Többször hasznátuk már a Jobbikkal összefüggésben a jakobinus analógiát. A gyerekeit felfaló forradalom, illetve a Jobbik befelé irányuló kannibalizmusa most újabb fejezetéhez érkezett. A szentendrei Raiffeisen-döntés miatt büntetett szentendrei Jobbik-városatya a bizonyíték rá: Vona Gábor pártja nem engedi, hogy idegen erők leszalámizzák. Ehelyett ő maga szalámizza le önmagát, saját kezűleg. Ami helyes is, magyar szaláminak magyar legyen a szeletelője.

A Jobbik mikor valamelyik politikusa a párt értékrendjével összeegyeztethetetlent tett, eddig többnyire következetesen járt el. Király András szóvivő emlékezetes füvezős lebukásától egészen a hajdani pornós Kabai Zoltánig. Nemigen tehetett egyebet. Ez a fundamentalizmus csapdája. A szélsőséges, bűnbakképzésre épülő gondolkodásmód lényegéből fakadóan démonizál olyan természetes dolgokat, mint egy ártalmatlan kis fiatalkori gyarlóság, (spanglizás) egy teljesen hétköznapi dolog (hitelező és/vagy számlakezelő bankkal való egyeztetés), bizonyos legális szexuális igények kiszolgálása (pornó). Mivel inkvizítori hévvel, beteges, eretnek rendellenességként ostoroz lényegében mindent, ami nem fér bele szűkkeblű világocskájába, ez a jakobinus düh előbb-utóbb belülről kezdi rágni. Nincs ezzel önmagában semmi gond, minden párt azt vesz fel, és zár ki, aki neki tetszik. Nem is nekünk van ezzel gondunk, hanem a Jobbiknak lesz baja vele.

Ha ilyen pártnak, mint a Jobbik, totális, egyeduralmi hatalma van, akkor nincs hézag. A teljhatalom birtokában egyszerűen kiretusálja, megsemmisíti azokat az információkat, amelyek épp saját fanatikus hívei előtt kompromittálnák. Diktatúrában nem szokott kiderülni, hogy a Gauleiternek zsidó szeretője van, a párttitkárnak meg kuláklány; hogy ugyanolyan fényűző, dekadens, burzsuj-plutokrata életvitelt folytatnak, mint azok, akik ellen harcolnak. Vagy ha kiderül, akkor is csak azért, mert az illető potentát kiesett a legfelső vezetés kegyeiből. Na, de ahol még nem sikerült az államrendet ilyen szépen megszilárdítani, ott bizony baj van, ott kiderülnek a dolgok, lásd a legutóbbi kampány hordalékát.

Egy szélsősége párt számra azonban nemcsak a demokrácia, féldemokrácia jelent gondot, hanem az olyan tekintély-vagy önkényuralom, amelyet nem ő irányít. Tegyük fel, a Fidesz-központban úgy döntenek, hogy az egyetlen reményük, ha letarolják, felszalámizzák a Jobbik-bázist, Köztes-Európa legdinamikusabban növekvő „etnikai fundamentalista” közösségét. Ehhez pedig készül egy terv, aminek lényege, hogy megosszák, kettészakítsák és bedarálják a pártot.

Ne feledjük: a Fidesz és a Jobbik között 2010-ben, a választásokon már folyt egy mocskos háború a szavazókért. Ez a harc most még piszkosabb lesz, mivel a Jobbik egyre arrogánsabb, a Fidesz viszont birtokolja a terrorelhárítást, a belföldi hírszerzést, az ügyészséget, a közmédiát. Vérszagra gyűl a kampányvad. Így aztán benne van a pakliban, hogy idejekorán kiderül majd (persze képekkel, felvételekkel, doksikkal igazolva), néhány prominens Jobbik-káderről, hogy buzi, zsidó, cigány, pornós, kurvázik, drogos, priuszos, ügynök, offshore-cégtulaj, adócsaló, stb. Ők meg nem tehetnek egyebet, mint hogy kizárják egymást. Lesz belharc, jó kis bunyó, mikor négy-öt magyar egymásnak megy. (A belső politikusbűnözőzés máris elkezdődött.)

Érdekes meccsre van kilátás.