Az öregedés nagy része egy lassú folyamat, nem pedig egy hirtelen bekövetkező változás. A jelek szerint azonban ez nem teljesen igaz – legalábbis nem az agy esetében. Az amerikai Stony Brooks Egyetem kutatói egy vizsgálat során arra jutottak, hogy van egy pont az ember életében, amikortól kezdve az agy rapid módon kezd el öregedni.

A PNAS-ban megjelent tanulmány szerzői szerint ez a folyamat 44 éves kor körül kezdődik: az agy öregedése ekkor egyre gyorsabb ütemet vesz – amely során az agyat alkotó összetett neurális hálózat elkezd leépülni –, és körülbelül 67 éves korig tart el. Ezt követően az agy persze tovább fog öregedni, de már lassabb ütemben, mint korábban.

A szakemberek több mint 19 ezer ember funkcionális mágneses rezonanciavizsgálat (fMRI) eredményét nézték át. Ez a fajta MRI vizualizálja az agyi aktivitást, segítve a kutatókat annak meghatározásában, hogy az agy mely részei tűnnek hanyatlónak, és többszöri felvétel esetén mikor csökken annak aktivitása. A csapat emellett azt is elemezte, hogy mi történik az agyban molekuláris szinten a gyors öregedés során. Olyan biomarkereket kerestek, amelyek ezt mutathatják meg, valamint azt is vizsgálták, hogy mely gének hozhatók ezzel összefüggésbe.

A kutatók arra jutottak, hogy a neuronális inzulinrezisztencia lehet a fő tényező az agy felgyorsult öregedésében.

Lilianne R. Mujica-Parod, a tanulmány vezető szerzője csapatával ugyanakkor egy olyan fehérjét is talált, amely védelmet nyújthat e gyors öregedés ellen. Ez a fehérje a ketonok szállítására szolgál az agyban. Az agy általában glükózt használ üzemanyagként, de egy része képes a zsírok lebontása során keletkező ketonokat is felhasználni, ehhez pedig nincs szüksége inzulinra.

A kutatók szerint a középkorú embereknél a neuronok anyagcsere-terhelésnek vannak kitéve az elégtelen mennyiségű üzemanyag miatt, ezért ha ebben a kritikus időszakban alternatív energiaforrást biztosít számukra az ember, az segíthet a funkciók helyreállításában.

A csapat ezt egy klinikai vizsgálatban is kipróbálta, amelyben 101 eltérő korú ember vett részt. Nekik ketonokat vagy glükózt adtak, majd fMRI-vizsgálatokat végeztek rajtuk. A 60 és 79 év közöttieknél a ketonok kis mértékben hatottak az agyi hálózatok destabilizálódására, és a 20 és 39 év közöttieknél is mérsékelt előnyöket lehetett csak feljegyezni. A 40 és 49 év közöttieknél azonban jóval nagyobb hatása volt a ketonoknak, ami alátámasztotta azt, hogy ez a kor jelenti azt a kritikus időszakot, amikor az agy öregedési folyamatait vissza lehet fogni.

A kutatók szerint bár alapvetően kis csoporton tesztelték az elméletet, az eredmény nagyon fontos, így a jövőben egy nagyobb vizsgálattal is érdemes lehet megfigyelni, hogy mi történik ennél a korosztálynál.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.