Topolánszky Ákos elmondta, hogy a NBH vezetője a régi kapcsolatukra való tekintettel barátságosan üdvözölte és arra kérte, vonja vissza a hvg.hu-n megjelent interjúja "hazugságait". Amikor ezt megtagadta, és változatlanul vállalta szavait, a tárca nélküli miniszter kilátásba helyezte, hogy ha nem tartja a száját, három éve őrzött kompromittáló dokumentumokat hoz nyilvánosságra róla: a világ elé tárja a Gyermek- Ifjúsági és Sportminisztériumban Topolánszky által aláírt útiköltség-bizonylatokat és telefonszámlákat. Szót ejtett Szilvásy egy közelebbről meg nem nevezett alapítványról is, ahonnan milliókat sikkasztottak el, amelynél „fel lehet vetni a felelősség kérdését”. Szó szerint persze Topolánszky sem tudta idézni a titokminiszter minden szavát, de szerinte a hívás üzenete egyértelmű volt: fenyegetés és nyomásgyakorlás. Ezért kérte a nyilvánosság előtt Topolánszky Ákos, hogy az NBH hozza nyilvánosságra a beszélgetésről készült felvételt, amely bizonyítékul szolgálhat.

A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok neve elhallgatását kérő tisztviselője viszont azt állította az MTI-nek, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal, illetve a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat nem vette fel a szóban forgó telefonbeszélgetést, erre ugyanis sem oka, sem törvényes lehetősége nem volt. Ezek szerint az NBH-t felügyelő miniszter beszélgetéseit nem dokumentálják. „A hatályos törvény precízen és szigorúan meghatározza, hogy ilyen rögzítés, amely külső engedélyhez kötött, milyen, a nemzetbiztonságot fenyegető esetekben lehetséges” - állította az anonim illetékes az MTI-nek. Igaz, a fennálló szigorúan vett adatvédelmi szabályok értelmében valóban nem lehetne rögzíteni „normális esetben” a telefonbeszélgetéseket, csak akkor, ha erre előzőleg felhívják a beszélgetőpartner figyelmét. Felmerülhet persze, hogy miként állapítják, van-e nemzetbiztonsági kockázat, ha nem annak alapján, hogy meghallgatják a beszélgetéseket.

Pelle János