Rendkívüli jóindulatról tanúskodik a bizottsági döntés, hiszen Magyarország egyelőre nem teljesítette a legalapvetőbb, a jegybankra vonatkozó feltételeket sem, csak megígérte. Az Európai Uniónak nincs még annyi tapasztalata a hozzánk hasonló államokkal, mint mondjuk a Nemzetközi Atomenergia Bizottságnak, így elhiszik bemondásra, hogy amit Orbán megígér, azt be is tartja. Ez mellesleg annak is bizonyítéka, hogy az EU egyáltalán nem a magyar ellenzéktől tájékozódik, hiszen bármely nonfideszes állampolgár megmondhatná nekik, hogy csak készpénzt szabad ezektől elfogadni, és azt is alaposan át kell világítani.

Az áttörés mindenesetre valóban megtörtént, csak már megint nem a mieink törtek át. Nem kell már fantáziálni egymillió munkahelyről meg interplanetáris fordítókorongról: meg lesz mondva, hogy melyik csavart hova kell tenni. Az IMF többet gondolkodott a kormányprogramon, mint a Fidesz nyolc év alatt, így megjelenhet az ország ügyeiben valami, ami eddig tabunak számított: a logika. Nem lesz sem pihepuha, sem édes, de hát várat nem unortodoxiából építünjk, hanem kőből.

Kényelmetlen következménye lehet a felügyeletnek, hogy innentől aligha tehet zsebre mindent Simicska Lajos és Nyerges Zsolt. Mármint kényelmetlen a Fidesznek, rajtuk kívül ezen mindannyian csak nyerhetünk. Lesznek nagy rácsodálkozások, amikor megnézi a nemzetközi nagybácsi a közbeszerzéseket. Reméljük, hogy nem hangszigetelt szobákban fogják felkérdezni a tolvajklánt, hanem a színpadon.

Hónapok óta folyt a siránkozás, hogy miért nincs még hitelmegállapodás. Most más sirámokra kell készülni: IMF-pórázon ez lehet a második olyan kormány, amely nem készít választási költségvetést. Rá lehet fogni majd a valutaalapra, persze, miattuk élünk rosszabbul, mint négy vagy nyolc éve; száz százalék, hogy ez lesz a duma. Akkor majd ne feledkezzünk meg arról, hogyan is került a nemzetközi komprádorszivattyú kezébe Magyarország irányítása. Úgy, hogy Orbán Viktor nem tudott jobbat kitalálni. Tetszettek volna nem csinálni forradalmat.