Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"c3394fba-daca-4fad-8f88-648bae0041dc","c_author":"HVG","category":"tudomany","description":"Donald Trump kormányzatának költségcsökkentő tervei is hatással lehetnek a Nemzetközi Űrállomás (ISS) biztonságára, épp akkor, amikor a Föld körül keringő kutatólabornak a szakemberek szerint még több forrást kéne biztosítani.","shortLead":"Donald Trump kormányzatának költségcsökkentő tervei is hatással lehetnek a Nemzetközi Űrállomás (ISS) biztonságára, épp...","id":"20250422_nemzetkozi-urallomas-iss-mukodes-vege-tervek-biztonsag-repedesek-szivargas-koltsegvetes","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/c3394fba-daca-4fad-8f88-648bae0041dc.jpg","index":0,"item":"9ff2467b-ebd9-4547-9e44-884be4e2ce67","keywords":null,"link":"/tudomany/20250422_nemzetkozi-urallomas-iss-mukodes-vege-tervek-biztonsag-repedesek-szivargas-koltsegvetes","timestamp":"2025. április. 22. 19:03","title":"Kockázatos korba lép a Nemzetközi Űrállomás, aggódik a NASA","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"1b66694c-ff6d-4743-af6d-f2f83d347cb0","c_author":"Lőrincz Tamás","category":"itthon","description":"Egyebek mellett a keresetek megduplázását, a diplomás bérminimum bevezetését, valamint a köztisztviselői életpálya visszaállítását követeli az a több ezer önkormányzati köztisztviselő, aki ma reggeltől kezdett munkabeszüntetésbe az ország húsz pontján. ","shortLead":"Egyebek mellett a keresetek megduplázását, a diplomás bérminimum bevezetését, valamint a köztisztviselői életpálya...","id":"20250423_Reggeltol-tobb-ezer-onkormanyzati-koztisztviselo-kezdett-sztrajkba-magasabb-fizetest-kovetelnek","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/1b66694c-ff6d-4743-af6d-f2f83d347cb0.jpg","index":0,"item":"7862148e-c46d-47a9-8097-b91b626f8950","keywords":null,"link":"/itthon/20250423_Reggeltol-tobb-ezer-onkormanyzati-koztisztviselo-kezdett-sztrajkba-magasabb-fizetest-kovetelnek","timestamp":"2025. április. 23. 06:00","title":"Több ezer önkormányzati köztisztviselő kezdett sztrájkba reggel, magasabb fizetést követelnek ","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"c78da542-154b-46bd-8c90-a2f2696736b6","c_author":"Vértessy Péter","category":"360","description":"Belgium az az ország, ahol a végestelen-végig ki vannak világítva az autópályák, az ország jelképe pedig a nukleáris kor beköszöntét ünneplő csillogó-villogó emlékmű. De van jövője a korábban minden probléma megoldásának tartott atomenergiának?","shortLead":"Belgium az az ország, ahol a végestelen-végig ki vannak világítva az autópályák, az ország jelképe pedig a nukleáris...","id":"20250422_Szeretettel-Brusszelbol-atomium-atomenergia","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/c78da542-154b-46bd-8c90-a2f2696736b6.jpg","index":0,"item":"027da917-5efd-4ccf-b9d5-4f6df84c1e50","keywords":null,"link":"/360/20250422_Szeretettel-Brusszelbol-atomium-atomenergia","timestamp":"2025. április. 22. 17:30","title":"Szeretettel Brüsszelből: az Atomium hosszú árnyéka","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"fa4e13f0-8f12-4a27-a929-eec62bfe4e8c","c_author":"HVG","category":"vilag","description":"A temetése napján kezdődik a kilencnapos gyász is.","shortLead":"A temetése napján kezdődik a kilencnapos gyász is.","id":"20250422_szombat-ferenc-papa-temetes-ebx","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/fa4e13f0-8f12-4a27-a929-eec62bfe4e8c.jpg","index":0,"item":"7862644b-cb83-4f8e-a467-f016b33b6f29","keywords":null,"link":"/vilag/20250422_szombat-ferenc-papa-temetes-ebx","timestamp":"2025. április. 22. 10:31","title":"Szombaton lesz Ferenc pápa temetése","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"263aee95-7166-4e5d-b64f-f91cb64229e9","c_author":"HVG","category":"cegauto","description":"Az új Subarunál nem csak az autóban ülők biztonságáról gondoskodnának.","shortLead":"Az új Subarunál nem csak az autóban ülők biztonságáról gondoskodnának.","id":"20250422_Itt-az-elso-auto-amin-kerekparos-legzsak-is-van","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/263aee95-7166-4e5d-b64f-f91cb64229e9.jpg","index":0,"item":"92eb6973-2c73-4d70-b5b5-22957154674c","keywords":null,"link":"/cegauto/20250422_Itt-az-elso-auto-amin-kerekparos-legzsak-is-van","timestamp":"2025. április. 