogy emlőrákos nők körében gyakoribb volt az alumíniumos kozmetikum használata.

Logikusan hangzik mindez – de későbbi tanulmányok egészen más következtetésekre jutottak. Például arra, hogy a női keblekben történetesen a hónaljhoz közel amúgy is több az olyan mirigyszövet, amely hajlamos a rákra. Valamint kiderült, hogy a rákos szövetekben nemcsak alumíniumból, hanem más ásványi anyagokból is több halmozódik fel. E két dolog pedig a kozmetikumoktól függetlenül is igaz.

A termékre nyomtatott apró betűk elszánt olvasói, illetve a mérgezéses összeesküvés-elméletek hívei nyilván tudják, hogy létezik fluoridmentes fogkrém is. Akik viszont csak a fogszuvasodás elleni küzdelemre összpontosítanak, azok méltán csodálkozhatnak: miért hiányzik a pasztából a fogzománc egyetlen megbízható barátja?

Az alumíniummentes dezodorok és a fluoridmentes fogkrémek valódi hasznáról bővebben olvashat a friss HVG hetilap Tech + tudomány rovatában.

HVG