"Először kifacsarom a grépfrút levét – kb. 1 deci lesz belőle –, majd nagy lyukú szűrőn át beleöntöm a turmixgépbe. Ezzel a módszerrel könnyen felfogom a keserű magokat, de a gyümölcslé hasznos rostjai mégis belekerülnek a reggelibe." (Stahl Judit)

Szombaton, a déli órákban homokszem, ill. keserű mag került az ellenzéki együttműködés amúgy sem éppen olajozott turmixgépébe: miközben Bajnai Gordon abban állapodott meg Mesterházy Attilával, hogy határozott lépéseket tesznek az együttműködés felé, a zuglói MSZP és a zuglói Együtt 2014 (valamint a zuglói DK) éppen megvalósította ezt az együttműködést. A lépés kifejezetten zavart okozott a Jókai utcai pártház előtt nyilatkozó pártvezetők között, még utólagos telefonálásra is szükség volt a helyzet normalizálása érdekében, többeknek oda volt a hétvégéjük.

A nyugalmi állapot akkor állt helyre, amikor kiderült: mégsincs megállapodás Zuglóban. Annyi történt csak, hogy a Szolidaritás szakszervezet – nem párttag – aktivistája aláírta a Bajnai-párt nevében az amúgy reálisan létező dokumentumot, akaratlanul is túl komolyan véve Filippov Gábor politikai elemző véleményét, miszerint "Minél tovább mozoghatnak autonóm módon, saját útjukon az egyes szereplők, annál kevésbé fenyeget a különbözőségekbe kódolt konfliktusok jóvátehetetlen kiéleződése." Hát, ennél autonómabb mozgás eddig nemigen volt a színtéren, mégis fenyegetett a kiéleződés, ha nem is jóvátehetetlenül.

Így egy évvel a választások előtt nyilván semmi sem jóvátehetetlen, a zuglói önjáró aktivistát sem dobták át egy vak komondoron, hogy észhez térjen, és észrevegye, hogy nem akkor kell együttműködni, amikor azt épp hivatalosan bejelentik, hanem amikor eljön az ideje. Mondjuk ellenzéki aktivista legyen a talpán, aki az elmúlt hetek-hónapok előválasztási üzengetései közepette ki tudta bogarászni, mikor is kell szövetségre lépni. Ősszel, netán év végén? Nem, az már túl késő. Most hétfőn? Nem, az még túl korai. Júniusban? Nem, az MSZP hétvégi választmányi ülése után. Minket azonban leginkább az érdekelne: mihez túl korai, mihez túl késő?

A balközép ellenzék két blokkja mindeddig azzal halogatta a programok valamiféle minimális egyeztetését, illetve a körzetek számbavételének és felosztásának még elvégzendő munkáját, hogy az Orbán-rendszer leváltását mindenek felett álló, megkérdőjelezhetetlen célként definiálta. Aki ebben az országban töltötte az elmúlt három évet, az ezt persze nagyon is érthető célnak tartja. Aki viszont az előtte lévő nyolc-tíz-huszonöt évet is itt élte le, az nem tudja nem észrevenni, hogy – minden fogadkozásuk ellenére – egyelőre semmilyen garanciát nem kapott a két baloldali párttól arra, hogy nem az inkompetens és korrupt szoci vircsaft időszaka tér majd vissza, nem kevés felgyülemlett sérelemmel és "elszámoltató" revansvággyal megspékelve.

*

Tavaly október 23-án Bajnai Gordon azzal az ígérettel szállt be a küzdelembe, hogy a baloldal mellett, egyfajta ernyőszervezet formájában létrehozza azt az új közepet, amely nélkülözhetetlen a győzelemhez. "Reménykedő baloldaliak, csalódott jobboldaliak, politikailag elárvult szabadelvűek és hatni akaró zöldek összefogását kell megteremtenünk. És azokét is, akik nem tudnak, vagy nem akarnak maguknak pártot választani" – jelentette ki. Nem sokra rá a Fidesz törvényt módosított, hogy egyesület ne indulhasson a választáson, úgyhogy az Együtt kénytelen volt pártként folytatni – csak éppen egy fajta párhuzamos MSZP-ként.

Bajnai máig szinte kizárólag baloldali szavazókat ér el, vidéki fórumain is leginkább nyugdíjas nénik és bácsik ülnek, érdemi megállapodást pedig egy új, hatni akaró zöld csapattal kötött, ökoszociálisat, és akkor még nagyon finomak és udvariasak voltunk.

Múlt szombaton aztán, Mesterházy Attila mellett sajtótájékoztatva, Bajnai a következőképpen fogalmazott: "...azért tértem vissza tavaly október 23-án, hogy azt a széles összefogást, azt a széles ellenzéki együttműködést létrehozzuk, amely képes leváltani Orbán Viktor és Simicska Lajos országrontó rendszerét (…). Egyszer már közös erőfeszítéssel (és itt Mesterházyra és önmagára mutogat – S.L.), személyesen is közös erőfeszítéssel kivezettük Magyarországot az akkori, addigi történetének egyik legsúlyosabb válságából" – jelentette ki.

Tavaly október óta tehát drámaian módosult a "széles összefogás" jelentése: ez most már csak Bajnaiékra és a stabil tábora miatt megkerülhetetlen szocikra vonatkozik. Nyilván minden ún. politológusnak igaza van, aki ezt a szombati, tematizáló célú kézfogást a mielőbbi összefogást sürgető elképesztő ballib nyomásra vezeti vissza, de a kulcskérdésre továbbra sincs válasz: honnan fog ez a balközép tömb plusz másfél-kétmillió, de inkább több szavazót maga mögé állítani egy év alatt? És hogyan lesz ebből nem egyszerű győzelem – amivel még semmi nincs megoldva –, hanem kétharmados, hogy a beígért rezsimváltás tényleg bekövetkezzen?

Mire alapozva reméli Mesterházy, hogy "az E-14 kiegészíti a szavazóbázisunkat, új szavazókat hoz az ellenzéki közösségbe"? Eddig Bajnaiék inkább csak vittek tőlük, nem hoztak. Arra pedig teljesen hiába számítanak, hogy a Kádár népét megcélzó "balról előzöm a Fidesz populista rezsicsökkentő, kéményseprési díjat csökkentő őrületét" program majd középről, pláne jobbközépről szavazatot hozhat. Kádár népe pedig már ott van náluk.

Tegyük most félre elvi aggályainkat, hogy ti. helyes-e részt venni egy olyan játékban, amelynek menet közben állandóan átírják a szabályait; tegyük félre Vörös Imre exalkotmánybíró nagyon is elgondolkodtató fenntartásait a választás tétjével kapcsolatban ("Teljesen mindegy lesz, hogy ki kormányoz, és ki van ellenzékben"), tegyük fel tehát egy játékos gondolat erejéig, hogy a sok eddigi (és nyilván még várható) választójogi módosítások dacára igenis érdemes elmenni szavazni, mert szocik ide vagy oda, mégiscsak ők meg az Együtt a kisebbik rossz. Rendben. Mi lesz a következő lépés?

A jogi, alkotmányossági korrekciókon túl (ami az ellenzéki választók zömét a jelek szerint kurvára nem érdekli, csak a saját rezsije, kéményseprési díja) mi a garancia arra, hogy jövő évtől nem balról kapjuk meg ugyanezt a stupid, etatista, népbutító gazdaságpolitikát? Mi a voltaképpeni célja az összefogási turmixnak, ha a résztvevők már most a Fideszhez igazodnak és idomulnak? Ezekről legyenek szívesek őszintén beszélni. Köszönöm.