Az ősmaradványokra egészen pontosan egy kiránduló pár talált rá, akik az angliai Swindon mellett egy újonnan kiásott kavicsbányában sétáltak, amikor egy hatalmas, megkövesedett, földből kiálló – mint később kiderült – mamutlábcsont tetejét pillantották meg. Amikor a történet Attenborough-hoz eljutott,  mindenképpen saját szemével akarta látni a csontokat, majd végül szakértő csapatával a teljes kőfejtőt feltárta. A két amatőr fosszíliavadász valójában egy ősi állattemetőbe botlott a Temze régi, őstörténeti korból visszamaradt folyómedrében.

A kiásott csontok vizsgálata során kiderült, hogy azok több százezer évesek lehetnek – az eddig talált mamutleletek inkább több tízezer évesek –, a felfedezőhely pedig ritka bepillantást enged a jégkorszaki életbe. Steven Zhang mamutevolúció-szakértő az itt talált fogak tanulmányozásakor arra a következtetésre jutott, hogy azok a sztyeppei mamutokhoz tartozhattak, amelyek a gyapjas mamutok előtt éltek. A kutatócsapat jégkorszaki sztyeppei bölény, barnamedve és más őskori emlősök csontjait is megtalálta. A talajminták laboratóriumi kormeghatározása pedig azt mutatja, hogy a lelőhely körülbelül 215 ezer éves lehet.

A kiránduló pár egyébként egy kőből készült „kézi fejszét” is talált, így a szakemberek a csontok mellett az eszközök felkutatására is nagy figyelmet fordítottak. Ahogy egyre több és több kőszerszámot ástak ki, rájöttek, hogy az eszközöket készítő emberféle – jelenlegi ismereteink alapján – a neandervölgyi lehetett. Az egyik mamutcsonton talált nyomok vezettek ahhoz a felismeréshez, hogy a négylábú állatok egy hatalmas temetkezési helyre kerülhettek, miután a neandervölgyiek elejtették őket.

Egy 4 éves kisfiú megkérdezte David Attenboroughtól, mi is úgy járunk-e majd, mint a dinók

A leghíresebb természettudós szerint amíg vigyázunk a bolygóra, nem várható katasztrófa.

Attenborough és a szakértők szerint nemzedékenként egy ilyen felfedezés adatik meg a szakmában, amelynek folyamatai és vizsgálatai március 13-án vasárnap 13:30-tól a Viasat Nature csatornán láthatók.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló műsorokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.