Seres László
Seres László

Bajnai és pártja egyelőre alulról sem súrolja az épp általuk felállított mércét, és ez az ellenzéki áttörés leglényegibb akadálya. Nem az MSZP, nem Gyurcsány, nem Orbán, nem a Bilderberg-csoport.

"Feleségül jön hozzám? Van pénze? A második kérdésre válaszoljon először." (Groucho Marx)

A Fidesz már döntött: azt szeretné, ha jövőre Bajnai Gordon próbálná meg elküldeni Orbán Viktort, ha tudja. Erre és nem másra szolgált az "Együtt tették tönkre" óriásplakátkampány (amelyen Gyurcsány csak a hatékony elrettentő faktor miatt szerepelt), ezért libásgyilkosozzák és hajdúbétezik folyamatosan (hiába nyeri sorra a vonatkozó pereket), ezért ijesztgetik a jónépet az ő "anarchista munkatársaival", miközben a szolid jogvédő Sz. Ferenc magánterületen fejt ki jóhiszemű birtokvédelmet.

Maga az érintett szemmel láthatóan egyetért a Fidesz döntésével, maga is ambicionálja a kormányfői posztot, de így van ezzel természetesen az MSZP-t vezető fiatalember is, akinek "110 százalékos" az elhatározása, hogy miniszterelnök legyen. Itt tartunk most, a két későbbi szövetségesnek nyilván záros határidőn belül, de magas fokú kármenedzsment mellett le kell zavarnia ezt a meccset, hogy tovább lehessen lépni, végül is alig egy év van hátra, az emberek 56 százaléka kormányváltást akar (de nem látja Orbán alternatíváját), csökkent a bizonytalanok száma. Az esélyek nagyon lassan, de kezdenek felnőni a tét nagyságához.

Ezzel párhuzamosan feltűnően nem nőnek fel a feladathoz a kormányváltás lehetséges főszereplői.

"Nem erről kellene, hogy szóljon a következő időszak, de létrejött egy csapdahelyzet, amit az Együtt 2014 okozott azzal, hogy a színre lépésével azt üzente: legyen Bajnai Gordon a miniszterelnök-jelölt" – fejezte ki elégedetlenségét az MSZP felé az utóbbi időben számos feltűnő gesztust tevő Fodor Gábor is, megjegyezve: "Ennek az elhibázott stratégiának azóta is foglya az ellenzék egy része." Nem teljesen világos, mi a gond, drága elnök úr: a színre lépés, a miniszterelnök-jelöltség előhozása, vagy az, hogy arra Bajnai tart igényt? (Nem inkább Törő Csaba és Mesterházy Ernő háttértámogatása elhibázott stratégia? Csak kérdem.)

A baj az, hogy a csapdahelyzet tényleg létrejött, csak nem pont a fenti értelemben. "Maga csapdába lépett" – szólt is be Bajnainak a vele élőben interjúvoló Mihancsik Zsófia a Budai Liberális Klubban, arra utalva, hogy a pragmatikus, középre húzó imázst megcélzó politikus eddig egy civil, néha durván politika- és politikusellenes Facebook-csoporttal, egy balos szakszervezettel és egy markánsan baloldali ökopolitikai kispárttal állt össze. A csapdába Bajnai a beszélgetés során is belelépett: egyszerre hangsúlyozta az erős közepet, "néppárti" céljait, azt, hogy nem akar "rétegpártot" létrehozni – és védte a megkötött kispárti rétegpaktumot, de úgy, hogy kijelentette, ezekkel az új barátaival akár már holnaptól készen állna a kormányzásra.

Bajnai Gordon – a helyzethez képest sikeresnek és a helyzethez képest liberálisnak mondható – egyéves kormányzásának imázsától kezdetben joggal tarthatott a Fidesz. Az exminiszterelnök ugye tavaly októberben azzal nyitott, hogy "Reménykedő baloldaliak, csalódott jobboldaliak, politikailag elárvult szabadelvűek és hatni akaró zöldek összefogását kell megteremtenünk. És azokét is, akik nem tudnak, vagy nem akarnak maguknak pártot választani." Senki nem mondhatja, hogy ennek az intellektuális, folyton töprengő benyomást keltő, a szó jó értelmében nem politikus alkatú politikusnak nem volt ki- és felfutási terepe, ideje.

Tavalyhoz képest azonban a helyzet több szempontból változott: az Együtt-PM nem tudott áttörni a bizonytalanok, pláne a jobbközépnek nevezhető választók felé, amit nyert, azt jó részben a szociktól nyerte, maga az MSZP pedig nem tudta bővíteni baloldali törzsközönségét. Plusz ott vannak az újonnan elfogadott választási anyagi ösztönzők, amelyek a különállást, az ellenzék elaprózását jutalmazzák.

