© Horváth Szabolcs

Ő érettségi után, képesítés nélkül kezdett tanítani, onnan lépett tovább a Tanítóképző Főiskolára, ahol 1988-ban vehette kézhez diplomáját. A tanárkodásból akkor lép először tovább, amikor kapcsolatba kerül a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével, ott pedig Pokorni Zoltánnal, aki mellett hamarosan ügyvivő lesz. Aktivitása ettől csak fokozódik, hamarosan a Ráció oktatáspolitikai lapot is szerkeszti, miközben az 1994-es első szoclib győzelem után, négy éven át, oktatási szakértőként nyúl a még ellenzéki Fidesz-frakció hóna alá. Ez idő tájt újra csak felszínre tör a színház iránti visszafojtott vonzalma, és színházelméletet és drámapedagógiát tanul a színművészeti főiskolán. 1998-ban e sokszínűséget államosítja a választásokon befutó Fidesz: a miniszterré avanzsáló Pokorni Zoltán mellett kabinetfőnök, majd amikor az - futólag - pártelnökké lép elő, bár többen már-már miniszterként emlegetik, államtitkár lehet. A demokratikus választások forgandósága jelenleg az oktatási műhely vezetését tette lehetővé számára.

A közelgő választások okán igencsak fontos állóképességet bernáthegyi és újfundlandi kutyáinak napi egyórás sétáltatásával is alapozza. "Szeretném később tenyészteni is őket." Érzelmi bázisként pedig ott a piliscsabai házukban élő, viszonylag későn alapított, ám máris népes család: az állatorvos végzettségű feleség, a négy éve született Domokos és öccsei, Bendegúz, valamint Boldizsár. Mi több: "Még próbálkozunk, szeretnénk lányokat is."

- A beavatatlan szemlélő - borostás, félszakállas küllemét látva - akár posztmodern liberális kulturnyiknak is nézhetné. Nem figyelmeztették még szellemi körletében, hogy egy konzervatív - ráadásul oktatási - szakpolitikusnak másként illene festeni?

- Kényelmi okok miatt nézek ki így, ugyanis a kéthetes borotválkozási periódusban van néhány borostásabb és több erőteljesebb szakállas napom is. Egyébként 1996 táján valóban liberális körökben, kutatóként is dolgoztam, és - bár véletlen az egybeesés - a dolog abból az időszakból eredeztethető. De a Fideszben, remélem, nem ez alapján ítélnek meg.

- Akkor mi sem nyaggatjuk effajta külsőségekkel. De ami a tartalmat illeti: az önt tanárként megismerők nem győznek akként emlékezni, hogy annak idején minden oktatói attitűdjében a kötött tantervet negligáló, tőrőlmetszett liberális tanárnak tetszett...

- Nem hinném, hogy liberalizmus lenne az, ha odafigyelünk a ránk bízott gyerekekre. Az persze tény, hogy a korszerű pedagógiának azt a vonulatát képviseltem, amely szerint a tudás akkor mélyül el igazán, ha a gyerek megéli, amit tanul. A János vitézt például fel lehet úgy is dolgozni, hogy eljátsszuk, amikor János vitéz megérkezik, mondjuk, a francia király udvarába, megelevenítjük, mi történhetett aznap a király udvarában, miről beszélgethettek a kofák a piacon. A módszer más. Az eredmény is.

- És mit szóltak e módszeréhez a tanmenet maradéktalan betartatásán fáradozó - konzervatív oldalon újabban sokszor visszakívánt - szakfelügyelők?

- Tény, hogy voltak vitáim velük arról, jó-e, ha egy osztályteremben hangoskodnak a gyerekek, mert készülődnek egy jelenet eljátszására.

- Csak nem megcsömörlött a - feltesszük: meddő - vitáktól, hogy otthagyott csapot-papot?

- Nem. Engem igazából Pokorni Zoltán hívott - még tanár koromban - a szakszervezetbe, majd amikor Zoli elment a Fideszbe, részben az ő munkáját vittem tovább.

- Utóbb tulajdonképpen mindig mindenhová követte. A Fideszbe is?

- Nem vagyok párttag. Igaz, ahogyan egyre több dolog jelenik meg a párt politikájában abból, amit kitalálunk, az ember egyre inkább a magáénak érzi az egészet.

- És mikor érzi majd, hogy most már teljesen érett a belépésre?

- Én lényegében Fidesz-tag vagyok, csak a dolog nincs formalizálva.

- Ha ennyire nem érdeklik a formalitások, hogy érezhette magát a minisztériumban?! Kívülről mindenesetre úgy tetszett, eléggé sokat formált önön az a négy év...

- Nyilván van egy fejlődési folyamat, megtanulunk új szerepekben mozogni. De a személyiségünk nem hiszem, hogy nagyot változott volna. Oktatáspolitikai vonatkozásban semmiképp. Mint magánember sem érzékelek komolyabb változást magamban.

- Márpedig gyakran mondják önről, hogy szakmai berkekben mozogva ma is nyitottnak mutatkozik, ha viszont közszerepelnie kell, kőkemény, kérlelhetetlen konzervatívvá változik...

- Amikor egy szakértői körrel dolgozunk, természetes, hogy lazább a munkakapcsolat. De például tévében, ahol alig pár perce van az embernek, egyértelműen kell fogalmazni.

- Ha ez ilyen jól megy, miért nem próbálkozott meg a képviselőséggel?

- A Fideszben ennek is megvan egy "beállt rendje". 1994 előtt még ismeretlen figura voltam. Csak 1998-ban léptem előre, 2002-re pedig már nem nagyon változtattunk a korábbi győztes csapaton. Egyébként korábban sem volt túl erős ilyen irányú ambíció bennem. Azért ha kapok felkérést, elgondolkozom rajta.

- Reménykedjünk, hogy az illetékes felsőbbség is olvassa szerény hatású sorainkat. Körültekintőnek látszik, és mintha a házasságot tekintve is ezt vallaná: legalábbis elég sokáig várt a nősüléssel. Vagy csak egyszerűen arra gondolt, van elég gyereke az iskolában?

- Valóban, csak 37 évesen nősültem. Voltak persze előtte is több éven át tartó kapcsolataim, csak nem lett belőlük házasság. A gyerekeket illetően részben igazuk lehet. Ráadásul saját gyerekei közül nem lehet kedvence az embernek - nem így egy osztályban.

- Tény, most már a saját gyerekeiért is aggódhat. Például drogügyben. Tényleg, mit mond majd nekik: ha már butítás, semmi marihuána, inkább igyatok valamilyen alkoholt?

- Értem, mire akarnak kilyukadni, mindenesetre tény, hogy a jog másképp ítéli meg az alkoholfogyasztást. Ez lehet rossz is persze, és talán változtatni is kellene rajta. De azért ne felejtsük el, hogy például a borfogyasztásnak van kultúrája, drogügyben pedig olyan törvényt fogadott el a parlament, amit az Alkotmánybíróság is alkotmánysértőnek talált.

- Mindez teljesen szinkronban van a fideszes oktatási főszaktekintélyek, Pokorni Zoltán és miniszter utóda, Pálinkás József álláspontjával, akik mögül igencsak kevés esélye van az előrelépésre. Meddig elégszik meg a vízhordószereppel?

- Csapatember vagyok. Hogy egy esetleges kormányváltás után milyen szerep jutna: kabinetfőnökség, államtitkárság, esetleg valamelyik szakterület irányítása!? A miniszterségre bizonyosan Pokorni Zoltán lenne a legalkalmasabb. Én a második ember vagyok.

LINDNER ANDRÁS - HORVÁTH ZOLTÁN