22. 08:12","title":"Itt az első autó, amin egy külső légzsák a kerékpárosokat védi","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"e5a2b068-d028-4ce5-a1b6-5188c621a56c","c_author":"HVG","category":"tudomany","description":"Amerikai kutatók egy izgalmas kísérlet keretében olyan színt tártak fel, amilyent állítólag eddig ember még sohasem látott, miután ez a szín túlmutat a természetes, általunk érzékelhető színskálán.","shortLead":"Amerikai kutatók egy izgalmas kísérlet keretében olyan színt tártak fel, amilyent állítólag eddig ember még sohasem...","id":"20250423_szemmel-nem-lathato-szin-kekeszold-olo","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/e5a2b068-d028-4ce5-a1b6-5188c621a56c.jpg","index":0,"item":"d2076f1a-9be0-40a6-b3ef-2a9753192410","keywords":null,"link":"/tudomany/20250423_szemmel-nem-lathato-szin-kekeszold-olo","timestamp":"2025. április. 23. 08:03","title":"Kikevertek egy új színt, amilyet eddig egyetlen ember sem látott","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"a997d73f-f71b-458b-86da-3bedd3844d9f","c_author":"hvg.hu","category":"kkv","description":"A 13 éves gyereket súlyos sérülésekkel vitték kórházba.","shortLead":"A 13 éves gyereket súlyos sérülésekkel vitték kórházba.","id":"20250423_Lezuhant-egy-gyerek-az-esztergomi-varfalrol-mentohelikopter-ment-erte","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/a997d73f-f71b-458b-86da-3bedd3844d9f.jpg","index":0,"item":"be126cac-f657-4767-b1ef-592a8545015d","keywords":null,"link":"/kkv/20250423_Lezuhant-egy-gyerek-az-esztergomi-varfalrol-mentohelikopter-ment-erte","timestamp":"2025. április. 23. 09:58","title":"Lezuhant egy gyerek az esztergomi várfalról, mentőhelikopter ment érte","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"b1f49f1c-3a53-4a0d-9f7f-d8c2c8a368b1","c_author":"hvg.hu","category":"sport","description":"Az egykori labdarúgó és edző az operációnál sokkal szívesebben beszél arról, mennyire jólesett neki a szurkolók és a futballtársadalom aggódása, együttérzése.","shortLead":"Az egykori labdarúgó és edző az operációnál sokkal szívesebben beszél arról, mennyire jólesett neki a szurkolók és...","id":"20250422_nyilasi-tibor-szivmutet-operacio-allapot","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/b1f49f1c-3a53-4a0d-9f7f-d8c2c8a368b1.jpg","index":0,"item":"cb9ecd3c-1d5c-494e-a97f-b4683c489eba","keywords":null,"link":"/sport/20250422_nyilasi-tibor-szivmutet-operacio-allapot","timestamp":"2025. április. 22. 14:01","title":"Nyilasi Tibor a szívműtétje után: Aggasztóan jól vagyok!","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
Európa sohasem volt egységes, és a kulturális különbségek a házasságban is előjöttek. Mit rontottunk el?
Az emberek túlnyomó többsége meg van arról győződve, hogy házassága, amit éppen most kíván megkötni, boldog lesz. Mégis a házasságok többsége – a pszichológiai és a kulturális „inkompatibilitás” miatt – néhány éven belül felbomlik. Amikor szembesülünk barátaink válási szándékával, első reakciónk: „nem voltatok egymáshoz valók”. A várható konfliktusokat azonban – induláskor – elfedte a közös jövőt tervezgető szerelem. Ám a rendre előbukkanó válságok hatására a problémák egyre erősödnek, és a felek egyszer csak rádöbbennek: kapcsolatuk menthetetlen. Azt gondolnánk, ilyen hibákat az államok nem követnek el. Az évekig tartó tárgyalások, a sok egyeztetés, a háttéralkuk sora, és a döntést szentesítő népszavazás, józan mérlegelést sejtet. Ám most, hogy Európa, a legkülönbözőbb területen előbukkanó problémák – a görög csőd, az angolok kilépési és a többek „válási” szándékai, a menekültválság stb. – miatt a válás küszöbére érkezett, már nem is az a kérdés, mit rontottunk el, hanem hogy miért követtünk el hibák egész sorát.
