Nagybevásárlásra készülnek az oroszok Magyarországon?
Most akkor jön Magyarországra az orosz szupermilliárdos Szergej Galickij diszkonthálózata, a Magnit, vagy nem? Ha jön, mikor és mit hoz? Eredetileg logisztikai bázist terveztek, de a piacon jó ideje tartja magát a hír, hogy felvásárolni készül egy kiterjedt, de a kormányzat által masszívan csuklóztatott kiskereskedelmi hálózatot (is). A kormány mindenesetre a napokban megsürgette a hezitálni látszó oroszokat. Ha jönnek, az azért felforgatná a logisztikai piacot, a kiskereskedelemről nem is beszélve. De már egy kicsit meg is vetették a lábukat nálunk.
Megsürgette a Magyarországon beruházni készülő orosz milliárdost Szijjártó Péter. A keddi Putyin-látogatás keretében bonyolított megbeszélései során a politikus arra kérte az orosz felet, hogy valósítsa meg a korábban már megállapodásban rögzített magyarországi Magnit-beruházást. Bár az azóta külügyminiszterré avanzsált egykori államtitkár már 2013 decemberében közepesen nagy felhajtás közepette Hacsatur Pombuhcsannal, a Magnit igazgatósági tanácsának elnökével közösen jelentette be, hogy Magyarországon, Záhony határában hozza létre fuvarozási vállalatát a Magnit, Oroszország legnagyobb kiskereskedelmi üzletlánca, a beruházásból a mai napig nem lett semmi.
Sőt, a mostani sürgetésig úgy festett, hogy az oroszok bizonytalan időre jegelik a dolgot. Az 1rre.ru orosz ingatlanpiaci elemzésekkel foglalkozó hírportál közlése szerint a Magnit halasztó döntésében elsősorban az játszott szerepet, hogy Oroszország tavaly augusztus 7-én teljes embargót vezetett be a marhahús, a sertéshús, a gyümölcs- és zöldségtermékekre, baromfi, hal, sajt, tej, tejtermék behozatalára egyebek között az Európai Unióból.
Az akkori tervek szerint az orosz hálózat egy 1000 kamionból álló járműflottát és az azt kiszolgáló infrastruktúrát hoz(na) létre Kelet-Magyarországon, körülbelül 1500 új munkahelyet teremtve. Az ukrajnai válság és az uniós szankciók azonban felülírták a terveket, a Magnit tavaly augusztusban bejelentette, hogy egyelőre nem jön. A Magnit pénzügyi igazgatója azzal azért biztatott, hogy amint kedvező változásokra kerül sor, a cég azonnal lép. Állítása szerint a magyarországi logisztikai központ megnyitásához ugyanis már minden készen állt.
A Magnit az akkori terv szerint azért hozta volna létre fuvarozási vállalatát – és ez lehet a fő célja, ha valóban ide is jönnek –, hogy Magyarországon és más európai uniós országokban vásárolt élelmiszer-ipari termékeit eljuttassa oroszországi üzlethálózatába. A 2012-ben és 2013-ban összesen 12 millió euró (mostani árfolyamon bő 3,5 milliárd forint) értékben vásárolt Magyarországon alapvetően húskészítményeket, konzerveket, friss zöldséget és gyümölcsöt, valamint tokaji bort és pezsgőt.
Alaposan felforgatnák a logisztikai piacot
A Magnit záhonyi megjelenése a magyar logisztikai piacnak csak egy szeletét forgatná fel, azt viszont nagyon. Az egyik vezető hazai fuvarozócég ügyvezetője a hvg.hu-nak azt mondta, azok a vállalkozások, amelyek rendszeresen szállítanak Oroszországba, ma is nehezen találnak árut a visszaútra, ha pedig az oroszok ezer kamionnal megjelennének ebben a relációban, akkor valószínűleg még ennek a kevés árunak is elvinnék a jelentős részét.
A Magnit saját kamionjai a tervek szerint az orosz kiskereskedelmi lánc központjaiba szállítanák a kisebb részben Magyarországról és nagyobb részben Nyugat-Európából beszerzett árut, odafelé tehát biztosan teljesen saját rakománnyal mennének, a cég pedig mindent elkövetne, hogy a szerelvényei ne üresen jöjjenek vissza a Záhony mellé tervezett bázisra. A Magnit tehát a magyar exportba érdemben nem szállna be, csak az importba. Ez oda vezethet, hogy ha egy magyar exportőr fuvart indít Moszkvába, akkor a szállítócég kénytelen olyan árajánlatot adni, amely az üres visszautat is fedezi, vagyis alaposan megdrágul a szállítás költsége.
