A sarkvidék látványát mindenkiben kék és fehér színben képzeli el, ami nem csoda, hiszen többnyire ilyen képeket látni a jégről és a körülötte lévő vízről. Azt viszont már jóval kevesebben tudják, hogy nyaranta a víz alatt a zöld szín dominál.

A Melosira arctica nevű alga a sarkvidéki tengeri jég aljára tapad, és úgy nő nagyra. Az alga hosszú szálakból és egysejtű mikroorganizmusokól, úgynevezett kovamoszatokból épül fel. Ezek a sarki ökoszisztéma nélkülözhetetlen szereplői, amelyek gyakorlatilag a teljes táplálékláncban jelen vannak: a halaktól a madarakon át a bálnákig gyakorlatilag minden élőlény fogyasztja.

Úgy tűnik azonban, hogy nemcsak ebből bővelkedik a sarkvidék, hanem másból, mikroműanyagból is. Az Environmental Science & Technology folyóiratban megjelent friss publikáció szerint a németországi Alfred Wegener Intézet kutatói azt találták, hogy az algákból vett mintákban aggasztóan magas a mikroműanyag koncentrációja.

YouTube/National Geograophic

A tanulmány egy újabb bizonyítéka annak, hogy a mikroműanyag tényleg mindenhol megtalálható: a frissen hullott antarktiszi hótól kezdve, a levegőn át egészen az ember vérkeringéséig.

Mind a 12 algaminta – amelyet a tudósok jégtáblákról gyűjtöttek be – tartalmazott mikroműanyagot. Összességében körülbelül 400 műanyagdarabot számoltak meg az általuk vizsgált algákban. A számítások alapján az alga minden köbmétere 31 ezer ilyen műanyagdarabkát tartalmaz, ami tízszerese annak a koncentrációnak, amit a környező vizekben mértek. Ez nemcsak az élőlénynek, de minden más, vele táplálkozó állatnak is komoly problémát jelenthet. De még az éghajlatnak is.

Melanie Bergmann, a tanulmány vezető szerzője a Gizmodónak úgy nyilatkozott, valósággal elképedt, amikor meglátta az eredményt. Ő és a csapata nem számított arra, hogy az algában ilyen magas koncentrációja lesz a mikroműanyagnak, arra pedig pláne nem, hogy a koncentráció magasabb lesz, mint a környező vizeké.

Már ott is műanyag szemetet találtak a tudósok, ahol nagyon nem lett volna szabad lennie

A brazil Paranai Szövetségi Egyetem kutatói szerint a Föld egyértelműen belépett az antropocén néven ismert földtörténeti korba, amit egy újabb elszomorító felfedezés bizonyít.

A problémát valószínűleg az jelenti, hogy a tél folyamán a mikroműanyag összegyűlik a jég felszínén, az olvadással viszont bekerül a vízbe. Emiatt az alga nemcsak a vízből, de a felszínről érkező mikroműanyagot is összeszedi.

Korábban a tengeri üledékben találták meg ott a legmagasabb koncentrációt, amit megmagyarázhat az, hogy az algák egy része nem táplálékként végzi, hanem az óceán fenekén terül el.

Mivel néhány tanulmány már utalt arra, hogy a mikroműanyagok fogyasztása káros az egészségre, így a szakemberek úgy vélik, hogy az alga lassan az egész ökoszisztémát megmérgezi a mikroműanyaggal.

900 Celsius-fokra hevítették a tojásfehérjét - kiderült, kiszűri a mikroműanyagot a vízből

A kutatóknak sikerült olyan szerkezetet alkotniuk a tojásfehérjéből, amely nemcsak a sót, de a mikroműanyagokat is kiszűri a tengervízből.

Emellett az algákra is veszélyes lehet, azok ugyanis kevésbé képesek miatta elvégezni a fotoszintézist. Márpedig ha ez így van, akkor az azt is jelenti, hogy kevésbé képes megkötni a szén-dioxidot. Emiatt pedig a klímaváltozás is tovább gyorsulhat.

A szakemberek szerint ez egyelőre csak feltételezés, ám valószínűleg több annál. Hogy ez valóban így van-e, azt további vizsgálatokkal kell majd kideríteni.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.