Megtörtént – a szombati országos választmányi ülésen  – a belső kiegyezés a szocialista vezetők között a kormányfő-jelölt személyéről. Az elmúlt hónapokban a széteséshez közeli állapotba jutott párt rövid időre föllélegezhet: Mesterházy Attila frakcióvezető személyében úgy sikerült konszenzusos jelöltet találniuk, hogy a felső pártarisztokráciának nem kellett szembenéznie az elmúlt időszakban elkövetett hibákkal. Szili Katalinon és maroknyi követőjén kívül senki sem követeli hangosan a gyurcsányizmussal való végleges szakítást – a kiegyezésnek ez lehet az ára.

Ez pedig a Gyurcsány Ferenc húzásait gyakorlatilag viták nélkül elfogadó elnökség sikere. Mesterházy jelölésével marad helyén Lendvai Ildikó pártelnök, hiába illant el közben a Gyurcsány után a pártot megszemélyesítő „trojka” politikai tőkéje és csappant meg a pártelnök presztízse: Lendvai eddig is első számú egyengetője volt Mesterházy politikai pályájának, és a kettejük közötti munkamegosztás lehet a választási kampány legfontosabb személyi kombinációja.

Kiss Péter. Lendvai Ildikó, Szekeres Imre és Mesterházy Attila © MTI

Lendvai valószínűleg pajzsként védi majd a miniszterelnök-jelöltet, a belpolitikában reaktivált Kovács László pedig – biztos listás befutó helyén – a 2002-es kampányban megismert harcos erényeit csillogtatja majd. Az MSZP megpróbálja ledolgozni hitelességi deficitjét, legfontosabb célként pedig a kétharmados jobboldali mandátumszerzés megakadályozásáért küzd – amitől a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint napról-napra távolodik.

Nem tudni, milyen magán- és csoportalkukat kötöttek egymással a szocialisták a színfalak mögött, és ki viszi át a pártot a „túlsó partra”. A listás helyekért való tülekedés tovább erodálta őket: az MSZP azért fizet majd jövőre nagy árat, mert nem akarta észrevenni, hogy hosszú idő óta rossz a kormányzati ciklus megítélése, a gazdaság évek óta süllyed, a munkanélküliség rohamtempóban nő, az életszínvonal rogyadozik, a párt pedig a kormányrúd mellett halandzsázik.

Úgy tűnik, a tagságot majd csak a várható hatalmas választási vereség fogja kijózanítani, és a pártban lévő különböző irányzatok hívei – közte a szociáldemokraták, a liberálisok, a népi szocialisták – akár búcsút is mondhatnak az MSZP-nek, hogy külön úton indulhassanak el. És hogy mikor lesz megint kormányzóképes erő a baloldalon? Nem mernék jóslásokba bocsátkozni.

Dalmáth Lajos