A DART-program (Double Asteroid Redirection Test) célja, hogy kiderüljön, az emberiség a jelenleg rendelkezésre álló technológiával el tudja-e érni, hogy ütközéssel változtasson a Földre potenciális veszélyt jelentő aszteroidák pályáján.

A Dimorphos ugyan nem jelent veszélyt a bolygóra, de a módszer tesztelésére alkalmas. A 160 méteres átmérőjű űrszikláról korábban az Európai Űrügynökség (ESA) tett közzé egy méretarányok megértését segítő képet.

ESA-Science Office

Az aszteroidát magyar idő szerint kedden 1 óra 14 perckor érte el a NASA több mint 24 000 km/h sebességgel haladó űrjárműve. „Az emberiség új korszakába léptünk, egy olyan korba, amelyben potenciálisan képesek leszünk megvédeni magunkat egy veszélyes aszteroida becsapódásából” – mondta Lori Gaza, a NASA bolygótudományi divíziójának igazgatója, kihangsúlyozva, hogy eddig nem rendelkeztünk ezzel a filmekben sokszor bemutatott képességgel.

NASA

A szonda kamerája felvételt készített, amikor 20 perccel a becsapódás előtt pontosan célra állt.

A Dimorphos képe 20 perccel a szonda becsapódása előtt

NASA

Nem sokkal a szonda becsapódása után a NASA közzétette azt a képet is, amely másodpercekkel a becsapódás előtt készült.

A Dimorphos látványa másodpercekkel a szonda becsapódása előtt

NASA

Az Európai Űrügynökség pedig egy négyes kollázzsal mutatta meg az utolsó jeleneteket.

A DART-program ezzel természetesen nem ért véget, sőt, az igazán izgalmas részére csak ezután kerül sor. A tervek szerint 2024-ben indul az ESA Héra-missziója, melynek keretén belül két CubeSatot küldenek a Dimorphos „otthonául” szolgáló Didymos-rendszerbe. A tudósok az űrszondák által ott készített felvételek segítségével tanulmányozzák majd a mostani becsapódás után keletkezett krátert, valamint azt, hogy az ütközés hatására sikerült-e eltéríteni a Dimorphost, mennyivel módosult az űrszikla pályája.

A csillagászok eddig mintegy 30 ezer olyan objektumot azonosítottak, melyek a Föld pályája közelében haladnak el. Ezek közül egyik sem fog a bolygónkba csapódni a következő néhány száz évben. A kisebbeket azonban nehezebb észrevenni, és adott esetben akár jelentős károkat is okozhatnak. Egy, az oroszországi Cseljabinszk felett 2013-ban felrobbant meteor által okozott lökéshullám miatt 1600 embert sebesült meg.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.