Hosszú idő óta először ismét az amerikai külpolitika, nevezetesen az iraki háború és tágabb értelemben a terrorizmus elleni küzdelem a legfontosabb kérdés, amelynek alapján a választók mérlegelnek, melyik párt jelöltjét támogassák kedden.

Elemzők szerint a szavazók 70 százalékának az iraki háború lebeg a szeme előtt. Ez kétségkívül a Demokrata Párt malmára hajtja a vizet. Az egyre több áldozattal járó iraki háborúskodás, a bagdadi erőszakról szünet nélkül érkező hírek ugyanis nemcsak a demokrata szavazókat, de a republikánus érzelmű amerikaiak egy részét is elfordította a republikánusoktól. A két nagy párt között viszont olyan szoros a küzdelem, hogy nagyon sok választókörzetben a szavazóknak az a 30 százaléka döntheti majd el a versenyt, amelyik az iraki háborún túl egy sor egyéb kérdés alapján mérlegel.

A Republikánus Párt mindenekelőtt azt hangoztatja, hogy az amerikai gazdaság kitűnő állapotban van: 2003 óta 6,6 millió új munkahelyet teremtettek, és a 4,1 százalékos éves növekedési ütem meghaladja más fejlett iparosodott országok hasonló mutatóját.

A republikánusok hangsúlyozzák: a 2001-es terrortámadások után elfogadott, "hazafias törvényként" emlegetett törvénycsomag biztosítja az Egyesült Államok védelmét, azóta nem érte támadás az országot. A republikánusok szerint nem váltak valóra azok a demokrata félelmek, hogy sérülnek a szabadságjogok.

A Republikánus Párt, amelyet GOP-ként (Grand Old Party) szoktak rövidíteni, eredménynek könyveli el, hogy a kongresszus évtizedek óta először bevándorlási korlátozásokat léptetett életbe, és Bush elnök aláírta az amerikai-mexikói határon emelendő 700 mérföldes kerítésről szóló törvényt.

A Republikánus Párt és a Bush-kormány ádáz ellenfelei viszont azt hangoztatják: az adócsökkentések megroppantották a gazdaságot, és nehéz helyzetbe hozták a középosztályt. A kormány nem tett semmit a globális fölmelegedés ellen, és nem csökkentette az ország függőségét a külföldi olajimporttól.

A Bush-adminisztráció teljesítményét következetesen támadó The New York Times szerint a GOP a túl régóta hatalmon levő párt elbizakodottságának jeleit mutatja. Módszeresen elnémítja az ellenzéket, a kongresszusi többség alig vesz részt a törvényalkotásban, jobbára csak a Fehér Ház kezdeményezéseire bólogat. Az újság szerint a republikánus irányítás alatt levő kongresszus csak asszisztál ahhoz, hogy az elnök bármit megtegyen, amit akar.

A képviselőház eddig egyetlen érdemi vizsgálatot sem indított az iraki háború ügyében, és nem számoltatta el az elnököt a megszállás során elkövetett végzetes baklövésekért. A kongresszus lehetővé tette, hogy ne derüljön ki, vajon a kormány saját maga "állította-e elő" az iraki tömegpusztító fegyverekről szóló értesülést. A törvényhozás ugyancsak lehetőséget nyújtott a Pentagonnak, hogy elkerülje a felelősségre vonást az afganisztáni börtönökben és a guantánamói támaszponton történt fogolykínzások kiderülése után. A kongresszus a választások előestéjén felhatalmazta a Fehér Házat, hogy emberek százait tartsa börtönben, az ehhez szükséges elemi bírósági eljárások lefolytatása nélkül, sokakat ráadásul nyilvánvalóan tévedésből.

A The New York Times szerint a keddi választások valóban George Bushról és arról a kongresszusi többségről szólnak, amely módszeresen megvédi az elnököt a felelősségre vonástól vétségeiért és hibáiért. Az újság óva int attól, hogy a szavazás eredményeként mindkét ház vezetése a Republikánus Párt kezében maradjon. A lap szerint riasztó arra gondolni, milyen újabb, minden határon túllépő intézkedéseket hozna az elnök az esetleges választási győzelem fényében.