Régóta áll az az elmélet, hogy felnőtté válva az ember már nem állít elő többé új agysejteket. Egy friss kutatás szerint azonban ez a sejtés egyszerűen nem igaz.
A svéd Karolinska Intézet kutatói által jegyzett vizsgálat, melyet a Science folyóiratban publikáltak, arra jutott, hogy a felnőttek hippokampuszában is bőséges jelei vannak őssejtnövekedésnek. A szakemberek szerint az eredmények többet elárulnak az emberi agy öregedéséről, és a neurológiai rendellenességek új kezelési módjaira is rámutathatnak.
„Világos bizonyítékokat találtunk arra vonatkozóan, hogy az emberi agy még felnőttkorban is szüntelenül új agysejteket termel” – hangsúlyozza a Gizmodónak Marta Paterlin, a tanulmány társszerzője, a Karolinska Intézet idegkutatója.
A portál megjegyzi: nem ez az első tanulmány, ami körbejárja ezt a dolgot. 2013-ban Jonas Frisén – aki szintén a svéd intézet munkatársa – csapatával arra jutott, hogy az idegsejtek növekedése, avagy a neurogenezis, egész életen át tart. Idősebb korban azonban csökken a mértéke.
A tudósok azonban még mindig sokat vitatkoznak a témában; 2018 tavaszán például két különböző tanulmány is megjelent, teljesen ellentétes konklúzióval. A kutatók most a felnőtt neurogenezis egy konkrét aspektusát akarták tisztázni a felnőttek körében: ha a kor előrehaladtával tényleg új idegsejtek keletkeznek, akkor a felnőttek agyában meg kell tudni figyelni valamit – azt, hogy a végül idegsejtekké érő neurális progenitor sejtek növekednek, majd osztódnak.
Hogy a nyomába eredjenek ezen sejteknek, a kutatók 0 és 78 éves kor közötti emberek agyi szövetmintáit elemezték korszerű módszerekkel. Ezekkel lehetővé vált számukra, hogy az agysejtek jellemzőit egyéni szinten vizsgálhassák, valamint, hogy szemmel tarthassák az egyes sejtmagok által kifejezett géneket.
A mintákból összesen bő 400 000 egyedi sejtmagot vettek górcső alá, és mint remélték, megtalálták ezeket az őssejteket a felnőtt agy különböző fejlődési stádiumaiban. Még azt is megtalálták, hogy hol megy végbe az osztódás a hippokampuszon belül: a dentate gyrus nevű területen, ami egy olyan régió, mely fontos szerepet tölt be bizonyos emlékek kialakításában.
A kutatók azt is megállapították, hogy míg egyes felnőttek agya gyakorlatilag tele van ezekkel a növekvő „elősejtekkel”, addig másoknál viszonylag kevés figyelhető meg. Ezek a különbségek segíthetnek a tudósoknak abban, hogy magyarázatot kapjanak arra, hogy az emberek között miért különböző a különféle neurológiai-pszichológiai állapotok kockázata. De a megállapításokból merítve még a kezelések terén is előrelépést lehet elérni.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
Veszélyt jelent a német demokráciára az alkotmányvédelmi hivatal hároméves vizsgálódásai alapján a szélsőjobboldali AfD, a betiltása azonban közel sem biztos, és visszafelé is elsülhet. Kik az igazi és kik a papírnémetek a párt szerint?