A jó kamionsofőr ugyan hiánycikk Magyarországon, a hvg.hu-nak nyilatkozó cégvezető mégsem tart attól, hogy a Magnit miatt még nagyobb hiány alakulna ki. Szerinte ugyanis az üzleti racionalitás mindenképpen az orosz sofőrök alkalmazása mellett állna. „Ha én nyitnék egy németországi bázist, eszem ágában sem lenne német sofőröket felvenni” – mondja arra utalva, hogy a beruházás nagy munkahelyteremtő képessége megkérdőjelezhető.
Csaknem kilencezres diszkontláncot is működtetnek
A fuvarozói piacon egyébként – más cégektől származó információink szerint is – egyelőre nem tartják reálisnak a Magnit megjelenését. A nyugati élelmiszerekre vonatkozó orosz embargó mellett az is a beruházás ellen szól, hogy a záhonyi központból Ukrajnán keresztül vezet az út Moszkva felé, de a háborús helyzet miatt az orosz kamionok aligha jutnak keresztül az országon.
| Az orosz milliárdos, aki nem rázza a rongyot |
| Az idén 48 éves örmény származású, a krasznodari régió egy kis falujában Harutyunyan néven született, később felesége nevét felvevő üzletember 11 milliárd dolláros vagyonával az egyik leggazdagabb orosz. A Kuban Universityn befejezett egyetemi tanulmányai után 1989-ben a bankszektorban kezdett dolgozni, majd 1994-ben társaival létrehozta a Transasia nevű céget, amely Avon, Johnson & Johnson, Procter & Gamble termékeket forgalmazott. Galickij azonban hamarosan kiszállt a cégből és megalapította a Tander/Magnit vállalatot. Igazodva az orosz milliárdos szokásokhoz, focicsapat-tulajdonos akart lenni, de a krasznodari klub vezetői nem benne látták a csapat fellendítőjét, így 2008-ban megalapította saját futballcsapatát, az FK Krasznodart, amely Koman Vladimirt is leigazolta, és a jelenleg futó kupaszezonban az Európa Ligában játszik. Galickij, bár nem vallja magát hivalkodó milliárdosnak, „kollégáihoz” hasonlóan nem megy a szomszédba némi rongyrázásért, a focicsapat mellett van egy lakótelep méretű luxusjachtja, a német Lürssen gyárban 2014-ben épült Quantum Blue. Sokat nem lehet tudni a hajóról, annyi azért ismert, hogy 104 méteres hosszával ez a világ 29. legnagyobbja ebben a műfajban és Kajmán-szigeteki zászló alatt közlekedik. Galickijt a Moscow Times 2014-ben a nagyvállalati kategóriában az év menedzserének választotta. |
A moszkvai és a londoni tőzsdén is jegyzett, Magnit néven működő Tandert 1994-ben Krasznodarban alapította Szergej Galickij, aki 11 milliárd dolláros vagyonával a 13. leggazdagabb orosz. Cége összesen 8419 üzlettel rendelkezik Oroszországban, közülük 191 hipermarket. A cég második negyedévi adózott eredménye mintegy 356 millió dollár volt, 32 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál. A lánc az Aldi–Lidl-vonal oroszországi képviselőjének tekinthető, árukínálata szűk, forgalma viszont visszafogott árainak köszönhetően hatalmas.
Az eredetileg háztartási vegyipari termékeket forgalmazó cég első boltját Krasznodarban nyitotta 1995-ben. A cégháló ma már csaknem kétezer oroszországi településen működik, ezek kétharmada olyan város, amelynek lakossága nem éri el a félmilliót – írta a Napi.hu. A Magnit 23 logisztikai központból szolgálja ki az üzleteket, az árukat 5720 jármű szállítja országszerte.
Nagybevásárlást rendeznek?
A kiskereskedelembe való belépés – bár hivatalosan sosem került szóba – a Magnit felbukkanása óta téma az ágazatban. Megkérdeztük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, vajon a Magnit a megállapodás keretében boltokat is kialakítana-e Magyarországon? A tárcától azt a választ kaptuk, hogy a 2013-as megállapodás szerint „boltokat nem hoztak volna létre Magyarországon”, csak egy logisztikai bázist. Mint írták, ez a vállalat bonyolította volna a Magnit közép-európai élelmiszer, alapanyag és terménybeszerzéseit, de mivel cég nálunk jönne létre, ezért várakozások szerint a magyar élelmiszeripar jelentős exportnövekményhez jutna.
