A Texasi Egyetem kutatóinak megoldása biomasszával működik – ez áll ételmaradékokból, vagy épp kagylóhéjból. Ezt a biomasszát aztán egyfajta „biomassza hidrogéllé” alakítják, ami képes a levegőből vizet szűrni. Egy kilogrammnyi akár napi 14 litert is.

Mint az Interesting Engineering kifejti, a kutatók módszere a természetes poliszacharidok molekuláris szintű módosításán alapszik, és ez fokozza a nedvességmegkötő képességüket. Ezeket aztán melegítés hatására szabadítják fel.

A kétlépéses eljárás során először érzékenyebbé teszik az anyagot a hőmérséklet változására, javítva a vízfelvevő, -tároló képességüket. Így a hidrogélek már szobahőmérsékleten is képesek lesznek megkötni a levegőben lévő nedvességet, míg enyhe melegítés hatására (60 Celsius-fok környékén) ez tisztított vízként szabadul fel. És ezt a hőmérsékletet megújuló forrásokból is el lehet érni, a napenergiától az ipari folyamatok hulladékhőjéig bármiből.

Az első tesztek alapján ez a megközelítés lényegesen jobb a meglévő megoldásoknál, melyek gyakran csak napi 1–5 liter vizet tudnak megszűrni. Ráadásul különféle biomasszákkal is hatékony, és száraz környezetben is használható.

A kutatók azt is hangsúlyozzák, mennyire fenntartható a módszer, hiszen a hidrogélek biológiai úton lebomlanak, és könnyen hozzáférhető, egyébként hulladék anyagokból lehet előállítani őket. Jelenleg a módszer skálázásán dolgoznak, és azon, hogy használatra kész, kereskedelmi forgalomba hozható eszközökben köszönhessen vissza.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.