Bajnai egyelőre nem tudta kezelni a helyzetet. Folyamatosan azt üzeni, hogy nincs visszatérés a 2010 előtti viszonyokhoz (Gyurcsányhoz sem csak annak alacsony támogatottsága miatt tartja a távolságot: elviekben sem ért egyet a 2004-es szégyenletes népszavazást kísérő érvekkel, a 2006-os ősz jogsértéseinek elbagatellizálásával), "korszakváltási" garanciát vár a szociktól arra, hogy a) nem tűrik meg többé a korrupciót, b) hajlandók végre nyilvánosságra hozni az ügynökiratokat, c) szabad médiaviszonyokat teremtenek, d) átgondolják a határon túli magyarokhoz való viszonyt. Igen ám, de ha meg is kapják az ellenérdekelt, egyébként egyre balrábbról üzengető, a Fidesz diktálta populistaversenyben részt vevő MSZP-től a kívánt garanciát, ott van még két saját, házon belüli problémája: hitelessége és pártszövetségese.

Véletlenül sem kérdőjelezném meg a "szegények bankja" projekt motorjának, Felcsuti Péter bankárnak a tisztességét, de ha valakinek kiderül a munkásőr múltja, udvariasan el kell tőle köszönni. Ugyanígy, ha kiderül, hogy Rytkó Emília valóban denunciálta a Kádár-rendszerben Hankiss Ágnest, akkor a választásokat ellenőrző közös civil szervezetnek udvariasan meg kell válnia a szakértőtől (ez persze nemcsak Bajnai ügye). Ellenkező esetben az a látszat keletkezik, mintha valaki pl. meghirdetné az ügynökiratok nyilvánosságát, ugyanakkor bizonyítottan beszervezett múltú filmrendezőt ölelgetne nyilvánosan; és hát ki akar ilyen látszatba keveredni?

Eme szimbolikus üzeneteken túl a valódi gond nem ez, hanem a kis társutas párt. A PM-nek több rokonszenves képviselője, de még több nem rokonszenves, sokkal inkább antiglobalista, gazdaságiszabadság-ellenes politikai meggyőződése van, amit az E14 képtelen a helyén kezelni (a Haza és Haladás gazdasági programját kidolgozó Oszkót és Urbánt pedig mintha a föld nyelte volna el). Bajnai pontosan tudja, az említett beszélgetésen is elmondta, hogy a Fidesz "cserben hagyta a mérsékelt konzervatívokat", azokat, akik tudják, mi a jogbiztonság meg a tulajdon szentsége, de Mihancsik azon kérdésére, hogy "ők miért szavaznának magára?", nem tudott érdemben válaszolni.

Mindeközben a PM megmondóemberei büszkén villognak a Bajnaival kötött ökoszocialista paktummal, azt és nem mást tartják "korszakváltásnak", arról delirálnak, hogy "az Orbán–Simicska rezsimet csak balról lehet megdönteni", földügyben magukénak vallják Ángyán professzor kisgazda Kert-Magyarországát, és simán készek koalícióra lépni azzal a nagy baloldali néppárttal, amelyről nemrég még közölték: "Ha az Együtt 2014 az MSZP-vel való koalíció előszobája, akkor nem veszünk részt benne. Nagyon problémásnak tarjuk a szövetséget a szocialistákkal." Aztán majd természetesen nem fogják érteni, hol marad az az uszkve egy-másfél millió ember, akiket viszont ők, az Együtt–PM hagytak cserben.

Nem, Bajnai és pártja egyelőre alulról sem súrolja az épp általuk felállított mércét, és ez az ellenzéki áttörés leglényegibb akadálya. Nem az MSZP, nem Gyurcsány, nem Orbán, nem a Bilderberg-csoport.

Egy kis ökopártnak nyilván helye van az ellenzéki együttműködésben, de aki le akarja győzni ezt a rendszert, annak az eddigi kényszer-kollektivizmusok helyett végre egyes polgárokban kell gondolkodnia. Belső meggyőződést, erőt, akaratot, logikát, racionalitást kell felmutatnia. Konkrét, pontokba foglalható agendát a tervezett jogállam-helyreállító, gazdaságélénkítő lépésekről. Arról, miként lesz végre valóság a gazdasági szereplők békén hagyása, a piaci önszabályozás, a számokkal baráti viszonyt ápoló gazdaságpolitika. A növekedés beindítása, a befektetéseket ösztönző, központi hatalmat csökkentő joguralom és adórendszer. Az eddiginél jobb lét, életminőség.

Ha a Fidesz-uralom totalitárius lenne, és nem lenne esély jövőre meneszteni az egész NER-t, magam is bojkottpárti lennék. De nem vagyok az, mert számomra még úgy tűnik, van esély. De ha csak minimális esély lenne véget vetni ennek a közjogi és gazdasági ámokfutásnak, akkor is elmennék szavazni. Alapvetően ugyanis úgy gondolom, hogy, aki otthon marad, a múltra szavaz. Persze, ahogy most kinéz, lehet hogy az is, aki elmegy szavazni.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!