Megdőlt a mítosz: bizonyítékot találtak arra, hogy felnőttként is keletkeznek új agysejtek
Régóta áll az az elmélet, hogy felnőtté válva az ember már nem állít elő többé új agysejteket. Egy friss kutatás szerint azonban ez a sejtés egyszerűen nem igaz.
HVG
A svéd Karolinska Intézet kutatói által jegyzett vizsgálat, melyet a Science folyóiratban publikáltak, arra jutott, hogy a felnőttek hippokampuszában is bőséges jelei vannak őssejtnövekedésnek. A szakemberek szerint az eredmények többet elárulnak az emberi agy öregedéséről, és a neurológiai rendellenességek új kezelési módjaira is rámutathatnak.
„Világos bizonyítékokat találtunk arra vonatkozóan, hogy az emberi agy még felnőttkorban is szüntelenül új agysejteket termel” – hangsúlyozza a Gizmodónak Marta Paterlin, a tanulmány társszerzője, a Karolinska Intézet idegkutatója.
A portál megjegyzi: nem ez az első tanulmány, ami körbejárja ezt a dolgot. 2013-ban Jonas Frisén – aki szintén a svéd intézet munkatársa – csapatával arra jutott, hogy az idegsejtek növekedése, avagy a neurogenezis, egész életen át tart. Idősebb korban azonban csökken a mértéke.
A tudósok azonban még mindig sokat vitatkoznak a témában; 2018 tavaszán például két különböző tanulmány is megjelent, teljesen ellentétes konklúzióval. A kutatók most a felnőtt neurogenezis egy konkrét aspektusát akarták tisztázni a felnőttek körében: ha a kor előrehaladtával tényleg új idegsejtek keletkeznek, akkor a felnőttek agyában meg kell tudni figyelni valamit – azt, hogy a végül idegsejtekké érő neurális progenitor sejtek növekednek, majd osztódnak.
Egy nemzetközi kutatócsoport szó szerint felkockázott egy agyszeletet, hogy információkat nyerjen a szerv energiamenedzselő rendszeréről. A tudósok érdeklődése indokolt, az agy ugyanis mindössze a testsúly 2 százalékát teszi ki, viszont 20 százalékkal részesedik a szervezet energiafogyasztásából.
Hogy a nyomába eredjenek ezen sejteknek, a kutatók 0 és 78 éves kor közötti emberek agyi szövetmintáit elemezték korszerű módszerekkel. Ezekkel lehetővé vált számukra, hogy az agysejtek jellemzőit egyéni szinten vizsgálhassák, valamint, hogy szemmel tarthassák az egyes sejtmagok által kifejezett géneket.
A mintákból összesen bő 400 000 egyedi sejtmagot vettek górcső alá, és mint remélték, megtalálták ezeket az őssejteket a felnőtt agy különböző fejlődési stádiumaiban. Még azt is megtalálták, hogy hol megy végbe az osztódás a hippokampuszon belül: a dentate gyrus nevű területen, ami egy olyan régió, mely fontos szerepet tölt be bizonyos emlékek kialakításában.
Egy nemzetközi kutatócsoport éveken át vizsgálta az ülés agyra gyakorolt hatását, az eredmény pedig egyértelműnek tűnik.
A kutatók azt is megállapították, hogy míg egyes felnőttek agya gyakorlatilag tele van ezekkel a növekvő „elősejtekkel”, addig másoknál viszonylag kevés figyelhető meg. Ezek a különbségek segíthetnek a tudósoknak abban, hogy magyarázatot kapjanak arra, hogy az emberek között miért különböző a különféle neurológiai-pszichológiai állapotok kockázata. De a megállapításokból merítve még a kezelések terén is előrelépést lehet elérni.
Néhány szón, gesztuson múlt, hogy 1990-ben sikerült megfékezni Marosvásárhelyen a halálos áldozatokat követelő román-magyar összecsapásokat, és nem borította el egész Erdélyt az erőszak.