Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"764eb13c-0d18-4b92-badf-e6f50eec05e0","c_author":"HVG","category":"gazdasag","description":"Előző évi eredményének közel negyedét osztja szét a részvénytulajdonosok között a pénzintézet, egy részét már meg is kapták.","shortLead":"Előző évi eredményének közel negyedét osztja szét a részvénytulajdonosok között a pénzintézet, egy részét már meg is...","id":"20250402_mbh-bank-osztalek-tozsde-meszaros-bankja-kkv-vallalkozas","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/764eb13c-0d18-4b92-badf-e6f50eec05e0.jpg","index":0,"item":"f0b8bf1d-3580-42d0-a682-6005a8a34a02","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250402_mbh-bank-osztalek-tozsde-meszaros-bankja-kkv-vallalkozas","timestamp":"2025. április. 02. 12:13","title":"Közel 37 milliárdos osztalékot fizet Mészáros bankja","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"a49de913-ab8c-4165-87f1-25c7d2bd205a","c_author":"Szentirmai Áron","category":"elet","description":"A pilóták „gyógyszerezését” a nácik kezdték el. Ők metamfetamint használtak, amit hatékonysága miatt más országok is átvettek, de rövid időn belül leváltották egy kevésbé addiktív és veszélyes drogra – igaz, ennek is megvannak a maga mellékhatásai.","shortLead":"A pilóták „gyógyszerezését” a nácik kezdték el. Ők metamfetamint használtak, amit hatékonysága miatt más országok is...","id":"20250402_modafinil-hatasa-ezt-szedik-a-vadaszpilotak-hogy-ebren-maradjanak","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/a49de913-ab8c-4165-87f1-25c7d2bd205a.jpg","index":0,"item":"4801a42b-6b4a-4586-9c3d-7b5827e04818","keywords":null,"link":"/elet/20250402_modafinil-hatasa-ezt-szedik-a-vadaszpilotak-hogy-ebren-maradjanak","timestamp":"2025. április. 02. 06:01","title":"Ezt szedik a vadászpilóták, hogy ébren maradjanak","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"272b5397-be53-4ba3-895a-7968ecc2e8d6","c_author":"HVG","category":"gazdasag","description":"A szaktárca szerint az állam finanszírozása stabil, szó sincs egyszeri 10 milliárd eurónyi hitelfelvételről.","shortLead":"A szaktárca szerint az állam finanszírozása stabil, szó sincs egyszeri 10 milliárd eurónyi hitelfelvételről.","id":"20250403_Az-NGM-nyilatkozott-akar-e-a-kormany-10-milliard-euronyi-hitelt-felvenni","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/272b5397-be53-4ba3-895a-7968ecc2e8d6.jpg","index":0,"item":"1c2275ff-2a4a-4b68-bb88-1e18deeab5d7","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250403_Az-NGM-nyilatkozott-akar-e-a-kormany-10-milliard-euronyi-hitelt-felvenni","timestamp":"2025. április. 03. 11:38","title":"Az NGM nyilatkozott arról, hogy akar-e a kormány 10 milliárd eurónyi hitelt felvenni","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"21c9505a-9f1f-4465-b427-a7cef5860114","c_author":"hvg.hu","category":"itthon","description":"Két év próbára bocsátották.","shortLead":"Két év próbára bocsátották.","id":"20250402_birosag-itelet-probara-bocsatas-gyermekotthon-bombariado","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/21c9505a-9f1f-4465-b427-a7cef5860114.jpg","index":0,"item":"df97315d-65c7-49ff-b362-fc72d60e8e12","keywords":null,"link":"/itthon/20250402_birosag-itelet-probara-bocsatas-gyermekotthon-bombariado","timestamp":"2025. április. 02. 10:04","title":"Bűnösnek találta a bíróság a 16 éves lányt, aki bombariadóval ijesztett rá két gyermekotthonra","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"4b741dd1-29d6-4172-af72-78edac87aa9b","c_author":"Domány András","category":"itthon","description":"Marad az, hogy „az anya nő, az apa férfi”, de nem indokolták meg, miért törlik az eredeti javaslatot.","shortLead":"Marad az, hogy „az anya nő, az apa férfi”, de nem indokolták meg, miért törlik az eredeti javaslatot.","id":"20250403_torvenyalkotasi-bizottsag-teremtes-sorrendje-identitasvedelem-veszelyhelyzet","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/4b741dd1-29d6-4172-af72-78edac87aa9b.jpg","index":0,"item":"11b2eb8b-1bc4-426c-bbba-8e8c5c34e99d","keywords":null,"link":"/itthon/20250403_torvenyalkotasi-bizottsag-teremtes-sorrendje-identitasvedelem-veszelyhelyzet","timestamp":"2025. április. 