Ha nem nő tovább a kézműves, vagy inkább kraft sörök iránti érdeklődés és kereslet, az opten szerint a jelenleg működő, tőkeszegény kis sörfőzdék jó része, lehúzhatja a rolót.
A sörgyártással foglakozó hazai vállalkozások elmúlt 3 éves pénzügyi beszámolóinak vizsgálatakor arra jutott az Opten Informatikai Kft., hogy a nagyok továbbra is uralják a piacot, a kis főzdék pedig a túlélésért küzdenek. Az egyik oldalon az a 10-11 darab közép- és nagyvállalat található, amelyek általában külföldi licenszek alapján, nagyüzemi módon állítják elő termékeit. Árbevételük általában meghaladja az évi 100 millió forintot, de zömük milliárd feletti forgalmat produkál évről-évre. A másik oldalon pedig az elmúlt néhány évben a kézműves termékek divatját meglovagoló házi és családi főzdék állnak, melyek éves forgalma nem éri el a 100 millió forintot, sőt többségük csak néhány millió forintos nettó árbevétellel rendelkezik. E két véglet között nincs működő piaci szereplő.
| Év | 100 millió forint árbevétel alatti cégek száma | Ebből veszteséges | 100 millió feletti árbevétellel rendelkező cégek száma | Ebből veszteséges |
| 2013 | 49 | 17 | 7 | 3 |
| 2014 | 53 | 24 | 8 | 4 |
| 2015 | 61 | 29 | 11 | 2 |
Az elmúlt 3 évben a piaci szereplőinek száma évről évre növekedett, elsősorban a mikro-és kisvállalati szegmensben, ami azt jelzi, hogy még most is sokan látnak fantáziát a kisüzemi sörfőzésben. A veszteséges vállalkozások arányát vizsgálva azonban jó látható, hogy a nem megfelelő tőkeerővel piacra lépő kis sörfőzdék majdnem fele (47,5 százaléka) veszteséges, ami a jövőre nézve nem ad okot a túlzott bizakodásra.
A nagyüzemek száma szintén növekedett, sőt árbevételeiket is tudták növelni az elmúlt 3 évben. Arányát tekintve árbevételük teszi ki az ágazat összes bevételeinek 94,2 százalékát, és közülük csak 2 vállalkozás volt veszteséges. Amennyiben a hazai sörfogyasztási szokások nem változnak drasztikusan, ez a növekedési tendencia a következő években is tartható lesz. A jövő nagy kérdése az, hogy továbbra is növekedni fog e, a házi főzésű sörök iránti érdeklődés és kereslet, ugyanis annak hiányában a tőkeszegény kis főzdék jó része, halálra van ítélve – zárta elemzését Hantos Zoltán projektmenedzser.
A magyar sörgyárakban is ipari enzimeket használnak a főzéshez, amit azonban a szakma nem tart aggályosnak, sőt, a fogyasztói igényekkel magyarázzák. Nagyobb baj, hogy a magyar sörökön általában nincs feltüntetve a szárazanyagtartalom, amiből következtetni lehetne a sör minőségére.
