Dénes Balázs

Dénes Balázs: A jelentés megpróbálta összefüggéseiben vizsgálni az őszi eseményeket. Értelmezte a történteket, de érzésünk szerint a súlypontok nem mindig oda kerültek, ahová kellett volna. Ez természetesen adódhat abból, hogy a bizottság tagjai másként látják a dolgokat, mint mi. Nem kaptunk például részletes választ arra, hogy miképpen kerülhetett sor azokra a rendőrszakmai hibákra szeptember 18-án és október 23-án, amelyekre egyébként maga a jelentés is kitér. Nekünk, jogvédőknek hiányérzetünk támadt, hogy míg a tüntetések lélektanát részletesen elemzi a jelentés, nem tér ki hasonló mélységben arra, miképp kerülhetett sor a rendőri, sőt sok esetben igazságszolgáltatási anomáliákra a tüntetés feloszlatásakor, illetve az egyes begyűjtött személyek felelősségre vonásakor. Ez sokkal jobban érdekelte volna a közvéleményt, mint a nagyívű eszmefuttatások, amelyek csaknem Ádámig és Éváig vezetik vissza a magyar társadalom problémáit.

D. B.: Nem igazán. A TASZ olyan jelenségek magyarázatát is szerette volna látni a szövegben, amelyeket nem 2006 őszén, hanem már jóval előbb szóvá tett. Konkrétan arra gondolok, hogy 2003 óta a rendőrség nem tud felülemelkedni politikai szempontokon, és komoly mértékben, rendszeresen megsérti a politikai szabadságjogokat, különös tekintettel a gyülekezési jogra. Például 2004. május végén - egy hónappal az Európai Unióhoz való csatlakozásunk után - egy, a csatlakozással hatályon kívül helyezett törvényhelyre való hivatkozással tiltott be a rendőrség a Baumag károsultjainak tüntetését. Az akkor már hatálytalan rendelkezés ugyanis valóban akként rendelkezett, hogy a közlekedés aránytalan sérelme is indoka lehetett a betiltásnak. Ám 2004. május elseje óta már csak akkor lehet tiltani, ha a tüntetéssel gátolt közlekedés más útvonalon nem oldható meg. A rendőrség azzal magyarázta a malőrt, hogy CD-jogtáruk még nem volt teljes. Ehhez képest még 2004 szeptemberében is hivatkoztak a hatályon kívül helyezett rendelkezésre.

Hasonlóképp aggályos volt az is, ahogy 2003 tavaszán a Kendermag egyesület tüntetésén a jelen lévő rendőrök eljártak. Tavaly azután számos jogerős bírósági határozat marasztalta el a rendőrséget, és az adófizetők pénzéből több millió forintos kártérítést kellett fizetni, például Kocsis Imrének, a Lelkiismeret '88 Csoport vezetőjének. A rendőrség 2006 szeptemberében megnyilvánuló tehetetlensége, illetve október 23-i túlkapásai elválaszthatatlanok az előzményektől.

hvg.hu: A Fidesz akcióját elitélték, de ugyanígy nem értenek egyet a kordon fenntartásával sem.

D. B.: Valóban, megdöbbentett bennünket a Fidesz-frakció kordonbontó akciója, és felhívtuk a figyelmet, jogállamban még a jogszerűtlennek tartott hatalmi-rendőri intézkedéssel szemben sem lehet helye jogellenes fellépésnek. Más kérdés, hogy a Kossuth téren is jogellenes állapotok uralkodnak. A kordonbontást követően minden jogvédő szervezet, alkotmányjogász és szakértő úgy kezdte a cselekmény kommentálását, hogy a parlament körül felállított kettős drótkerítéssel a rendőrség jog- és alkotmányellenes helyzetet teremtett. A „műveleti terület” fogalma, amelyet a rendőrség emleget, egyszerűen jogi nonszensz, nincs a rendőrségi törvényben, csak a honvédelmiben, de annak nincs semmi köze a gyülekezési joghoz.

hvg.hu: Miért nincs rá hivatkozás a Gönczöl-jelentésben?

