© MTI

Székely Tamás: Megnyugodtak a kedélyek, a Hankook – ígérete szerint - végre asztalhoz ül velünk, hogy megköthessük a régóta esedékes kollektív szerződést. A helyi szakszervezeti vezetők azonban még nem érzik magukat teljesen biztonságban, jelezték, csak akkor lépnek a nyilvánosság elé, s fedik fel kilétüket, ha már előrehaladott szakaszba jutottak a kollektív szerződésről szóló tárgyalások.. Mint ismeretes, a cég vezetése nem nyugodott bele a Fővárosi Bíróság kilenc hónapja hozott ítéletébe, amely megerősítette: a szakszervezet törvényesen képviselheti a Hankook munkavállalóit a cég vezetőivel szemben. Megfellebbezték az ítéletet. Interpretációjuk szerint „a bíróság anélkül vette nyilvántartásba az új szervezeti egységet, hogy annak vezető tisztségviselőjét, illetve a képviseleti jogosultságot megjelölte volna.” A Fővárosi Ítélőtábla visszautasította a Hankook fellebbezését, mondván, hogy nem illetékes beleszólni a szakszervezet ügyeibe.

Székely Tamás

Sz.T: A mi jogi felfogásunk szerint a Hankooknál alakult szakszervezet „származtatott jogi személyiség”. Vagyis a VDSZ anyaszervezetként funkcionál, és független tagszervezete, mint a Dunaújvárosi Gumigyártók Szakszervezete működik a dunaújvárosi gyárban. Ez azért fontos, mert a VDSZ mindenkori elnöke és alelnöke jogosult lesz képviselni a gumigyári munkásokat, így a dunaújvárosi dolgozók helyi képviselői kevésbé lehetnek kitéve esetleges retorzióknak.

A szakszervezet a kollektív szerződésben szabályozná többek között a túlórákat, a műszakpótlékokat és a béren kívüli juttatásokat. Több mint ezer dolgozóról van szó, beleértve azokat is, akiket a Hankook a különböző munkaerő kölcsönző cégektől vesz igénybe. A VDSZ ezeket a kiszolgáltatott helyzetben lévő munkavállalókat is igyekszik képviselni.

Nemcsak a hiányzó kollektív szerződésről szeretnénk megállapodni, hanem a szakszervezet működéséről is. Szorgalmazzuk, hogy legyen a szakszervezeti tisztségviselőnek irodája a gyárban, számítógéppel és internet hozzáféréssel. A gyár területén legyenek információs táblák, melyeken keresztül eljutnak a szakszervezet közleményei a dolgozókhoz. Más üzemekben, ahol a VDSZ működik, mindezt megkapjuk.

hvg.hu: Megoldódhat a műszakbeosztás régóta húzódó problémája is?

SzT.: A Hankooknál is megpróbálkoztak a hat plusz kettes munkarend bevezetésével, melyet sok cég alkalmaz Ázsiában. (hét hat napján végzett hosszú műszakok után jár két szabadnap) Egy ilyen munkarendnek súlyos következményei lehetnek, ott, ahol nincs kollektív szerződés. A munkavállalók ugyanis gyorsan elérik azt a maximált túlórát, melyet a magyar Munka Törvénykönyve még elfogadhatónak tart. Az Országos Munkaügyi Felügyelet ebben az ügyben vizsgálódott is a Hankooknál, és számos hiányosságot tárt fel. A szakszervezet nyomására augusztusban módosították a munkarendet, és Dunaújvárosban megszűnt a hat plusz kettes rendszer. Most öt plusz kettes munkarendben dolgoznak a gumigyártók. Ugyanakkor a túlórákkal még mindig vannak gondok, erről a szakszervezetnek tárgyalnia kell a cég vezetőivel.

hvg.hu: Javultak a fizetések? Amikor utoljára beszéltünk, a havi bruttó 120 ezer forint volt...

Sz.T.: . Annyi ma is. Nettó bérük mindenképpen százezer forint alatt marad. Ez a jövedelem alacsony, amit csak részben kompenzálnak bizonyos természetbeni juttatások, így a meleg étkezés, illetve a munkába járáshoz vállalati buszok ingyenes igénybe vétele. Elértük, hogy azok a dolgozók is megkapják az albérleti támogatást, akik nem a Hankook munkásszállásán laknak.

Az indítás felhőtlen pillanatai. Konfrontáció után most szándék a megegyezésre. © MTI

SzT. : Nem. A gumigyár zöldmezős beruházásként épült, olyan berendezéseket, illetve technológiát használt, melyet nem lehet egyik napról a másikra ugyanúgy átvinni egy másik országba, mint mondjuk egy varrodát. Egyébként félreértés ne essék: a VDSZ egyetértett új munkahelyek létesítésével, így a Hankook letelepülésével is, még ha ezért valóban jelentős munkahelyteremtő támogatást vehetett is igénybe.

hvg.hu: Kaptak-e kormányzati támogatást a munkaügyi vitában?

SzT: A Munkaügyi Minisztériumtól több esetben is kaptunk segítséget. Lamperth Mónika miniszter 2007 őszén úgy döntött, hogy egy 143 milliós támogatást visszatart, nem utal át a Hankooknak, mindaddig, ameddig a munkaügyi viszonyokat nem rendezi. Ez is közrejátszott abban, hogy a koreai tulajdonosok az utóbbi időben kezdik felismerni, hogy a kollektív szerződés megkötése az ő érdekük is. Példájuk tanulságos lehet a Gyöngyösre települő indiai gumiabrocs-gyár, a TATA , illetve a Komárom megyei Környén megtelepülő japán Bridgestone számára is.

hvg.hu: A gyár körüli történések, amióta 2005-ben Kóka János bejelentette a gazdaság fellendítésében szerephez jutó koreai vállalat érkezését, túlságosan átpolitizálódtak. Erre mennyire voltak felkészülve?

Sz.T. : Szakszervezetünk szerette volna távol tartani a gumigyártók problémáitól azt a politikai hisztériát, ami rátelepedett az utóbbi években. Nem a befektetőt idehozó, a neki támogatást szerző Kóka János tehet arról, hogy a Hankook vezetése így állt a dolgozók érdekképviselethez. Mi tudtuk, hogy ázsiai tőkének milyen a viszonya a szakszervezetekhez, hiszen hallottunk a cég koreai gyáraiban érvényesülő munkaadó-munkavállaló viszonyról. Erre a VDSZ fel volt készülve, ennek tulajdonítható, hogy nem voltunk hajlandók megnevezni a gyárban dolgozó aktivistáinkat. Eddig követett taktikánkat igazolták az események, ezzel együtt nincs okunk arra, hogy átütő sikerként értékeljük a legutóbbi ítéletet. Munkánk java még hátravan.

Pelle János