Bár a kudarcok okaként problémák tömegét emlegetik, a valóságban egy nehezen észrevehető, rejtett tényező idézte azt elő: a konfliktusok gyökere, hogy Európa – szemben a felületes megítéléssel – nem földrajzi hely, hanem politikai modell. Európa nem egy geográfiailag egybefüggő térség, inkább hosszú történelmi fejlődés során kiformálódott – sokáig csak rá jellemző – sajátos intézményi rendszer: a hatalommegosztás, a piacgazdaság, a magánvállalkozások, a liberális demokrácia, a felelős kormányzás, az átlátható és ellenőrizhető vezetés, a vélemény- és szólásszabadság és a rendkívül széles egyéni jogok. Ebből a szemszögből van „Európa” a kontinensünkön kívül is (pl. USA, Kanada vagy Ausztrália) és vannak kontinensünknek – intézményi értelemben – „ázsiai”, sőt „afrikai” térségei. Sőt, problémáink döntően abból fakadnak, hogy a legtöbb országban, szinte minden utcában – egymást átfedve – találhatók „európai”, „ázsiai” és „afrikai” közösségek.
Az Európa-modell az elmúlt ezer év során, fokozatosan formálódott a siker általánosan elfogadott mintájává. A versenykövetelményt és teljesítménykényszert támasztó, egyben szolidaritást és felemelkedést kínáló modellje a 20. század második felében nyerte el végleges formáját. Ezt az „alapértelmezett” mintát vették át a diktatúrákból felszabaduló országok: előbb a mediterránok, Portugália, Spanyolország, és Görögország, majd a nagy rendszerváltások során kelet- és közép-európaiak. A csatlakozók és a befogadók egyaránt úgy hitték: a sikerhez elegendő a történelmileg hatékony intézmények bevezetése. A 21. századba átlépve azonban világossá vált: a jogi és intézményi szerkezet átvétele szükséges, de nem elégséges a sikerhez. Legalább ilyen fontos a polgárok bizalma intézményeikben és egymás iránt. Ezeket a tényezőket sokáig eleve adottnak tekintették, de az előbukkanó válságok azt mutatják, ez egyáltalán nincs így.
Az intézmények eltérő hatékonyságának okait kutatva két – többnyire a figyelmen kívül hagyott – tényező hatása bukkant elő: az intézményi minőség és a bizalom általános mértékének különbsége Európa térségei között. Európa – a többi civilizációtól megkülönböztető – „találmánya” az intézményes hatalommegosztás, illetve ennek megtestesítője, a parlament. A sokak számára modellt kínáló angol parlament a 13. század elején alakult meg, de már előtte, másutt – Spanyolországban – is létrejött az uralkodó és alattvalói közötti hatalommegosztást szabályozó intézmény. Ám a kutatások kiderítették, nem egyszerűen a parlamentek „felbukkanása”, hanem működésük gyakorisága – az ún. parlamenti aktivitási index (PAI) – a legfontosabb mutatója a hatalommegosztás mértékének. Az összehasonlító elemzések jellegzetes képet rajzoltak fel: a PAI a 12. és a 18. század között magas volt Észak- és Nyugat-Európában, közepes a német területeken, alacsony és csökkenő Dél-Európában, és nagyon ritka Kelet-Európában.
Ez a történelmi trend magyarázza Európa különböző térségeinek eltérő történelmi pályáját. Az új kutatások tehát részben tovább finomították Szűcs Jenő Európa három – a „nyugat”, a „kelet” és a kettő között átmenetet jelentő „közép” – történelmi régiójára építő modelljét. Sajátos utat követett az északi és az nyugati térség (Skandinávia és Nyugat-Európa). Egyéni pályán haladt a kontinens „déli” - mediterrán – fele. Ezektől eltérő politikai trend mozgatta Közép-, Kelet-Európát, és ettől is különböző, a Szibériáig terjedő keleti térségek – a szétesett Szovjetunó keleti utódállamainak – fejlődési mintája. E történelmi és regionális különbségek nem pusztán elméletileg érdekesek: ezek határozták meg, miként reagáltak és reagálnak ma is az egyes országok a rendszeresen bekövetkező történelmi válságokra. (Pl. a 14. századi pestisjárványokat követően a munkaerő szűkösségére, majd a felvilágosodásra, azután a 18. század ipari és a 19. század társadalmi forradalmaira.)
