Újságíró-gyilkosságok Oroszországban

Utolsó frissítés:

Tetszett a cikk?

Az oroszországi független, illetve ellenzéki lapok fogyatkozásával párhuzamosan rohamosan csökken a hatalommal szembeszálló oknyomozó újságírók száma is. Akik a fenyegetésekkel is dacolnak, a múlt szombaton meggyilkolt világszerte ismert zsurnaliszta, Anna Politkovszkaja sorsára juthatnak.

Szomorú elsőbbséget szerzett a múlt hét végén a Moszkvában megjelenő Novaja Gazeta című lap: miután egy ismeretlen fiatalember meggyilkolta a lap legismertebb újságíróját, Anna Politkovszkaját, háromra nőtt az utóbbi hat évben merénylet áldozatává vált újságíróinak száma. A hetente kétszer megjelenő lap első halálos áldozata a 42 éves Igor Domnyikov volt, akit 2000 tavaszán lakása bejárata előtt ütöttek fejbe egy nehéz tárggyal. Nem kizárt, hogy Domnyikov helyett kollégáját, az ugyanabban a házban lakó Oleg Szultanovot akarták megölni, aki éppen egy olajipari vesztegetési ügyben nyomozott, és több halálos fenyegetést is kapott.

Ugyancsak a Novaja gazeta szerkesztőségéhez tartozott Jurij Scsekocsihin, aki 2003-ban igencsak furcsa körülmények között egy kórházban, állítólag heveny allergiaroham következtében halt. Bár a hivatalos vizsgálatok szerint a korrupciós ügyekben kutakodó újságíró természetes halált halt, kollégái szerint szinte biztosra vehető, hogy a sokak által gyűlölt, illetve rettegett zsurnaliszta merénylet áldozatává vált. A mérgezéses változat valószínűségét növeli, hogy Az 54 éves korában meghalt Scsekocsihin utoljára abban a bútorcsempészi ügyben nyomozott, amelynek következtében néhány héttel ezelőtt több, korrupcióval vádolt magas rangú ügyészségi illetékest is leváltottak.

A csecsenföldi jogsértésekről számtalan cikket írt Politkovszkaja meggyilkolása előtt a Lada-gyárnak otthont adó Togliattiban megjelenő Toljattyinszkije obozrenyije című hetilap számított a legveszélyesebb szerkesztőségnek: egy év alatt a lap két főszerkesztőjét is elvesztette. Valerij Ivanov - akit nyolc golyóval öltek meg és Alekszej Szidorov, akit egy jégcsákánnyal szúrtak le - a városi elit piszkos ügyeire akart fényt deríteni. Togliatti egyébként is veszélyes városnak számít, hiszen 2000-ben, két évvel Ivanov halála előtt, a városi Lada-TV szerkesztőjét, a harminc éves Szergej Ivanovot lőtték szitává saját otthona bejárata előtt. Mondani sem kell, ő is korrupciós ügyek után érdeklődött.

Az utóbbi másfél évtizedben már több mint negyven oroszországi újságíró vált halálos kimenetelű merénylet áldozatává – Irak és Algéria után Oroszország a legveszélyesebb hely a zsurnaliszták számára – s az első igazán nagy visszhangot kiváltó bérgyilkosság áldozata az 1995-ben lelőtt Vlagyiszlav Lisztyev, valószínűleg Oroszország akkor legnépszerűbb tévés újságírója volt. Lisztyevet néhány héttel az után ölték meg, hogy átvette az egyik országos csatorna, az ORT irányítását, és miután felülvizsgálta a csatorna által kötött szerződéseket, felmondott a hatalmas vagyont bezsebelő közvetítő cégeknek. Bár a többség szerint Lisztyevvel a hoppon maradt üzletemberek végeztek, vannak, akik úgy vélik, politikai megfontolások álltak a merénylet hátterében, hiszen Lisztyev bármilyen irányban befolyásolhatta volna a nézők millióit.

Ugyancsak nagy visszhangot váltott ki a Forbes magazin orosz változat szerkesztő, Amerikából hazatelepült Paul Khlebnikov tavaly előtti meggyilkolása. A főszerkesztő, aki azzal vált híressé, hogy az ő lapjában jelent meg az orosz milliárdosok első listája, lelövetése előtt egy csecsenföldi korrupciós ügyekről szóló cikken dolgozott, ám az írás végül sohasem látott napvilágot.

A szinte kivétel nélkül megoldatlan maradt bűnügyek természetesen hatással vannak az orosz médiumoknál dolgozó újságírókra, akik kimondva, kimondatlanul egyre inkább hajlanak az öncenzúrára. Az utolsó jelentős moszkvai független rádióállomást vezető Alekszej Venyediktov két nappal ezelőtt elárulta, véletlenül meghallotta, amint a rádió riporterei egymás között arról beszélnek, milyen témákat érdemes távolról elkerülni, ha életben akarnak maradni. A HVG tudósítójának sajtóban dolgozó ismerősei is megerősítették, százszor is meggondolják, utánajárjanak-e a korrupciós ügyeknek, illetve a csecsenföldi lakosság jogainak tömeges megsértéséről szóló híreknek, s a rovatvezetők, vagy főszerkesztők sem erőltetik beosztottjaikat: tudják, egy-egy feladat kiosztása a kolléga halálos ítéletének aláírásával lehet egyenlő.

NÉMETH ANDRÁS / MOSZKVA