47 ezer forintból meg lehet élni – közölte egykor Zsiga Marcell hercigen, a közmunkáért járó csökkentett minimálbérrel kapcsolatban. Jó hírünk van azok számára, akiket zavart egy picit a mondat hetyke érzéketlensége. Idén januártól Zsiga Marcell is 47 ezerből él meg. Mármint hétfőn. Kedden újabb 47 ezerből. Szerdán megint egy újabból, és így tovább. A hónap minden napjára jut neki egy.

Ez persze korábban sem volt másképp, legalábbis amíg képviselő volt a parlamentben és alpolgármester Miskolcon, de az őszre mindkét megbízatása megszűnt, így először a pályafutása során felsejlett annak a lehetősége, hogy valami hasznosat lesz kénytelen csinálni. A hasznos alatt értve bármit, amiért valaki a saját pénzét adja, nem állami megbízóként a másét. A lehetőség azonban elméleti maradt, mert az állam nélküli különös világ éppoly természetellenes lehetett neki, mint a felcsúti polgármesternek a közbeszerzési vereség, ezért pár hónap kihagyás után közmunkára szorult, amit meg is kapott, az ároktisztogatásnál persze sokkal értelmetlenebbet, viszont lényegesen jobban fizetőt, így a saját példájával bizonyíthatja újra, hogy napi 47 ezerből igenis meg lehet élni.

Most a Szerencsejáték Zrt. tolt a segge alá egy frissen létrehozott céget, ahol adományokat bírálhat el. Szerencsés alkat, vélhetően azért. Ez már akkor kiderült, amikor az önkormányzata abból a rengeteg miskolci utcából éppen azt aszfaltozta le, amelyikben a háza található. Azért ahhoz kell mák. Mindenki kipróbálhatja: ezer kártyalap közül jelöljön meg egyet, keverje össze a paklit, aztán húzzon. Na, az aszfaltbetyár alpolgármesternek pont ennyi esélye volt, hogy az ő utcáját válasszák ki, és bejött neki! Így már érthető a Szerencsejáték Zrt. választása, valódi szakértőt talált. Akinek sikerült olyan házat összehoznia, amilyen nem jött volna ki a fizetéséből, de a családi összefogás nevű tombolát megnyerte a mázlista.

Nyilván az sem ártott, hogy részt vett a Fidesz szolgálunk és védünk programjában. Az ilyesmi általában meghosszabbítja a szerencseszériát. Ennek az a lényege, hogy ha valaki maximális gátlástalansággal szolgálja a klánt, akkor kiérdemli az állami gondoskodás puha védelmét. Képviselőséget, ha az nem megy, akkor állami vállalat igazgatóságát, egyetemi kancellárságot, szállodát, jachtot, malactelepet, mindegy, csak olyan legyen, amit az illető amúgy saját erőből megszerezni soha nem lenne képes.

Úgy lehet igazán nagy arccal beszélni a 47 ezer forintos közmunkásbérről.

Mindezek után, mivel február van, eleget tehetünk hazafias kötelességünknek, üljünk az asztalhoz, vegyünk mély levegőt, és mielőtt elkezdjük kitölteni az adóbevallásunkat, tegyük ki Zsiga Marcell vagy valamelyik másik potyautas fotóját magunk elé, mert ha látjuk, kiért kelünk fel hajnalban és kiért dolgozunk késő estig, akkor ezért a csodálatos munkaalapú társadalomért is hamarabb fogunk lelkesedni.