03. 14:55","title":"A Törvényalkotási Bizottság megszavazta: mégsem „a teremtés sorrendje” érvényesül az Alaptörvényben","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"424784c1-488d-4955-ae0c-43a6537811cb","c_author":"hvg.hu","category":"itthon","description":"Az izraeli sajtó szerint a miniszterelnököt és feleségét katonai tiszteletadással fogadták.","shortLead":"Az izraeli sajtó szerint a miniszterelnököt és feleségét katonai tiszteletadással fogadták.","id":"20250403_benjamin-netanjahu-izraeli-miniszterelnok-budapest-hivatalos-latogatas","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/424784c1-488d-4955-ae0c-43a6537811cb.jpg","index":0,"item":"56cc8478-bee5-495c-a514-10e69ecc2e07","keywords":null,"link":"/itthon/20250403_benjamin-netanjahu-izraeli-miniszterelnok-budapest-hivatalos-latogatas","timestamp":"2025. április. 03. 06:37","title":"Megérkezett Budapestre Netanjahu","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"876a56c2-9465-45d2-9ced-c9e6bc2ce92e","c_author":"HVG","category":"gazdasag","description":"Megfigyelési övezeteket jelöltek ki, behozatali tilalmat, szigorított ellenőrzést vezettek be az osztrák hatóságok a szlovákiai és magyarországi ragadós száj- és körömfájásos esetek miatt.","shortLead":"Megfigyelési övezeteket jelöltek ki, behozatali tilalmat, szigorított ellenőrzést vezettek be az osztrák hatóságok...","id":"20250402_ragados-szaj-es-koromfajas-ausztria-ovintezkedesek-burgenland-allattartas-allategeszsegugy","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/876a56c2-9465-45d2-9ced-c9e6bc2ce92e.jpg","index":0,"item":"08daf225-167e-439d-b3fc-735df3c27000","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250402_ragados-szaj-es-koromfajas-ausztria-ovintezkedesek-burgenland-allattartas-allategeszsegugy","timestamp":"2025. április. 02. 08:18","title":"Bekeményít Ausztria a határok mentén a száj- és körömfájás miatt","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"876a56c2-9465-45d2-9ced-c9e6bc2ce92e","c_author":"hvg.hu","category":"gazdasag","description":"Több településen is felmerült a gyanú.","shortLead":"Több településen is felmerült a gyanú.","id":"20250402_szaj-es-koromfajas-magyar-szlovak-hatar-dunakiliti-darnozseli-tunetek","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/876a56c2-9465-45d2-9ced-c9e6bc2ce92e.jpg","index":0,"item":"f7a79205-f4a9-444f-b6b8-90f7285a62aa","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250402_szaj-es-koromfajas-magyar-szlovak-hatar-dunakiliti-darnozseli-tunetek","timestamp":"2025. április. 02. 07:59","title":"Tovább terjed a száj- és körömfájás, már a magyar határt is elérhette","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
Európa sohasem volt egységes, és a kulturális különbségek a házasságban is előjöttek. Mit rontottunk el?
Az emberek túlnyomó többsége meg van arról győződve, hogy házassága, amit éppen most kíván megkötni, boldog lesz. Mégis a házasságok többsége – a pszichológiai és a kulturális „inkompatibilitás” miatt – néhány éven belül felbomlik. Amikor szembesülünk barátaink válási szándékával, első reakciónk: „nem voltatok egymáshoz valók”. A várható konfliktusokat azonban – induláskor – elfedte a közös jövőt tervezgető szerelem. Ám a rendre előbukkanó válságok hatására a problémák egyre erősödnek, és a felek egyszer csak rádöbbennek: kapcsolatuk menthetetlen. Azt gondolnánk, ilyen hibákat az államok nem követnek el. Az évekig tartó tárgyalások, a sok egyeztetés, a háttéralkuk sora, és a döntést szentesítő népszavazás, józan mérlegelést sejtet. Ám most, hogy Európa, a legkülönbözőbb területen előbukkanó problémák – a görög csőd, az angolok kilépési és a többek „válási” szándékai, a menekültválság stb. – miatt a válás küszöbére érkezett, már nem is az a kérdés, mit rontottunk el, hanem hogy miért követtünk el hibák egész sorát.
