Tetszett a cikk?

Orbán Viktor és pártja Romney-nak drukkolt. Mintha akár csak érintőlegesen is bármi közük lehetne hozzá.

"Magyarország az a hely, ahol (...) a kormányzattal kialakított bizalmi kapcsolat stabilitást és kiszámíthatóságot ad a cég számára." (Orbán Viktor Székesfehérváron)


Pontosítsunk: Magyarország az a hely, ahol kizárólag a kormányzattal kialakított bizalmi kapcsolat ad stabilitást és kiszámíthatóságot az adott cég számára. Ezt így előljáróban.

Magyarország egyben az a hely is, ahol a kormánypárti képviselők fejében egyaránt van hely a fenti, mutyista oligarcha-vircsaft elfogadására, igazolására (pláne, hogy ugye nem akárki mondta), a jelenlegi kormánypolitika kritikátlan kiszolgálására, ugyanakkor egyfajta jól hangzó "konzervativizmus" hirdetésére, ami attól konzervatív, nemzeti, ill. polgári, hogy ők mondják. Súlyosbító körülményként általában hozzáteszik, hogy "értékek mentén".

A szakemberek szerint a kognitív disszonancia szorongásos állapotot jelent, amelyben valahogy fel kell oldani azt az ellentmondást, hogy két vagy több, egymásnak gyökeresen ellentmondó dolgot hirdetünk, vagy olyasmit is támogatnunk kell, amit magunktól nem tennénk. Az önigazolás jele lehet a zavart molyolás, a kamerák előli gyors elrohanás, a "mit keres Oszkó Péter a WizzAir-ben?", a "mármint a jegybankelnök úr?" derűs cinizmusa, a Brüsszelből történő markáns hangú tweetelés, illetve annak a nyugodt, megfontolt deklarálása, hogy "én is republikánus gondolkodású vagyok".

Ez utóbbi kijelentés valódi coming out-nak tekinthető a kereszténydemokrata Latorcai János részéről, bátrabb dolog volt, mint ha Semjén Zsolttal kézenfogva jönnek ki az ülésteremből. Nem azt állítom, hogy a magyar NER-rezsim képviseletét és az amerikai típusú republikanizmust világok választják el (az ég és föld nem kifejezés), inkább azt, hogy naprendszerek (abból van sok milliárd), de az is lehet, hogy galaxisok. A fideszes naprendszer középpontjában az Orbán Viktor nevű csillag áll, körülötte orbitális pályán kering a Fidesz, a KDNP, a Nenyi, a Simicska, a Demján, az Obersovszky Péter nevével fémjelzett közmédia, valamint Kerényi Imre és festményei. Bármely más világnézettel való hasonlóság csak és kizárólag a véletlen műve lehet.

Latorcai János sajnos nem fejthette ki bővebben, mióta áll a radikális individualizmus, az egyéni szabadságjogok, a minimális állam, a limitált kormányzat, a három hatalmi ág szigorú, alkotmányos szétválasztása, a maximális szabadpiac, a szociális ellátások minél teljesebb privatizációjának talaján. Fogadjuk el, hogy azon áll, respect. Cséfalvay Zoltán is Romney-fan, sőt az Orbán-kormány nemzetgazdasági államtitkárának egyenesen az ultrakapitalista "Paul Ryan a befutó".

Ellenpélda: amikor az Isaac hurrikán mellett Szijjártó Péter is meglátogatta a legutóbbi republikánus konvenciót, egy szóval sem említette, hogy maga is republikánus gondolkodású lenne, nem, csak annyit jegyzett meg, hogy szerinte a GOP "válasza az adósság- és a foglalkoztatási problémára egybeesik a magyar kormány gazdaságpolitikájával". Aki már látott naprendszereket egybeesni, könnyen megérthette, mire gondol Péter. Más nem.

Próbáljuk meg mégis. Mitt Romney és a republikánus párt programja vélhetően a következő pontokon esik egybe a Fidesz gazdaságpolitikájával: 20 százalékos általános adócsökkentés; a nyereségadó, az osztalékadó és a kamatadó csökkentése, mert az jó a tőkepiacoknak; a magánszektor erősítése; általánosan kötelező tb helyett minden állam szabad kezet kap saját egészségbiztosítási rendszerének kidolgozására, a lényeg a verseny az egészségügyi szolgáltatók között; a szociális programok, a Medicare és a Medicaid átfogó reformja. Ezt most csak dióhéjban.

Ronald Reagan pártjának állítólagos magyar megfelelője ehhez képest úgy csinál nem egykulcsos ál-flat tax-et, hogy ellopja hozzá a privát nyugdíjunkat és a jövőnket; bankokat, multikat különadóztat, plázastopot fogad el, kormányideológiává emeli a primitív, haveri protekcionizmust; megszünteti a patikaliberalizációt, ugyanakkor arra kötelezi a gyógyszerészeket, hogy legyenek tulajdonosai patikájuknak (és erre a közpénz-milliárdokat sem sajnálja); akinek viszont négynél több patikája van, annak el kell adnia a többit; államosítja a közoktatást, az egészségügyet, a szociális és gyermekvédelmi intézményeket, az E.ON földgáz-üzletágát, a Rábát, a cafeteria-utalványokat, az időjárás-jelentést; állami monopóliummá teszi a dohánykereskedelmet, a 40 ezer helyett államilag csak 6 ezer árust engedélyez - ráadásul ezt a törvényt részben saját haveri cégük írhatja. Hogy most a hatalom napi centralizációjáról, a választási törvény napi manipulációiról, sok tízezer last minute szavazó regisztrációs kirekesztéséről már ne is beszéljünk.

Ángyán úr pedig elég sokat tudna mesélni arról, hogy földügyben valóban a kormányzattal kialakított bizalmi kapcsolat ad stabilitást és kiszámíthatóságot a győztes cég számára

Miközben tehát időnként nem hagynak kétséget afelől, mennyire szeretik az amerikai konzervatív pártot; miközben a totális etatizmust Reagan-szoborral kompenzálják, aközben évek óta minden fórumon az önző bankárokat, a spekulációs tőkét, a pénztőkét szidják, sőt instant világnézetüket mintha egyenesen Bogár László, Szaniszló Ferenc és a paranoid-széljobbos Leleplező magazin írásaiból mixelnék össze.

Időnként azonban meglepő ideológiai kitérőket is megengednek maguknak. Kedden Párizsban járt Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter (ez komoly, tényleg így hívják a posztját), és így nyilatkozott az MTI-nek: "A francia szocialista és a magyar jobboldali kormány számos területen hasonló programokat indít, ami annak a jele, hogy olyan konkrét társadalmi problémák megoldásában, mint a romák integrálása, a foglalkoztatás, a kultúra támogatása vagy a nők munkavállalásának a kérdése, a nagypolitika szintjén működő klasszikus jobb-baloldali ideológiai ellentétek zárójelbe kerülnek." Ha csak így nem. Míg a francia szocialisták olyan profin integrálják a romákat, hogy akit csak meglátnak gyülekezni, azt felrakják az első bukaresti gépre, a magyar "konzervatívok" egyelőre megelégszenek a teljes semmittevéssel, illetve az iskolai szegregáció fenntartásával.

A bal-jobb ellentétet mindenesetre Budapesten nem kell külön zárójelbe tenni: ezt már megtette maga a kormány. Ha pedig Ön végre stabilitást és kiszámíthatóságot szeretne, tudja, mit kell tennie.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!