Korábban mutattunk egy folyamatosan aktualizált térképet, melyen a koronavírus terjedése látható. Egy új modell azt próbálja megjósolni, hogyan terjed a vírus a közeljövőben. Ehhez a mesterséges intelligencia statisztikai eszközöket és utazási analízist használ.

Bár a világjárvány elkerülhetetlennek látszik, jelenleg az esetek 99 százaléka Kínára korlátozódik, azonban a szellem bármikor kiszabadulhat a palackból, ami végzetes következményekkel járhat. Mindezt szem előtt tartva a berlini Humbold Egyetem és a Robert Koch Intézet kidolgozott egy globális kockázatértékelési modellt a koronavírus-terjedés relatív kockázatának előrejelzésére, a nemzetközi légi közlekedés tendenciáira építve. Négyezer repülőteret és több mint 50 ezer útvonalat vettek számításba ehhez.

Ez a megközelítés logikus, ugyanis a vírus a légi közlekedés útján terjedhet a világban. A kórokozó már azelőtt elterjedt Kína több, jelentős légi forgalommal rendelkező tartományában, mielőtt Vuhant karanténba helyezték volna. Az előrejelzés szerint a legnagyobb veszélyben az ázsiai országok, illetve az Egyesült Államok és Ausztrália van. Thaiföld után Japán a legveszélyeztetettebb ország – érdekes módon a vizsgálatok szerint Oszaka nemzetközi repülőterén nagyobb a kockázat, mint a tokiói repülőtéren. Oroszországban várhatóan több fertőzött ül repülőre, mint Indiában. Nyugat-Európában Németország a legsebezhetőbb (elsősorban a frankfurti és a müncheni repülőtér), és Etiópia az egyetlen afrikai ország, amelyik bekerült a top 30 vírusveszélyeztetett országok közé.

Humbold Egyetem

Arra a kutatók is felhívják a figyelmet, hogy nem abszolút jóslatról van szó, az interaktív grafikon a relatív kockázatot mutatja. A grafikonon feltüntetett relatív import kockázat (százalékban) azt jelenti, hogy ha például 1000 fertőzött személy ül repülőre mondjuk a Hangzou repülőtéren, akkor a Németországnál feltüntetett 0,2 százalék azt jelenti, hogy közülük várhatóan csak kettő utazik Németországba. A grafikonon az adott országban előforduló, megerősített esetek száma is látszik.

Egy ilyen modell mindenképpen hasznos lehet például az egészségügyi dolgozók számára, hogy láthassák a vírus terjedésének lehetőségeit. A modellen figyelembe vették a lappangási időt, valamint a betegség terjedését befolyásoló különféle paramétereket.

Nem ez az első modell, amely megjósolná, mire számíthatunk. A rossz hír az, hogy a mostani még mindig egy viszonylag új helyzet, és a megfelelő minőségű és mennyiségű adat gyűjtése kihívást jelent. A jó hír viszont az, hogy a legtöbb modell szerint Kínán kívül a kockázat viszonylag alacsony – és Kínának nagy esélye van arra, hogy „házon belül” fékezze meg a járványt. És persze az is jó hír, hogy Magyarország nem került fel erre a listára.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.