Bár a kudarcok okaként problémák tömegét emlegetik, a valóságban egy nehezen észrevehető, rejtett tényező idézte azt elő: a konfliktusok gyökere, hogy Európa – szemben a felületes megítéléssel – nem földrajzi hely, hanem politikai modell. Európa nem egy geográfiailag egybefüggő térség, inkább hosszú történelmi fejlődés során kiformálódott – sokáig csak rá jellemző – sajátos intézményi rendszer: a hatalommegosztás, a piacgazdaság, a magánvállalkozások, a liberális demokrácia, a felelős kormányzás, az átlátható és ellenőrizhető vezetés, a vélemény- és szólásszabadság és a rendkívül széles egyéni jogok. Ebből a szemszögből van „Európa” a kontinensünkön kívül is (pl. USA, Kanada vagy Ausztrália) és vannak kontinensünknek – intézményi értelemben – „ázsiai”, sőt „afrikai” térségei. Sőt, problémáink döntően abból fakadnak, hogy a legtöbb országban, szinte minden utcában – egymást átfedve – találhatók „európai”, „ázsiai” és „afrikai” közösségek.
Az Európa-modell az elmúlt ezer év során, fokozatosan formálódott a siker általánosan elfogadott mintájává. A versenykövetelményt és teljesítménykényszert támasztó, egyben szolidaritást és felemelkedést kínáló modellje a 20. század második felében nyerte el végleges formáját. Ezt az „alapértelmezett” mintát vették át a diktatúrákból felszabaduló országok: előbb a mediterránok, Portugália, Spanyolország, és Görögország, majd a nagy rendszerváltások során kelet- és közép-európaiak. A csatlakozók és a befogadók egyaránt úgy hitték: a sikerhez elegendő a történelmileg hatékony intézmények bevezetése. A 21. századba átlépve azonban világossá vált: a jogi és intézményi szerkezet átvétele szükséges, de nem elégséges a sikerhez. Legalább ilyen fontos a polgárok bizalma intézményeikben és egymás iránt. Ezeket a tényezőket sokáig eleve adottnak tekintették, de az előbukkanó válságok azt mutatják, ez egyáltalán nincs így.
Az intézmények eltérő hatékonyságának okait kutatva két – többnyire a figyelmen kívül hagyott – tényező hatása bukkant elő: az intézményi minőség és a bizalom általános mértékének különbsége Európa térségei között. Európa – a többi civilizációtól megkülönböztető – „találmánya” az intézményes hatalommegosztás, illetve ennek megtestesítője, a parlament. A sokak számára modellt kínáló angol parlament a 13. század elején alakult meg, de már előtte, másutt – Spanyolországban – is létrejött az uralkodó és alattvalói közötti hatalommegosztást szabályozó intézmény. Ám a kutatások kiderítették, nem egyszerűen a parlamentek „felbukkanása”, hanem működésük gyakorisága – az ún. parlamenti aktivitási index (PAI) – a legfontosabb mutatója a hatalommegosztás mértékének. Az összehasonlító elemzések jellegzetes képet rajzoltak fel: a PAI a 12. és a 18. század között magas volt Észak- és Nyugat-Európában, közepes a német területeken, alacsony és csökkenő Dél-Európában, és nagyon ritka Kelet-Európában.
Ez a történelmi trend magyarázza Európa különböző térségeinek eltérő történelmi pályáját. Az új kutatások tehát részben tovább finomították Szűcs Jenő Európa három – a „nyugat”, a „kelet” és a kettő között átmenetet jelentő „közép” – történelmi régiójára építő modelljét. Sajátos utat követett az északi és az nyugati térség (Skandinávia és Nyugat-Európa). Egyéni pályán haladt a kontinens „déli” - mediterrán – fele. Ezektől eltérő politikai trend mozgatta Közép-, Kelet-Európát, és ettől is különböző, a Szibériáig terjedő keleti térségek – a szétesett Szovjetunó keleti utódállamainak – fejlődési mintája. E történelmi és regionális különbségek nem pusztán elméletileg érdekesek: ezek határozták meg, miként reagáltak és reagálnak ma is az egyes országok a rendszeresen bekövetkező történelmi válságokra. (Pl. a 14. századi pestisjárványokat követően a munkaerő szűkösségére, majd a felvilágosodásra, azután a 18. század ipari és a 19. század társadalmi forradalmaira.)
A 20. század második felének gyors fejlődése részben elfedte ezeket a különbségeket. Ezért vélelmezték a politikusok – tévesen – a történelmi determinációk megszűnését. Miként az eltérő kulturális hátterű fiatalok házasságánál, mindenki reméli, hogy a szülői támogatás és a szerelem elhárítja a konfliktusokat, Európában is mindenki bízott abban: a gazdagabb „északiak és nyugatiak” hozománya – a pénzügyi támogatás és a kínált modell – sikerre vezeti a nagy európai összeborulást. Emiatt vélhettük mi is a rendszerváltásokat követően a valóságosnál könnyebbnek a gyors felzárkózást. A politikusok ígérték, mert remélték: amiként egy házasság hétköznapjai során, a „hozott” eltérő szokások lassan elhalványulnak, a „Klubba” belépett társadalmak fokozatosan nemcsak elsajátítják a „helyes és illő” viselkedést, de tartják is magukat ahhoz.
