2013. május 29-én az EU Bizottsága a Magyarország ellen folyó túlzottdeficit-eljárást megszüntető ajánlást tett közzé.

2013. május 29-én az EU Bizottsága a magyar kormány 2012-16 évi konvergencia-programját és 2013. évi nemzeti reformprogramját súlyosan bíráló ajánlást tett közzé.

Hazánk hírszerkesztői és politikai kommunikátorai válogathatnak, hogy a két hír közül melyik szerepeljen a főműsoridő híradójában, a címoldalon, illetve melyik bújjék meg a bűnügyi- és celebhírek mögött, s maradjon a weben kommentelgető, fanyalgó értelmiségiek titka.

Az Európa pénzügyi stabilitását veszélyeztető költségvetési hiány miatt Magyarország ellen 2004-ben indított eljárás (amelyet a magyar sajtó, ki tudja miért, előszeretettel nevez „szégyenpadnak”) júniusban várhatóan megszűnik. Megszűnik további négy országgal (Olaszországgal, Lettországgal, Litvániával, Romániával), viszont újraindul Máltával szemben. Tizenöt tagországgal szemben pedig (köztük a „mag” olyan országai, mint Nagy-Britannia, Dánia, Hollandia, Belgium vagy Franciaország) tovább folytatódik.

A bizottság honorálta, hogy az eljárás alól felmentett országok kormányai a költségvetési hiányt tartósan leszorító intézkedéseket tettek, további 16 tagállam viszont nem. (Azt, hogy hazánk kommunikátorai másik kedves fordulatukat, a „kettős mércét” ez után hogyan töltik meg tartalommal, nem tudjuk. Majd kitalálnak valamit.)

Amikor az Orbán-kormány gazdaságpolitikája 2011 elején 180 fokos fordulatot vett, s az adócsökkentéssel-kiadásnöveléssel felturbósított növekedés romantikus gondolatát átvette a hiánycsökkentés, várható volt, hogy a költségvetés egyensúlya előbb-utóbb helyreáll. Az állami költségvetés egyensúlyát abszolút prioritásként kezelő - „egyszeri bevételekkel”, azaz a nyugdíjpénztári megtakarítások (magánvagyonok) elkonfiskálásával is megerősített – politika mindig teljesíthető. A hiánycél  - amelyen annyit tréfálkoztak, anno, a kommunikátorok – teljesült, a költségvetés egyensúlya helyreállt, a kormány mozgásképessége megmaradt. Más kérdés, hogy mi van a háztartások és a gazdasági szereplők egyensúlyával és mozgásterével.

Utóbbiról szól az EU Bizottság másik tegnapi ajánlása. Idézetek helyett javasoljuk a teljes szöveg olvasatát. A bizottság bírálata kiterjed az egyoldalú (bevételi oldalra koncentrált) költségvetési intézkedések fenntarthatóságára; az intézkedések időhorizontjára és a hiány 2015-16. évi várható túllépésére; a középtávú tervezés megbízhatatlanságára és kétes jogi környezetére. A pénzügyi szektor kormányzati intézkedésekkel is súlyosbított helyzetére, a hitelezés lehetetlenülésére; az adózás torzító jellegére és stabilitásának hiányára; az ellentmondásos – a fogyasztás csökkenését nem ösztönző – energetikai intézkedésekre. Az alacsony foglalkoztatási rátára és a fiatalok munkanélküliségének közel megháromszorozódására (egyetlen év alatt!). Az üzleti környezet és beruházási kedv romlásához vezető kormányzati intézkedésekre. A pártfinanszírozás kulcsfontosságú szigorúbb ellenőrzését nem érintő korrupcióellenes intézkedésekre. A társadalmi egyenlőtlenség és szegregáció növekvő veszélyére, amelyek a közoktatási rendszer módosításaiból is származhatnak. És így tovább.

S a bizottság – és ennek alapján rövidesen az Európai Tanács – ajánlásai, csak címszavakban. Ismét javasoljuk a teljes szöveg olvasatát. Az ajánlás szerint a magyar kormány:

• Hajtson végre hiteles és növekedésbarát költségvetési stratégiát;

• Segítsen helyreállítani a gazdaságnak történő hitelnyújtás rendes feltételeit;

• Gondoskodjon stabil, kiegyensúlyozottabb és kiszámíthatóbb társaságiadó-rendszerről, egyszerűsítse a társasági adózást,  csökkentse minimálisra az ágazatspecifikus adók által teremtett torzulásokat;

• A szegénység csökkentése érdekében szorítsa vissza az ifjúsági munkanélküliséget, és különösen a gyerekek és a romák körében hajtsa végre a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia célkitűzéseit;

• A szabályozási keretek stabilabbá tételével és a piaci verseny elősegítésével teremtsen támogató, a külföldi közvetlen befektetők számára is vonzó üzleti környezetet;

• Csökkentse a vállalkozások adminisztratív terheit;

• Javítsa a közbeszerzés terén a versenyt és hozzon intézkedéseket a korrupció leküzdésére;

• Kezelje az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggályokat;

• Szüntesse meg a szolgáltatási szektorban nemrégiben bevezetett akadályokat, beleértve a kiskereskedelmi szolgáltatásokat is;

• Célzott ösztönzőkkel támogassa az innovatív vállalkozásokat;

• Gondoskodjon arról, hogy az oktatási rendszer minden fiatalnak biztosítsa a munkaerőpiacra jutáshoz szükséges készségeket, szaktudást és képesítéseket;

• Fokozatosan szüntesse meg a szabályozott energiaárakat és biztosítsa az állami tulajdonú vállalatok pénzügyi fenntarthatóságát a közlekedési ágazatban.
  

A szerkesztők és kommunikátorok választhatják a hallgatást is, hiszen a bizottság csak ajánlásokat, javaslatokat tett. A határozatokat az unió csúcsszervének, az állam- és kormányfőkből, valamint a bizottság elnökéből álló Európai Tanácsnak kell elfogadnia. Magyarország képviselőinek az első ajánlásra vonatkozó szavazata borítékolható. A második, kevésbé kedvező ajánlásra vonatkozó magyar állásponton bizonyára dolgoznak a kormány szakértői. Akik azt is sejtik, hogy a második ajánlás elutasítása az első ajánlás visszavonásával járhat.