Olyan hírek – vagy inkább félelmek – is lábra kaptak mindenesetre a kiskereskedelmi piacon, amelyek szerint a Magnit nem csak logisztikai céget alakítana ki Magyarországon, hanem egy működő, de komoly kormányzati csuklóztatást elviselni kénytelen kiskerláncot is felvásárolna és a helyére lépne. Egy akkora logisztikai központ létrehozása, amiről állítólag megegyeztek, mindenesetre ennek nem mond ellent, sőt. Erről ismét megkérdeztük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, de azt a választ kaptuk, hogy a tárca nem rendelkezik ilyen információval. Megkerestük a Magnitot is, és érdeklődtünk, vannak-e ilyen terveik Magyarországgal kapcsolatban, egyelőre nem érkezett válasz.
A külügytől egyébként azt is megkérdeztük, mit válaszoltak az oroszok Szijjártó Péter kérésére, megvalósítják-e a befékezett projektet. A külügyi tárca azt írta, az orosz fél nyitottságot mutatott, a konkrétumokról viszont a gazdasági vegyesbizottság április 9-10-i kazanyi ülésén lesz szó.
A Magnit tulajdonosi köre és menedzsmentje egyik-másik tagja azonban már jó ideje jelen van a magyar piacon, két cégben is részt vesznek. A 2013-as tárgyalásokon is részt vevő Hacsatur Pombuhcsan mellett – amint a Nol.hu egy tavalyi cikkéből kiderül – a 2010 legvégén 500 ezer forint jegyzett tőkével alapított és Martfűn bejegyzett Winexport Kft. alapítója, Sándor Tibor 2013-ban megnyerte ügyvezetőnek Szergej Galickijt, a Magnit alapító tulajdonosát és feleségét, Viktoria Galickaját, Oleg Goncsarovot, a Magnit vezérigazgató-helyettesét és Vlagyimir Fedotovszkijt. Utóbbit kivéve – Fedotovszkij moszkvai – valamennyien oroszországi, krasznodari lakcímmel jegyzik a céget – Krasznodar a Magnit székhelye is – és ugyanaz az ügyvéd valamennyiük kézbesítési megbízottja. Mellettük ügyvezető a magyar Gönczi Benjámin is, aki felbukkan egy másik boros cégben is, amelyben az ügyvezetői kör részben azonos a Winexportéval.
Nagy mozgás nincs a cégben, az első két évben egyaránt 900-900 ezer forintos bevételt termeltek, 2013-ban pedig már majdnem 8,5 millió forintot. Az adózott eredmény a 2011-es 73 milliós veszteségről 2013-ra 14,5 millióra zsugorodott, a vállalat kötelezettségei viszont az alapítás évében mutatott 505 millióról 2013-ra 673 millió fölé kúsztak. A vállalkozás ellen eddig négy végrehajtási eljárás indult, mindegyiket az adóhatóság kezdeményezte, az elsőt 2012-ben, a negyediket tavaly, de idén zárul.
Elég rossz bőrben vannak a magyar érdekeltségek
Pombuhcsan és Fedotovszkij – az ugyancsak moszkvai lakcímmel rendelkező Viktor Romanov és felesége mellett – ugyancsak ügyvezető volt 2014 január végéig a kicsit több mint egy éve felszámolás alatt álló, 2003 tavaszán 3 millió forint alaptőkével létrehozott, szőlőtermelő és italkereskedő Monte Tokaj Kft.-ben. Fedotovszkij 2009 végétől tulajdonos is volt a cégben.
A cégben 2003 tavaszától öt éven keresztül tulajdonos volt a liechtensteini bejegyzésű C. E. I. Central Europon Invest AG is, tőlük vette át a jelenlegi tulajdonos Kiss Szilárd Miklós 2008. április végén, aki október közepétől ügyvezetője is a cégnek. Nem sokkal később, 2009. február végén érkezett ügyvezetőnek Göncz Benjámin is, aki a felszámolás közzétételéig maradt is ebben a pozícióban. Kiss a Népszabadság szerint a Winexport-tulajdonos Sándor Tibor nagybátyja, Magyarország moszkvai nagykövetségének mezőgazdasági attaséja. Az oroszok a felszámolási eljárás közzététele előtt kiszálltak a vállalkozásból. A társaság ellen hat végrehajtási eljárást futtattak le, mindegyiket az adóhatóság kezdeményezte – az elsőt 2008-ban, az utolsót 2011 végén.
A Monte Tokaj utolsó nyereséges éve 2010 volt, akkor 47,58 millió forint volt a mérleg szerinti eredmény 190 millió forintot meghaladó árbevétel mellett. Azóta egyébként a vállalat amellett, hogy stabilan veszteségesbe fordult, meg sem tudta közelíteni ezt az árbevételi szintet, a legközelebb 2013-ban volt hozzá a csaknem 123 milliós forgalommal, de ekkor már 114 milliós mérleg szerinti veszteséget tettek mellé.
