A Glasgow-i Egyetem víruskutatói olyan génre bukkantak, amely képes megakadályozni, hogy a madárinfluenza legtöbb variánsa megfertőzze az embert – számolt be róla a The Guardian. Maga a gén nem új felfedezés, létezéséről már rétógta tudtak a kutatók, a vírusellenes hatása azonban meglepte őket.

A BTN3A3 nevű, minden emberben meglévő gén a tüdőben és a felső légutakban található, ahol a vírusok szaporodni szoktak. A tudósok hat éven át vizsgálták a működését.

Az viszonylag ritka, hogy a madárinfluenza állatról emberre terjedjen át. A jól ismert H5N1 első emberi fertőzéseit 1997-ben dokumentálták Hongkongban. 2003 óta világszerte 873 ilyen fertőzést jegyeztek fel az orvosok, akik közül 458-an vesztették életüket.

AFP / TANG CHHIN SOTHY

A Nature-ben megjelent friss tanulmány szerzői azt is megállapították, hogy egyes madár- és sertésinfluenza-vírusok olyan genetikai mutációval rendelkeznek, amely lehetővé teszi, hogy megkerüljék a BTN3A3 gén blokkoló hatásait, és megfertőzzék az embereket.

A kutatók megállapították, hogy az összes eddigi influenzajárványt – beleértve az 1918-as spanyol náthát és a 2009-es sertésinfluenza-járványt is – a BTN3A3-rezisztens törzsek okozták.

Szárnyasoknak beadott vakcinákkal akadályozná meg Amerika, hogy komolyabb baj legyen a madárinfluenzából

Még nem volt kimondottan madarakat érintő vakcinációs kampány az Egyesült Államokban, de most fontolgatják, amivel azt is igyekeznének megelőzni, hogy a terjedő madárinfluenza emberek körében is problémákat okozzon.

Massimo Palmarini, a kutatás vezetője szerint a gén vírusellenes funkciója nagyjából 40 millió évvel ezelőtt születhetett meg. A szakember szerint ha egy génrezisztens vírust azonosítanak, akkor hamarabb fel lehet készülni a védekezésre, hiszen tudjuk, hogy megfertőzheti az embert.

A tanulmány azt is megállapította, hogy a H7N9 madárinfluenza-vírus okozta járvány kitörése előtt, 2011–2012-ben a madarakban megnövekedett a BTN3A3-rezisztens genotípus.

A kutatók úgy vélik, a mostani eredményüket azonnal fel lehet használni.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.