Ám amiként a kulturális „inkompatibilitás” megbuktathatja a mégoly mély szerelemre alapozó házasságot, napjaink görög válsága – a mediterrán és Kelet-Európa potenciális válsággócaival együtt – alapvetően a történelmi és regionális kulturális különbségek a válságok miatti felerősödését jelzik. És itt kerül a képbe a bizalom jellegzetes alakulása Európa különböző térségeiben. A bizalom a családon belül hagyományosan mindenütt magas (97 %-os), míg az idegenek iránt minimális (5-7%). Ez a jelenség az amorális családközpontúság: a morál csak a családon belül köt, azon kívül nem. A 20. században, a „piacos” és demokratikus társadalmakban ezt a szabályt fokozatosan felülírta az idegenek iránti növekvő bizalom. Ez északon és nyugaton már a 19. században növekedésnek indult, és a 20. század közepén magas, (70-80%) szintet ért el. Délen és keleten, a piacgazdaság kiterjedésével szintén nőtt, de csak kisebb mértékben (35- 40%-ra).
Az emberek egymás közötti bizalma nemcsak a hétköznapi együttélés miatt fontos. Ez működteti az intézményeket, meghatározza, fizeted-e az adót, betartod-e a szabályokat, eleget teszel-e társadalmi kötelezettségeidnek. „Európa” sokunk számára azt jelentette: minden helyzetben számíthatsz arra, hogy az idegenek szabálykövetőek, de azzal is tisztában kell lenned, tőled is ezt várják. A 21. századba átlépve azonban – a közösségek szociális, etnikai és viselkedésbeli heterogenitásának növekedése miatt – az idegenekben való bizalom jelentősen lecsökkent nyugaton, újra alacsony szintre esett délen és keleten. Ez pedig nemcsak a hétköznapokban vezetett zavarokhoz, de erodálta a társadalom intézményi alapjait. A következmény: az életünket szabályozó, addig hatékonyan és kiszámíthatóan működő intézmények – a piactól kezdve a vállalkozásokon keresztül a jogrendig, a demokráciáig és a korrupciótól mentes kormányzásig – csökkenő hatékonyságúvá, megbízhatatlanná váltak.
Az egykor csodált Európa a szétesés jeleit kezdi mutatni: a remény és a megszokás által összefűzött egysége felbomlóban van. A világgazdasági válság pedig csak felerősítette ezt a folyamatot. Ahogyan a házasságban: vannak, akiket a nehézségek összehoz, a többséget azonban – különösen a kulturális inkompatibilitás esetén – inkább szétrázza. Európában a válság nyomán hirtelen előbukkant a régi történelmi minta: az „északiak” hasonló módon reagálnak, a „mediterránok” eltérő utat követnének, és a keletiek pedig egészen másfelé igyekeznek. A válás veszélyét jelzi: saját intézményi hagyományaink szemüvegén átszűrve, ahányan vagyunk, annyi szemszögből látjuk a helyzetet. Ezért kételkednek a németek, hogy a görögök betartják ígéreteiket, a görögök pedig ezért veszik ki a pénzüket a bankból, jelezve, egymásban sem bíznak. A Le Monde publicistája pedig azt olvasta ki a görög népszavazásból: „A görögök egyúttal arra is nemmel voksoltak, hogy a németek mondják meg, milyennek kellene lennie Európának.” Európa válni készülő országainak éppen úgy nehéz tanácsot adni, ahogyan válófélben levő barátainknak sem igazán tudunk. A legnehezebb: ha már elveszítették józanságukat a házasságkötésnél, legalább most, válófélben racionálisan hozzák meg a döntést. Ám az események nem erre utalnak. Most amikor a leginkább szükség volna a hideg fejre, mindenki kezdi elveszíteni a türelmét. Az meg, hogy a végül megszülető döntés vajon jót hoz-e, vagy sem, majd egy évszázad múlva derül ki. Addig pedig – s valószínűleg azután is – mindenki a maga igazát hirdeti.
Sterbinszky Amália magyar válogatottban 239 mérkőzésen lépett pályára. Az 1982-es világbajnoki ezüstérem mellett három vb-bronzérme és egy olimpiai harmadik helyezése van.
Ugyan hivatalos indoklás nem érkezett rá, de a Direkt36 újságírója úgy tudja, hogy amerikai cégek jelezték, hogy a szankciók miatt nem tudnak technológiát (sem hardvert, sem szoftvert) szállítani olyan állami intézményeknek, amelyek Rogán irányítása alatt állnak.