Szájer József kordon-bontás után. Lesz-e folytatás? © Horváth Szabolcs

 A „lipótvárosi fal”, melyet jogi szempontból egyre hangosabban bíráltak nemcsak az ellenzéki pártok, de az emberjogi szervezetek, a koalíciós partner, az SZDSZ egyes képviselői, sőt, maga Szili Katalin házelnök is - botránykővé válik a hazai, sőt, a nemzetközi politikában is.

A Fidesz képviselői most egy engedetlenségi akció keretében lebontották a falat, melyet a rendőrök, némi habozás után visszaépítettek. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a jogállam képviseletében elítélte a „műveleti terület” elleni agressziót, tekintet nélkül arra, hogy ezt a fogalmat a rendőrségi törvény nem ismeri. A kormány tagjai a fővárosi rendőrkapitányra hárították a tér többi mint száz napja tartó körülzárásáért viselt, kétes legitimitású felelősséget. Márpedig azt mindenki tudja, hogy Gergényi Péter főkapitány, aki a maga részéről nem adott magyarázatot az intézkedésre, a kormány utasítására cselekszik, mivel a rendőrség a jogállamban végrehajtó szerv, semmi több.

Kérdés persze, hogy egy törvénytelen intézkedést lehet-e kétes legitimitású, önkényes eszközökkel felszámolni. A fal volt a törvényes, és lerombolása a törvénytelen, vagy fordítva? Az emberek többsége, különös tekintettel az ötödik kerület északi részén lakókat, akiket a Kossuth szobor előtti levegőzésben és gyermeksétáltatásban is akadályoz a kettős drótkerítés, nyilvánvalóan az utóbbira szavaznának. Meg lehet érteni azt az idősebb, bottal közlekedő urat is, aki egyébként nemzetbiztonsági szakértőként is gyakran feltűnt a képernyőn, hogy pánikba esett a lebontott kerítés mellett demonstrálók jókora Árpád-sávos zászlajától. Számára a Holocaust traumája, melyet a nyilasok zászlajára emlékeztető, embléma nélküli lobogó felidézett, még mindig erősebb volt, mint az a visszataszító látvány, amit a bekerített Kossuth-tér nyújtott. Mindenesetre sokat mondó tény, hogy miután a tüntetőktől körülvéve harsányan kifakadt a fasiszták ellen, békésen elsántikált a metró-megálló felé, anélkül, hogy egyetlen sértést vágtak volna a fejéhez.

Nem tudni, mi lesz ebből a képtelen históriából, mely felidézi a Kőműves Kelemen népballadáját. A sok feldolgozást megért népballada, a címszerepben Gergényi Péterrel valószínűleg abszurd tragikomédiává válik. A Fideszes képviselők ugyanis kilátásba helyezték, hogy megismétlik bontási akciójukat, vagyis valószínűleg belülről is védeni kell majd a kordont, nemcsak kívülről. Kibontakozni látszik továbbá a tüntetők taktikája, melyről már eddig is szó volt, t.i. élőlánccal veszik körül a kettős rendőrkordont és a dupla kerítést… Ehhez képest a cordon sanitaire, melyet az antant alakított ki az első világháború után Kelet-Európában, kismiska. Lehet, hogy utóbb Kínából hívnak néhány tapasztalt falépítőt. Talán ide lehet csábítani néhány egykori NDK-s tanácsadót is…

A Fidesz most az emberi jogok bajnokaként lép fel, képviselői felajánlották, hogy lemondanak mentelmi jogukról, s Gandhiként, ártatlanságuk tudatában állnak a bíróság elé. A média egy jelentős része bizonyára ragaszkodik majd ahhoz a fikcióhoz, hogy a rendőrség csak a demokrácia védelmében állította vissza a kerítést, s ezzel az október 23-án elkezdődött vita tovább folytatódik, a kedélyek március 15-e közeledtével nemhogy megnyugodnának, tovább forrósodnak. A jobboldali radikális médiák viszont barikádra szólítják a népet, mint Delacroix híres festményén.

Fontos kérdés, hogy a „politikai provokációval” és „önbíráskodással” vádolt fideszes képviselők soron következő akcióikat összehangolják-e a Kossuth tér szélén gyülekező tüntetőkkel, akik között, s ezt személyesen megállapítottam, több hóbortos alak, és elvakult uszító is akad. Együtt érkeztem például a tett helyszínére egy idősebb úrral, aki már menet közben szidalmazni kezdte a „rendőrök zsidó parancsnokait”, majd barátaihoz csatlakozva, megpróbálta feltüzelni az akkor még csak néhány száz fős tömeget, mely ügyet sem vetett rá. Hiába, az önjelölt szónokokat nem lehet kitiltani a tömegrendezvényekről, és mivel Budapesten nincs Hyde-park, lehet, hogy egyesek a Kossuth-teret szemelték ki erre a célra.

Mi lesz itt este? Vízágyúk, rendőrattak, rabszállító kocsik a kordon védelmében? A mozgósított rendőrök többségén továbbra sincs azonosító, (néhányukon viszont maszkot is láttam). Akin van jelvény, alján a szám olyan apró betűs, mint egy biztosítási kötvény záradéka Mire valaki ezt leolvassa, akkora hiriget kap, hogy attól kódul.

A rendőrség parancsnokai egyeztetnek, tanácskoznak, a politikusok részben Martin Luther King szerepét alakítják, részben viszont elhatárolódnak, és mossák kezüket. A hazai és külföldi televízós csatornák pedig készülnek a reality-show-ra. Ők is tudják, többről van szó, mint hogy szabadon lehet-e sétálni, illetve alkalmanként tüntetni is az Országház előtt.

Pelle János