Pelle János
Pelle János
Tetszett a cikk?

A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ) élesen ellenzi, ahogy az Orbán-kormány saját képére szabja a közszférát. Fehér József, az MKKSZ főtitkára bejelentette: az Alkotmánybírósághoz fordultak a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény azon rendelkezései miatt, amelyek az indoklás nélküli felmondásra, illetve a két hónapos felmondási időre vonatkoznak. Mind a 680 ezer közalkalmazottat érinti az a törvénymódosítás, amely augusztus elsejétől a két hónapon felüli, a két millió forintot meghaladó végkielégítések 98 százalékos megadóztatását írja elő. Érlelődik a szakszervezetek és a kormány közötti konfrontáció.

hvg,hu: Számítottak a köztisztviselői törvény ilyen drasztikus és gyors módosítására?

Fehér József: Őszintén szólva nem. Az új parlament már az első napokban módosította az alkotmányt, ami lehetővé tette, hogy a kormány irányítása alá tartozó költségvetési szervek tevékenységét szabályozó új törvényeket alkosson. Pár nappal később a palament módosította a köztisztviselői törvényt. A köztisztviselők nyílt pályáztatását és a szükséges közigazgatási versenyvizsgát eltörölte. Az említett két jogszabály azt célozta, hogy a munkáltató ne szubjektív döntések alapján vegyen fel új embereket egy-egy meghirdetett állásba. Eddig a kinevezéshez nem volt elegendő a felsőfokú végzettség, szakvizsgákra is szükség volt.

hvg.hu: A kormány nyilván szabadulni akart a kötöttségektől, lehetővé akarta tenni, hogy kádereit a közszférában gyorsan, hosszadalmas jogi procedúrák nélkül helyezze ki.

F.J.: Május közepén már gyanakodtunk, hogy erre készülnek. Aztán a hó végén a parlament honlapján megjelent a kormánytisztviselők jogállásáról szóló T 45-ös szám alatt beterjesztett törvény, melyet megdöbbenéssel olvastunk.

Fehér József
www.kozigkar.hu

A törvényt három képviselő indítványa alapján terjesztették be. Ám ilyen nagy volumenű, sok tízezer ember egzisztenciáját érintő „jogállástörvényt” nem így szoktak beterjeszteni, erre még nem volt példa az elmúlt húsz év jogalkotásának történetében. A javaslat rendkívüli gyorsasággal került bele a parlamenti darálóba, mire felocsúdtunk, már meg is tárgyalták a bizottsági üléseken, és általános vitára alkalmasnak találták.

Egyes bizottsági ülésekre az érdekvédőket is elhívták, például a foglalkoztatási bizottság ülésén részt vettem és felszólaltam. Elmondtam, hogy a törvényre valójában nincs szükség. A hivatalos indoklás szerint azért készítették, hogy „gyorsan és olcsón” lehessen megszabadulni az alkalmatlan köztisztviselőktől. Ám az „alkalmatlanság”’ messzemenően szubjektív fogalom, pontosabban aligha áll, amennyiben a köztisztviselőt a három évenként esedékes minősítésen illetve teljesítményértékelésen megfelelőnek találták. Teljes abszurdum, hogy ha egy köztisztviselőt az értékeléseken kiválónak minősítettek, és meg is jutalmaztak a munkájáért, azt egy másik kormány alatt alkalmatlanságra hivatkozva kirúgják.

Nem állítom, hogy az a hatvanötezer kormánytisztviselő, akit az új vezetés „örökölt”, egytől egyig kifogástalanul végezte a munkáját. De őket az előző évek teljesítménye alapján kellene minősíteni, nem pedig a vezetés által felállított szubjektív kritériumok alapján. A mostani törvény legfőbb célja, hogy nagyarányú cserét hajtson végre a köztisztviselői karban, mégpedig a szakmai kritériumok mellőzésével, illetve háttérbe szorításával.

hvg.hu: A két hónapos fizetést illetve a kétmillió forintot meghaladó végkielégítések 98 százalékos megadóztatásához is szükség van az alkotmány módosítására.

