szerző:
MTI

A meghatározatlan államjogi státusú Koszovó körül egyre nagyobb a diplomáciai sürgés-forgás, a nemzetközi közösségben egybehangzóan mondja mindenki, hogy az idei év sorsdöntő lesz az ENSZ irányítása alatt álló dél-szerbiai tartomány számára.

Az elmúlt hetekben-napokban egymásnak adták a kilincset Pristinában és Belgrádban a nyugati politikai vezetők és diplomaták, tárgyalásaik homlokterében Koszovó állt. A nyugati politikusok álláspontjában egy közös vonás van: mindenki sorsdöntőnek tartja az idei esztendőt, mondván: a nemzetközi közösség nyáron első ízben vizsgálja meg az ENSZ rendezési tervében foglalt elvek teljesülését, s ennek fényében dönt arról, hogy megkezdődhetnek-e a tárgyalások Koszovó államjogi státusáról.

2004 márciusa Koszovóban
© Dudás Szabolcs
Egyelőre ez a hivatalos nyugati álláspont, de a politikai vezetők szavaiból más hallatszik ki. Olybá tűnik, hogy a tavaly márciusi zavargások óta akarva-akaratlanul egyfajta összhang van kialakulóban arról, hogy a koszovói albánok körében egyre nagyobb a türelmetlenség, ezért a státus meghatározását nem szabad halogatni, már az idén meg kell kezdeni róla a tárgyalásokat. Még akkor is, ha a valós helyzet messze van attól, mint amilyet megkíván a kissé idealisztikusra sikeredett rendezési terv, melynek gyors megvalósulásában igazából már a legelején sem sokan hittek.

A pristinai albán vezetők - mérsékeltek és keményvonalasok egyaránt - egyértelműen kimondják, hogy függetlenül az "osztályzattól", ősszel megkezdődnek a tárgyalások Koszovó végleges státusáról, és kizárólag a függetlenség az elfogadható megoldás. Ramus Haradinaj volt koszovói kormányfő - akinek politikájával folytonosságot vállalt a jelenlegi kabinet is - közvetlenül azelőtt, hogy feladta volna magát a hágai Nemzetközi Törvényszéknek, egyértelmű menetrendet vázolt fel az idei évre: májusban a nemzetközi közösség értékelni fogja a rendezési terv "technikai " kérdéseinek megvalósulását, nyár közepén áttekinti a politikai kérdéseket, szeptemberben megkezdődnek a tárgyalások Koszovó státusáról, és decemberben döntés születik róla, közben pedig folytatódik a demokratizálás a normarendszerrel összhangban. 

Döntő csatára készülnek Belgrádban (Oldaltörés)

Belgrád álláspontja szerint a rendezési terv teljesülése előtt nincs mit tárgyalni a státusról, ugyanakkor Szerbiában is érzik azt, hogy a nemzetközi közösség nyáron áttérhet az egyidejűség elvére, ezért készülnek a döntő csatára. Az elmúlt hetekben polgárjogot nyert egy újfajta képlet: "többet az autonómiánál, de kevesebbet a függetlenségnél". A brüsszeli hármas elv szerint nincs visszatérés az 1999-es állapotokhoz, nem lehet szó a tartomány megosztásáról, sem pedig csatlakozásáról más, albán etnikum által lakott területekhez.

Ha az ENSZ normarendszerében megfogalmazott modellt összevetjük a koszovói állapotokkal, fényévnyi különbséget tapasztalunk, legfőbbképpen a kisebbségek helyzetében. A Pristina környéki szerb enklávékban megrendítő a szegénység, a munkanélküliek és a dolgozók aránya reciproka az európai átlagnak. A több mint kétszázezer menekült egy százaléka tért vissza, vagyis messze van a megvalósulástól az egyik legalapvetőbb követelmény. A mozgásszabadságról talán csak annyit, hogy a szerb diákok rendőri kísérettel járnak iskolába, az ortodox papok a KFOR páncélozott járműveivel közlekednek, a világörökség részévé nyilvánított Visoki Decani kolostorba pedig nehezebb bejutni a békefenntartók biztonsági gyűrűjén át, mint hajdan volt átkelni a vasfüggönyön.

A belgrád-pristinai párbeszéd csupán szakértői szinten kezdődött meg, jóformán egy témában. A kisebbségek társadalmi integrálódásával az a helyzet, hogy a szerbek saját hibájukból semmilyen szinten sem képviseltetik magukat az állami szervek működtetésében, eltekintve egy-két renegát nemzettársuktól.

Kofi Annan ENSZ-főtitkár a Biztonsági Tanácsnak tett legutóbbi, két héttel ezelőtti jelentésében nem hiába foglalt úgy állást, hogy a kulcsfontosságú normák közül még egy sem teljesült. A nemzetközi közösségben azonban szemlátomást egyre kevesebben kíváncsiak erre, inkább Koszovó végleges státusára összpontosítanak.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
hvg.hu Világ

Koszovó

Amióta Szerbia 1912-ben elfoglalta Törökországtól Koszovót, szinte egy pillanatig sem volt felhőtlen a szerbek és az albánok viszonya. Az ENSZ rendezési tervében felvázolt stabil, soknemzetiségű és demokratikus Koszovó egyelőre csak álom. A koszovói rendezés azért is fontos, mert Szerbia szomszédjában, Macedóniában is több alkalommal feszült helyzetet teremtett a népesség 23 százalékát kitevő albánság és a többségi macedónok ellentéte.

Tovább emelkedett a romániai kórházi vérengzés halálos áldozatainak száma

Tovább emelkedett a romániai kórházi vérengzés halálos áldozatainak száma

Négyezer embert kellett kitelepíteni Gran Canarián az erdőtűz miatt

Négyezer embert kellett kitelepíteni Gran Canarián az erdőtűz miatt

Pars Krisztián szinte biztos, hogy megy Dohába

Pars Krisztián szinte biztos, hogy megy Dohába

Androidos és van WhatsApp a telefonján? Hamarosan kap egy rég várt új funkciót

Androidos és van WhatsApp a telefonján? Hamarosan kap egy rég várt új funkciót

Scholz: évekig ne várjanak kamatemelést

Scholz: évekig ne várjanak kamatemelést

50 év után is a gonosz metaforája Charles Manson, akinek parancsára 9 embert öltek meg

50 év után is a gonosz metaforája Charles Manson, akinek parancsára 9 embert öltek meg