A 20. század második felének gyors fejlődése részben elfedte ezeket a különbségeket. Ezért vélelmezték a politikusok – tévesen – a történelmi determinációk megszűnését. Miként az eltérő kulturális hátterű fiatalok házasságánál, mindenki reméli, hogy a szülői támogatás és a szerelem elhárítja a konfliktusokat, Európában is mindenki bízott abban: a gazdagabb „északiak és nyugatiak” hozománya – a pénzügyi támogatás és a kínált modell – sikerre vezeti a nagy európai összeborulást. Emiatt vélhettük mi is a rendszerváltásokat követően a valóságosnál könnyebbnek a gyors felzárkózást. A politikusok ígérték, mert remélték: amiként egy házasság hétköznapjai során, a „hozott” eltérő szokások lassan elhalványulnak, a „Klubba” belépett társadalmak fokozatosan nemcsak elsajátítják a „helyes és illő” viselkedést, de tartják is magukat ahhoz.
Ám amiként a kulturális „inkompatibilitás” megbuktathatja a mégoly mély szerelemre alapozó házasságot, napjaink görög válsága – a mediterrán és Kelet-Európa potenciális válsággócaival együtt – alapvetően a történelmi és regionális kulturális különbségek a válságok miatti felerősödését jelzik. És itt kerül a képbe a bizalom jellegzetes alakulása Európa különböző térségeiben. A bizalom a családon belül hagyományosan mindenütt magas (97 %-os), míg az idegenek iránt minimális (5-7%). Ez a jelenség az amorális családközpontúság: a morál csak a családon belül köt, azon kívül nem. A 20. században, a „piacos” és demokratikus társadalmakban ezt a szabályt fokozatosan felülírta az idegenek iránti növekvő bizalom. Ez északon és nyugaton már a 19. században növekedésnek indult, és a 20. század közepén magas, (70-80%) szintet ért el. Délen és keleten, a piacgazdaság kiterjedésével szintén nőtt, de csak kisebb mértékben (35- 40%-ra).
Az emberek egymás közötti bizalma nemcsak a hétköznapi együttélés miatt fontos. Ez működteti az intézményeket, meghatározza, fizeted-e az adót, betartod-e a szabályokat, eleget teszel-e társadalmi kötelezettségeidnek. „Európa” sokunk számára azt jelentette: minden helyzetben számíthatsz arra, hogy az idegenek szabálykövetőek, de azzal is tisztában kell lenned, tőled is ezt várják. A 21. századba átlépve azonban – a közösségek szociális, etnikai és viselkedésbeli heterogenitásának növekedése miatt – az idegenekben való bizalom jelentősen lecsökkent nyugaton, újra alacsony szintre esett délen és keleten. Ez pedig nemcsak a hétköznapokban vezetett zavarokhoz, de erodálta a társadalom intézményi alapjait. A következmény: az életünket szabályozó, addig hatékonyan és kiszámíthatóan működő intézmények – a piactól kezdve a vállalkozásokon keresztül a jogrendig, a demokráciáig és a korrupciótól mentes kormányzásig – csökkenő hatékonyságúvá, megbízhatatlanná váltak.
Az egykor csodált Európa a szétesés jeleit kezdi mutatni: a remény és a megszokás által összefűzött egysége felbomlóban van. A világgazdasági válság pedig csak felerősítette ezt a folyamatot. Ahogyan a házasságban: vannak, akiket a nehézségek összehoz, a többséget azonban – különösen a kulturális inkompatibilitás esetén – inkább szétrázza. Európában a válság nyomán hirtelen előbukkant a régi történelmi minta: az „északiak” hasonló módon reagálnak, a „mediterránok” eltérő utat követnének, és a keletiek pedig egészen másfelé igyekeznek. A válás veszélyét jelzi: saját intézményi hagyományaink szemüvegén átszűrve, ahányan vagyunk, annyi szemszögből látjuk a helyzetet. Ezért kételkednek a németek, hogy a görögök betartják ígéreteiket, a görögök pedig ezért veszik ki a pénzüket a bankból, jelezve, egymásban sem bíznak. A Le Monde publicistája pedig azt olvasta ki a görög népszavazásból: „A görögök egyúttal arra is nemmel voksoltak, hogy a németek mondják meg, milyennek kellene lennie Európának.” Európa válni készülő országainak éppen úgy nehéz tanácsot adni, ahogyan válófélben levő barátainknak sem igazán tudunk. A legnehezebb: ha már elveszítették józanságukat a házasságkötésnél, legalább most, válófélben racionálisan hozzák meg a döntést. Ám az események nem erre utalnak. Most amikor a leginkább szükség volna a hideg fejre, mindenki kezdi elveszíteni a türelmét. Az meg, hogy a végül megszülető döntés vajon jót hoz-e, vagy sem, majd egy évszázad múlva derül ki. Addig pedig – s valószínűleg azután is – mindenki a maga igazát hirdeti.