D.B.: Szerzői arra hivatkoznak, hogy nem kívánják átvenni a demokratikus intézményrendszer más elemeinek (ügyészség, bíróság) jogkörét, és ezért nem foglalnak állást ebben a kérdésben. Ez a hivatkozás helyes, mégis ki kellett volna térni a jelentésnek a „rendőrségi műveleti terület” fogalmának elemzésére. Ezért nem foglalt állás a bizottság a konkrét panaszok, túlkapások ügyében sem. Vörösmarty Mihály nyugalmazott rendőrtábornok [a kádári forradalmi ezred parancsnoka - A szerk.] különvéleményében mégiscsak érinti a problémát, mégpedig felháborító módon. Ugyanis relativizálja az október 23-án jogsértő módon fellépő rendőrök eljárását, amikor azt írja, hogy sok esetben nem lehet megállapítani a helyzetet a televíziós felvételek alapján. Konkrétan arra utal, hogy ha egy földön fekvő tüntetőt ütlegelnek a rendőrök, nem lehet tudni, hogy mi volt az előzmény ebben az esetben, és arra is hivatkozik, hogy ”a rendőrök is emberek”, akik a testületet ért folyamatos támadások miatt feszültek voltak. Ezt az apologikus gondolatmenetet nem tartjuk elfogadhatónak a jelentésben, még akkor sem, ha csak különvéleményként jelent meg.

hvg.hu: Változatlanul rejtély, miért hagyták a hatóságok, hogy a tüntetők kempingezhessenek a Kossuth téren?

D.B.: A Gönczöl-bizottság jelentése szerint a rendőrség hibás jogértelmezés miatt vette tudomásul a hosszabb ideig tartó demonstrációt a téren. Ebben a TASZ egyetért a rendőrséggel, ugyanis a rendőrségnek nincs joga időbeli korlátok közé szorítani a gyülekezési jog gyakorlását. De szerintünk a tudomásul vétel csak a gyülekezési joggal szorosan összefüggő cselekményekre vonatkozhat, minden mást azonban lehet, és kell is szankcionálni. Vagyis a gyülekezési jogra hivatkozva a tüntetők nem lakhatnak a Kossuth téren, nem főzhetnek, nem végezhetik ott a szükségüket, nem rendezhetnek zsibvásárt. A hatóságnak lett volna módja rá, hogy számon kérje a tüntetőkön a közegészségügyi és higiéniai követelményeket anélkül, hogy a rendőrség csorbítsa gyülekezési jogukat. Hasonlóan járnak el Washingtonban a Fehér Ház, vagy Londonban a Parlament épülete előtt, ahol évekig demonstrálnak csoportok, és hangoztatják a véleményüket reggeltől estig, tekintetbe véve a hangerő korlátozását is. Este a tüntetők hazamennek, majd reggel visszajönnek a tábláikkal tüntetni. Ahhoz, hogy mindezt a Kossuth téri tüntetőkön számon kérjék, nem kell módosítani a gyülekezési törvényt, ezt a jelenlegi szabályozást most is lehetővé teszi.

hvg.hu: Valóban bedolgoztak a Morvay-féle bizottságnak is?

D. B.: Nem is titkoltuk, hogy a Gönczöl-bizottság számára írt szakvéleményünket - amelyet a hozzánk forduló emberek személyes adataira való tekintettel nem hozunk nyilvánosságra – eljuttattuk a a Morvay-bizottsághoz is. Egyébként szerencsésebb lett volna, ha a Gönczöl-bizottság tagjai között a „másik oldal” szakértői is jelen vannak. Ennek a hiánya vezetett oda, hogy létrejött az „ellenzéki” jogászokból álló Morvay Krisztina-féle bizottság, amely majd csak ezután hozza nyilvánosságra a jelentését.

hvg.hu: Önök pert indítottak Gyurcsány Ferenc ellen egy tanulmány nyilvánosságra hozása érdekében

D. B.: Közérdekű adatként kértük a Miniszterelnöki Hivataltól, hogy bocsássák a rendelkezésünkre, illetve a hozzák nyilvánosságra azt a tanulmányt, amely a gyülekezési jog vizsgálatáról készült az őszi események után. A tanulmányt, melyet Ádám Antal nyugalmazott alkotmánybíró, Bán Tamás, az Alkotmánybíróság korábbi főtanácsadója és Tölgyessy Péter alkotmányjogász készített, nem kaphattuk meg, holott annak egyes megállapításait a Gönczöl-bizottság többször is hosszasan idézi. A TASZ, mint civil szervezet a közérdekű adat megtagadása miatt indított pert a miniszterelnök ellen, ugyanis valószínű, hogy a kormány erre, a Tölgyessy-bizottság titokban tartott szövegére való hivatkozással próbálja majd meg módosíttatni az országgyűléssel a gyülekezési törvényt. A Gönczöl-bizottság interpretációjából különben az látszik, hogy a módosítás lehetővé tenné a spontán gyülekezést is, vagyis nem kötnék ki, hogy három nappal a rendezvény előtt engedélyt kell kérni a rendőrségtől a megtartására. Ezzel a módosítási javaslattal egyetértünk, ugyanis a rendszerváltás óta egyértelműen bebizonyosodott, hogy a „72 órás szabály” megkövetelése nem mindig életszerű.

Pelle János