F.J. : Nincsenek kétségeim, a parlament nyári ülésszakán ez is megtörténik, és ez a törvény is életbe lép augusztus elején. Erre utal, hogy a kormány már ezen a héten a parlament elé terjeszti a törvényszöveget, melyet egyelőre még a társadalmi partnerek, illetve szakszervezetek közül senki sem látott, nem fűzött hozzá észrevételeket. De a „végkielégítési törvény” 650 ezer munkavállalót érint majd, nemcsak a kormánytisztviselőket. Pillanatnyilag még vannak jogszabályok, melyek megkötik a kormány kezét: ilyen például a hátrányos megkülönböztetés tilalma. Rövidesen ezt is ki fogják iktatni, s nem lesz akadálya a közszféra további megsarcolásának. Persze, a mostani kormány csak azt folytatja, amit az elődei elkezdtek. Ez a tendencia 2006 óta érvényesül Magyarországon, és annak köszönhető, hogy egy igen befolyásos vállalkozói lobbi, melynek Demján Sándor az egyik vezéralakja, uralja a magyar közigazgatást, és befolyásolja a kormányzati politikát.

[[ Oldaltörés (Folytatás) ]]

hvg.hu: Nem tudom, van-e ekkora hatalma Demjánnak, másrészt az EU más országaiban is többek között a közszféra rovására próbálják helyzetbe hozni a versenyszférát, a vállalkozókat. Ám a közszféra lesoványításának kétségtelenül komoly szociális következményei lehetnek.

F.J.: 1995 óta gyűjtöm az erre vonatkozó, nyilvános adatbázisokban megtalálható adatokat. A magyar közigazgatásban, ahol az átlaglétszám 105-110 ezer fő, 1995 és 2007 között 47-48 ezer álláshelyet szüntettek meg. A közszférában 2003-ban és 2006-ban is voltak nagyarányú elbocsátások, egyedül 2006-ban 12 ezer embert tettek utcára két hét leforgása alatt. Nemcsak az elbocsátások miatt számoltak fel munkahelyeket, de amiatt is, hogy a tisztviselők nyugdíjba vonultak, és az álláshelyeiket nem töltötték be. Sokan pedig önként távoztak. Az elbocsátott köztisztviselőknek eddig csak mintegy harmada jelent meg állástalanként a munkaerőpiacon, kért segítséget a munkaügyi központok diplomás munkaközvetítő irodáitól. A többiek a kapcsolataik révén el tudtak helyezkedni.

hvg.hu: Önök bejelentették, az Alkotmánybírósághoz fordultak. Mit szólt ehhez Navracsics Tibor, a felelős miniszter?

F.J.: Szakszervezetünk azt teszi, ami normális jogállamban természetes. Navracsics Tibor ezt tudomásul vette. Sólyom László köztársasági elnök az Országgyűlésnek küldött levelében, mellyel a köztisztviselői törvény visszaküldte, jelezte, hogy ő azért nem kért normakontrollt, mert az Alkotmánybíróság állásfoglalásai ebben az ügyben nem voltak egységesek. 1999-ben úgy vélekedtek az alkotmánybírák, hogy „a szabad felmondás joga minden munkáltatót és munkavállalót megillet”. Ugyanakkor 2003-ban úgy döntöttek, hogy „a közszféra zárt rendszerével ellentétes lenne, hogy ha a közszolgálat munkáltatói számára korlátozás nélkül biztosítanák az indoklás nélküli felmondás jogát”. Az utóbbi álláspont felé hajlik egyébként az európai Munkajogi Charta, illetve az Európai Unió és az ILO, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet is. Mindennek alapján számítunk rá, hogy az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezi majd a köztisztviselők elbocsátását indoklás nélkül lehetővé tevő törvényt.

hvg.hu: Ha mégsem, készülnek valamilyen tiltakozó akcióra?

F.J.: Szakszervezetünk meg fogja kérdezni az érintett munkavállalókat, illetve az őket képviselő szervezeteket, hogy ha a helyzet nem változik, milyen módon akarják kifejezni elégedetlenségüket. Tüntetésre, demonstrációra is sor kerülhet. Készek vagyunk szembeszállni a kormányzat hangulatkeltésével, a közigazgatás lejáratásával, mely már jó ideje tart. Ez a tendencia 2006 szeptemberétől különösen felerősödött, amikor a Miniszterelnöki Hivatal nagyalakú fizetett hirdetésekben uszított a köztisztviselők ellen. Már most látható, hogy a Fidesz ott folytatja, ahol az MSZP abbahagyta. Nem fogadjuk el az új köztisztviselői törvényt, három lényeges okból. Egyrészt azért, mert diszkriminatív. Másrészt nemzetközi jogi normákat sért, és a magyar alkotmányosság próbáját sem állja ki. Végül: szétzilálja a magyar közigazgatást, és ellehetetlenít számos felkészült szakembert.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!