A magyar külögyminiszter leszögezte, hogy a stratégiával valamennyi tagállam egyetértett, nem csak az abban közvetlenül érintettek. "A tagállamok felismerték, hogy a stratégia megvalósítása összeurópai érdek" - fogalmazott Martonyi.

Johannes Hahn regionális politikai biztossal együtt bejelentette azt is, hogy a mostani döntést követően meg is kezdődik a stratégia gyakorlatba iktatása, amelynek első lépcsője a konkrét lépések megtervezésére összehívott, Magyarországon tartandó májusi konferencia lesz. A stratégiát a tagországok állam- és kormányfői hagyják majd jóvá véglegesen júniusi találkozójukon.

Martonyi emlékeztetett arra, hogy olyan makroregionális programról van szó, amely egyszerre terjed ki a gazdasági, infrastrukturális, környezetvédelmi, energiaügyi, kulturális és oktatási együttműködésre.

A miniszter reményét fejezte ki, hogy más régiók is követik a példát. Mint korábban fogalmazott, a stratégia a jelek szerint európai modellé válik, amelynek makroregionális szemléletét Duna vízgyűjtő területén kívül elhelyezkedő országok és régiók is át kívánják venni.

Martonyi János meggyőződésének adott hangot, hogy a Duna-stratégia "módszerét és tartalmát illetően is" kiemelt jelentőségű az uniós együttműködésben. A találkozón elfogadott dokumentum hangsúlyozta azt, hogy a stratégia hozzájárul az uniós belső piac további integrációjához, valamint a gazdasági, társadalmi és területi kohézióhoz, azaz az egyenlőtlenségek csökkenéséhez.

Jelen volt a szerdai tanácskozáson Barsiné Pataky Etelka, a stratégiáért felelős kormánybiztos is, aki az EU-elnökség honlapján a héten megjelent interjúban azt hangoztatta: a térség abban érdekelt, hogy "akár még ebben az évben látható és kézzelfogható eredményei legyenek a régiós együttműködésnek".

A stratégia megvalósításában nyolc EU-tagállam és hat unión kívüli ország vesz részt: Ausztria, Bulgária, Csehország, Magyarország, Németország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, valamint Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Moldova és Ukrajna. Az elfogadott program 11 cselekvési területet ölel fel a következő fő súlyponti témák alapján: a közlekedés és az energiahálózatok fenntartható fejlesztése, a környezet- és vízvédelem, a társadalmi és gazdaságfejlesztés, valamint az irányítási rendszer fejlesztése.

Martonyi beszámolt arról, hogy a tagországok egyetértettek abban is: a rendelkezésre álló forrásokat jobban a célokhoz kell igazítani, hatékonyabb koordinációra van szükség a már létező eszközök között, és szükség van kreatív, újító ötletekre, kezdeményezésekre is.

A témáért felelős európai bizottsági tag, Hahn a sajtótájékoztatón méltatta a magyar elnökség elkötelezettségét a Duna-stratégia kidolgozása mellett. Ő is megállapította, hogy más térségekhez tartozó országok is érdeklődnek egy hasonló stratégia kidolgozása iránt. Azt  is megerősítette, hogy másfél éven belül az Európai Bizottság már értékeli is a stratégia végrehajtásának addigi tapasztalatait. Mint jelezte, a gyakorlatban már meg is kezdődött a stratégia egyes elemeinek gyakorlatba iktatása.