Bedő Iván
Bedő Iván
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Húsvétkor, szilveszterkor és bármikor érvényes: a másnaposság alapjában az elfogyasztott alkohol mennyiségétől függ. Hogy sör vagy bor, az nem okoz különbséget. Hogy whisky vagy vodka, az esetleg számít, de más miatt.

Könnyebb kicsippenteni kis darabokat egészséges emberek májából, mint leitatni őket. Legalábbis tudományos szempontból. Az előbbi kísérlethez könnyebben adta meg az engedélyt az egyetem etikai bizottsága, mint a sörös-boros vizsgálódáshoz – idézte fel Kai Hensel, aki kutatótársaival együtt nemrég került be a hírekbe. Míg a génekre gyakorolt környezeti hatások vizsgálatával Hensel legfeljebb szakmai körökben vált ismertté, a világsajtó nyomban lecsapott arra a kísérletére, amellyel bebizonyította: nem támasztható alá a sok évszázados, több országban élő bölcsesség, amely szerint „sörre bor mindenkor, borra sör meggyötör”.

Több oka is van annak, hogy az angol Cambridge-i Egyetemen dolgozó (de kísérletét még odahaza, a Ruhr-vidéki Witten/Herdecke Egyetemen végző) sürgősségi és gyermekorvos csapata laboratóriumi körülmények között lerészegítette a kilencven önként vállalkozót. A személyes motívum: olyan kutatás, amely szórakoztató, de egyúttal a legmagasabb tudományos mércének is megfelel. A sajtóvisszhangból ítélve ez sikerült is. A fontosabbik: bármilyen furcsa is, a tudomány foglalkozik ugyan az alkoholizmus hosszú távú – és mint ki is derült, igen súlyos – hatásaival, de alig kutatták még a másnaposságot. Érdekes, hogy egy rövid életű nemzetközi munkacsoport, az Alcohol Hangover Research Group eltűnt a hírekből, honlapja üres és eladó. Pedig érdemes ezzel foglalkozni, véli Hensel, már csak azért is, mert a macskajaj hatására sok a baleset és a munkaidő-kiesés.

Bor és sör. Forever
©

Tudományos szempontból már mérni sem egyszerű a másnaposságot (orvosi nevén: veisalgiát), illetve a részegséget. A kísérleti alanyok alkoholszintjét szondáztatással folyamatosan ellenőrizték ugyan, de hogy kire hogyan hat az ital, azt a kritikus reggelen csak önbevallás alapján, nyolc különféle, hét-hét fokozatú skálán (vagyis összesítve nullától 56 pontig) regisztrálták.

A tudósok örültek, hogy az alkoholmennyiséggel nem merészkedtek túl messzire, így is elég sok volt a rosszullét, némi rókázás is előfordult. Igaz, ennek is megvolt a maga haszna: a sör-bor kérdéstől függetlenül így arra is újabb bizonyítékot kaptak, hogy a szervezet idejében figyelmeztet, mennyi az elég. Akik a poharazás estéjén hamarabb vagy nagyobb mértékben jeleztek rosszullétet, azoknál másnap erősebbek voltak a kellemetlenségek.

A kétfordulós kísérlet rendje kézenfekvő volt. Az egyik csoport előbb sört, aztán fehérbort ivott, a másik fordítva, majd egy hét múlva megcserélték a sorrendet. A harmadik, a kontrollcsoport tagjai az első este csak az egyik italt fogyasztották, a másodikon csak a másikat. Ügyeltek arra, hogy mindenki a testsúlyával arányosan ugyanannyit egyen az egységes menüből és ugyanannyi hűtött vizet igyon, továbbá mindenki ugyanolyan körülmények között aludt. Ami egyértelműen kiderült: sem a sorrend, sem az egy- vagy többfélét ivás nem befolyásolja a macskajajt, az állapot csakis a mennyiségtől függ.

Esti kényszerpihenő. Megárt a sok
©

Kísérletüket kommentálva a szerzők az American Journal of Clinical Nutrition című szakfolyóiratban felidézik, hogy – bár sok kiváltó tényezőt szoktak emlegetni – a másnaposság okát mindmáig nem tárták fel egyértelműen. Azt mindenesetre érdemesnek tartották megemlíteni, hogy nem pusztán az alkoholtartalom számít, hanem a színező- és ízanyagok is: ez lehet az oka annak, hogy a whisky többet árthat, mint a vodka. A mostani kísérlet – amely, mint említettük, a testsúlyt is figyelembe vette – nem talált olyan jeleket, hogy a másnaposság eltérően sújtaná a nőket és a férfiakat. Az viszont látszott, hogy – ugyancsak tisztázatlan okokból – azonos mennyiségű alkohol nem mindenkiben vált ki azonos mértékű másnaposságot. (Hozzátehetjük: ebből nem feltétlenül következik, hogy hosszú távon az alkohol nem rombolja egyformán mindenkinek az egészségét.)

Ha már laborvizsgálat, előkészítő kísérletekkel kipróbálták, hogy lehet-e vak a kóstolás, de ez lehetetlennek bizonyult. Nem találtak olyan ízesítőt, amely összetéveszthetővé tette volna a sört és a bort, nem akarták kitenni az alanyokat annak, hogy órák hosszat orrcsipesszel bénítsák meg a szaglásukat, továbbá a részegség nyilvánvaló tünetei miatt azt sem tehették meg, hogy titokban alkoholmentes sört és bort kóstoltatnak egy kontrollcsoporttal.

És hogy mi lehet a sok országban hangoztatott sörös-boros mondás alapja? Idegen szakterületre merészkedve Hensel kultúrtörténeti okot sejt. Szerinte régen a tehetősebbek itták a bort, a szegényebbek az akkoriban silányabb sört, vagyis a sörre bor felemelkedést jelentett, a fordítottja pedig lecsúszást, amit jobb elkerülni.

A cikk a HVG hetilap 2019/16. számában jelent meg. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, keresse a Tech + tudomány rovatot a hetilapban és kövesse a HVG Tech Facebook-oldalát.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Orbán beállt kampány-telefonosnak is

Orbán beállt kampány-telefonosnak is

Nem lesz tanársztrájk, a PDSZ visszavonta a sztrájkfelhívást

Nem lesz tanársztrájk, a PDSZ visszavonta a sztrájkfelhívást

Ennél kedvesebben nem lehetett volna újragondolni az Aladdint

Ennél kedvesebben nem lehetett volna újragondolni az Aladdint

Ez történt: Trump belegyalogolt a Huaweibe

Ez történt: Trump belegyalogolt a Huaweibe

Plágiummal vádolják Delhusa Gjont

Plágiummal vádolják Delhusa Gjont

A "Gyere haza fiatal" program befuccsolt, Kisteleken a "Ne menj el fiatallal" próbálkoznak

A "Gyere haza fiatal" program befuccsolt, Kisteleken a "Ne menj el fiatallal" próbálkoznak