Az amerikai elnökválasztás is beleszólt az eredeti napirendbe. Az európai országok Washingtont érintő megosztottságán várhatóan nem segít, hogy azt a Busht választották újra, akinek iraki politikája megosztotta az unió vezető államait. A kormányfők mindazonáltal hivatalosan gratulálni fognak Bushnak, és megerősítik eltökéltségüket a viszony szorosabbra fűzése iránt.



Az értekezleten ott lesz az ideiglenes iraki kormányfő, Lyad Allaoui is, aki várhatóan felkéri az európai országokat, hogy tegyenek többet országa újjáépítése és a jövendő demokratikus választások érdekében. Az unió várhatóan egy kereskedelmi egyezménnyel készül segíteni Irakon.



Az intézményes válsághelyzet kapcsán tartja magát a várakozás Brüsszelben, hogy José Manuel Durao Barroso kijelölt európai bizottsági elnök még e héten ismerteti új összetételű testületét, amely reményei szerint széles körű támogatást nyerhet el az Európai Parlamentben. A testületben az olasz és a lett jelölt visszalépését követően már csak néhány biztosjelölt - köztük Kovács László - szerepe kérdéses, és az látszik valószínűnek, hogy Barroso tárcacserékkel igyekszik olyan összetételt elérni, amely elnyeri az EP tetszését.



Tovább a lisszaboni úton



A csúcs többi témája közül az eredeti elképzeléseknek megfelelően várhatóan a legnagyobb teret az EU versenyképességi helyzetének vizsgálata kapja. A résztvevőknek meg kell erősíteniük 2000-ben elfogadott Lisszaboni Útitervben leírt roppant ambiciózus célkitűzések iránti eltökéltségüket annak érdekében, hogy az EU 2010-re a világ legversenyképesebb gazdasága legyen. A volt holland miniszterelnök, Wim Kok vezetésével a helyzet elemzésére létrehozott munkacsoport szerdán ismertetett jelentése szerint ugyanis a célok teljesítésében jelentős az elmaradás. Az EU az elmúlt években nem követte eléggé az útitervben leírtakat, és felzárkózás helyett további teret vesztett fő versenytársaival – elsősorban Amerikával – szemben. Az elemzők a versenytársakénál jóval kisebb gazdasági növekedést prognostizálnak: 2004-ben kettő, 2005-re legfeljebb 2,5 százalékot.



A brüsszeli csúcstalálkozón mindemellett olyan fontos témákról is igyekeznek szót ejteni, mint az EU 2007-től érvényes hétéves pénzügyi keretköltségvetése - amelynek alakulásától nem utolsósorban az új tagállamok felzárkózásának üteme függ -, illetve a bel- és igazságügyi összeforrás folyamata, amely a versenyképességi célok teljesítésénél hajszálnyival jobban áll. A bel- és igazságügyi együttműködés az elmúlt években az Európai Unión belüli közös munka harmadik tartóoszlopává vált, és ma jóval látványosabban fejlődik, mint az első pillérnek tartott belső piaci és korábbi politikai vívmányok, illetve a szintén még csak alakulóban lévő kül- és biztonságpolitikai együttműködés. Most döntenek például az EU-vezetők a közös menekültügyi hivatal és eljárások létrehozásáról, illetve a menekültügyet érintő vétójog jelentős korlátozásáról. A pénzügyi keretek fő vitatémája, hogy legyen-e magasabb a tagállamok befizetési kötelezettsége, vagy a jelenlegi lehetőségek kihasználásával próbáljanak meg közeledni egymáshoz fejlettségben az uniós tagállamok. (MTI/AP/AFP)