Mennyire téma hazánkban a hatalomgyakorló (vagy arra pályázó) közemberek intim szférája? Gyors sajtókutakodás eredménye arról tanúskodik: jóval kevésbé, mint Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban. Például Berlusconi olasz miniszterelnök prosti-botrányától hetekig zengett a főáramú média. Sarkozy elnök feleségének aktfotójáról úgyszintén. Barack Obama pedig – feltételezhetően politikai lejáratását célzó - részben szexuális tartalmú , durva vádak célpontja lett.

Ehhez képest a magyar politikusok családi titkainak bolygatása szinte tabujellegűnek látszik. Fél kezünkön össze tudjuk számolni az idevágó honi skandalumokat. Mellesleg ezek sem emblematikus csúcsvezetőkkel, hanem másodvonalbeli, netán pályájuk zenitjén rég túl lévő figurákkal történtek. Minap egy országos szinten nem túl ismert helyi Fidesz-politikus vált rosszízű tréfa áldozatává. Kevéssé valószínű amúgy, hogy politikai okokból tették volna fotóját – hamis információk kíséretében – egy társkereső oldalra. Ugyanis mindez tavaly tavasszal történt, de idáig nem értesült róla a média. Holott logikus: amennyiben tudatos, rosszhiszemű manipuláció áll a háttérben, a szálak mozgatójának a minél nagyobb hírverés lenne érdeke.

Ráadásul nem is valószínű, hogy különösebb egzisztenciális bántódása lett volna ebből Szakács Imre közgyűlési elnöknek. Gondja ebből még azoknak sem lett, akiknél a gyanú alapos volt. Deutsch Tamásnak sportminiszterként semmiféle komoly belpolitikai hátránya nem származott abból, hogy házasságon kívül született gyereke. Ahogy válásai sem rendítették meg plitikai karrierjét. Mi több, intim titkairól is szóló – bigott keresztény oldalon megütközést keltő – életrajzi jellegű Playboy-interjújának egyes részleteit a Fidesz-honlapon is leközölték. Jakab István is simán túlélte a válása körül támadt bulvárcirkuszt. Ha az MDF nem jut be az Országházba, annak biztos nem az lesz oka, hogy a párt elnöknője a Blikk szerint egy meleg-klubban találkozott egyik volt kisgazda szövetségesével. Szoclib politikusok közül többek között Kovács László egykori szocialista pártelnök-miniszter szeretőjét mutatta fel a bulvármédia skalpkénti. 

Az el Pais spanyol lap tavaly júniusi leleplezése. Berlusconi szardíniai villájában nudista szeanszot tartott öt lány és az akkori cseh kormányfő, Topolanek társaságában.

Természetesen érdekesebb, ha konzervatív, tehát elvileg hagyománytisztelő és hívő politikust találnak nehezen kimagyarázható szexuális, illetve „meleg” helyzetben. Liberális szabadgondolkodóként vagy ateista baloldaliként ismert közszereplőt nemigen rendít meg, amennyiben a hivatalos párkapcsolatán kívüli viszonyba bonyolódik. A megengedőbb, a szexet magánügynek tartó világi szemlélet alapján a félrelépő házastárs kizárólag családtagjainak tartozik erről számadással, a párttagságnak és választóinak nem. Szabadelvű művészek, értelmiségiek közül sokan élnek nyitott házasságban, melynek lényege, hogy a felek kölcsönösen tolerálják egymás alkalmi kalandjait. 

Viszont nyugaton – főleg Amerikában - a konzervatív vezetők nem ússzák meg ennyivel, mint nálunk. Amennyiben kipattan a titkolt affér, tisztségükről gyakran lemondani kényszerülnek, de legalábbis hatalmas botrány elé néznek. Különösen igaz ez, ha az átlagostól eltérő szexuális preferenciákról van szó. Így a nemi felfogását, identitását illetve   világnézetét összeegyeztetni képtelen tengerentúli politikus az előbbi elkonspirálására kényszerül. Ahogy egy nemrég készült dokumentumfilm kritikusa fogalmaz: „Nappal a homoszexuálisok jogai ellen szavaznak, mint képviselők, este pedig meleg életstílusban élnek.” Az USA-ban ma szinte elképzelhetetlen, hogy meleg elnök legyen. De elvált, „házasságtörő”, Isten létében kételkedő személy sem igen pályázhat eséllyel a Fehér Házra. Ahogy a kormányzó- és szenátorjelöltek oroszlánrészétől is elvárják, hogy megfeleljenek a vallásos családképnek.

Magyarországon ugyan még nem volt másságát nyíltan felvállaló jobboldali vezető, de – fentiek alapján – joggal prognosztizálhatjuk: egy meleg konzervatív nem részesülne nálunk olyan kiközösítésben, mint az Egyesült Államok republikánusainál. Miért van így? Hazánk szinte mindenben lemaradt az USA-hoz képest. Viszont egyben nem: a szekularizáció a felemás polgárosodásunk legsikeresebb projektje. Míg állam és egyház formai szétválasztásával Amerikában csak jogilag ment végbe a világiasítás, nálunk társadalmilag is. Magánéleti dolgokban még a mérsékelt jobboldalon sem a dogmák határozzák meg az álláspontot. E tekintetben hagyományaikat pragmatikusan, fontolva tisztelik. S remélhetőleg későbbiekben sem a vallási alapú szexuális paranoiában kívánjuk utolérni a lehetőségek hazáját.

Papp László Tamás