2020 végétől oltanak világszerte a koronavírus elleni vakcinákkal, viszont világszerte fellelhető egy olyan magja a társadalomnak, akik nem akarnak élni a lehetőséggel és nem kérnek egyik oltóanyagból sem. A Magyar Tudományos Akadémia friss videójában megmutatja azt, amitől sokan félnek, vagyis hogy hogyan működnek az emberi szervezetbe juttatott vakcinák.

A videó bemutatja a modern, mRNS alapú, illetve a hagyományos védőoltások közti különbséget. Mint kiderül, az mRNS vakcinák nem tartalmaznak „egész vírust, csupán a vírus egy fontos alkatrészének, az úgynevezett tüskefehérjének tervrajzát”. Az oltással csak ezt a tervrajzot, „egy rövid RNS-darabot” juttatnak be a szervezetbe. Ez a kis darab az izomba juttatva beindítja a tüskefehérjék gyártását, később pedig lebomlik.

A hagyományos alapra épülő vakcina viszont egy elölt, gyengített, ám teljes vírust juttat a testbe. A kulcsszerep itt is a tüskefehérjéé, hiszen a tüskefehérjét a testben található dendritikus sejtek idegen anyagként mutatják be a „testszerte járőröző segítő T-sejteknek”. Ezek az úgynevezett segítők „riasztják” a szervezet immunválaszának két fő végrehajtóját, az ölő sejteket és az ellenanyagtermelő sejteket. Ezek feladata pedig már a nevükből is kitalálható: az ellenanyagok beborítják a testbe bejutó koronavírust, így meggátolják, hogy az a sejtfalhoz tudjon kötődni és így fertőzést okozzon. Az ölősejtek pedig a már fertőzött sejteket pusztítják el.

Így – a védőoltásoknak köszönhetően – a koronavírus következtében betegség nem alakul ki, ha pedig igen, az is jóval enyhébb lesz, mint vakcina nélkül. Fontos tulajdonsága, hogy mind az ölő-, mind az ellenanyagtermelő sejtek memóriasejteket is létrehoznak, így immunmemóriát alakítanak ki.

A koronavírus elleni oltásokról ide kattintva olvashat bővebben.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.