A demokrata párti exelnök állítja: az Egyesült Államoknak az ő hivatali ideje alatt egyszer sem adódott esélye bin Laden elfogására vagy megölésére. A volt elnök ezzel a CBS amerikai tévé értesülését igyekezett cáfolni, amely szerint Szudán a Clinton-kormányzat alatt felajánlotta az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat főnökének kiadását. Clinton hozzátette: több parancsot is aláírt, amely akár bin Laden megölésére is feljogosított. Húsz terrorsejtet robbantottunk szét, számos merényletet akadályozhattunk meg - mondta az exelnök, aki a napokban jelenteti meg Életem című önéletrajzi könyvet, és ebből az alkalomból több interjút is adott a tömegtájékoztatási eszközöknek.



A Time című képes magazinnak úgy nyilatkozott, hogy ő nem kezdett volna háborút Irak ellen, legalábbis addig nem, míg Hans Blix, az ENSZ fegyverzetellenőreinek volt vezetője be nem fejezi munkáját. Az olaj egyáltalán nem játszott szerepet Bush háborúról hozott döntésében – védte meg ugyanakkor utódját Clinton. Nem imperialista vagy pénzügyi okok miatt vonultunk be - fűzte hozzá. A volt elnök szerint Busht Dick Cheney alelnök és Paul Wolfowitz védelmi miniszterhelyettes győzte meg arról, hogy Washingtonnak meg kell rázkódtatnia a térség önkényuralmi rendszereit. Az irakiak valóban jobban élnek Szaddám Huszein bukása után, de Irakba azóta felütötte a fejét a terrorizmus - fejtette ki Clinton a CBS News csatornának nyilatkozva.



Visszaemlékezésében Clinton kifejtette: Bush győzelme után a hivatalba lépő elnököt figyelmeztette, hogy az Egyesült Államok biztonságát veszélyeztető tényezők között az első helyen Oszama bin Laden és terrorszervezete, az al-Kaida áll, figyelmeztetése azonban nem keltett túlzottan nagy érdeklődést utódában.

(MTI)